A JPMorgan vezérigazgatója rakétákat vásárolna a bitcoin helyett
A JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon a Reagan National Defense Forumon tartott beszédében élesen bírálta azokat a kezdeményezéseket, amelyek szerint az Egyesült Államoknak digitális eszköztartalékokat – például bitcoint – kellene felhalmoznia. Szerinte a hangsúlyt sokkal inkább a klasszikus hadiipari kapacitások fejlesztésére kellene helyezni.
„Ha háború tör ki a Dél-kínai-tengeren, az Egyesült Államok csak hét napra elegendő rakétával rendelkezik. Ez tarthatatlan.” – mondta Dimon
Véleménynyilvánításában valószínűleg az is erősen közrejátszik, hogy Dimon kifejezetten szkeptikus a digitális eszközökkel szemben. Szerinte a blokklánc-technológia nem tudja helyettesíteni a fizikai védelmi eszközöket, mint például a drónok, a ritkaföldfémek, vagy a hadianyagok, amelyek szerinte szükségesek egy nagyhatalom túlélése szempontjából. Valószínűleg ezek a nézetek is közrejátszanak abban, hogy míg a BlackRock és a Fidelity agresszív bitcoin-felhalmozást folytatnak az ETF-ek révén, addig a JPMorgan semmiféle kriptovalutákkal kapcsolatos szolgáltatást nem kínál ügyfelei számára.
Érték a vagyonkezelők számára
Bár Dimon álláspontja nem egyedülálló, nem is általános a pénzügyi elit körében. Az előbb említett BlackRock, amely a világ legismertebb vagyonkezelőjeként van számontartva, már például 2023-ban is kínált bitcoin-alapú szolgáltatásokat, és nyíltan támogatja többek között a tokenizációt – vagyis a valós vagyontárgyak blokkláncra vitelét. Larry Fink vezérigazgató úgy látja, hogy a digitális eszközök új korszakot hozhatnak a pénzügyi rendszerben, elsősorban átláthatóságuk és hatékonyságuk miatt.
Más vagyonkezelők, mint a Bridgewater (Ray Dalio korábbi cége), sokkal konzervatívabbak. Dalio szerint „az arany továbbra is a végső menekülőeszköz”, és a jövő geopolitikai instabilitásaiban is értéktartó marad. Hasonlóan gondolkodik a Swiss Asia Capital vagy a Sprott Asset Management is, amelyek inkább nemesfémekben, energiában és nyersanyagokban látják a jövő biztosítékát.
Egyre többen tartják tehát a valódi értéket abban, amit szállítani, bevetni, beépíteni vagy használni lehet – legyen az réz, lítium, vagy akár víz. Ezek stratégiai eszközzé váltak a világban, ahol az ellátási láncok sérülékenyek, a kitermelés politikailag kényes, és az ipari kereslet folyamatosan nő.
Erre van szüksége az Egyesült Államoknak
Dimon megközelítése lényegében a hadigazdaság logikájára épül: az állam elsődleges feladata a túlélés és a védelem biztosítása, nem a spekulatív eszközök felhalmozása. A bitcoin és társai nem nyújtanak azonnali, fizikai hasznot válság idején. Egy tankot nem lehet kriptóból összerakni, de egy tonna nikkelből igen. A drónokhoz nem kell token, hanem mikrochip, és főként: megbízható ellátási lánc.
Ugyanakkor teljesen elvetni a digitális eszközöket sem feltétlenül racionális. A pénzügyi rendszerek gyors tokenizálódása, a nemzetközi elszámolások átalakulása és a dollár dominanciájának fokozatos gyengülése olyan folyamatok, amelyekben akár egy állami bitcoin-tartalék is szerepet kaphat. A jövő optimalizált stratégiája tehát nem vagy-vagy, hanem és-is lehet: decentralizált digitális tartalék a monetáris rugalmasságért, és masszív fizikai készlet a katonai-logisztikai biztonságért.
Záró gondolatok
Ahogy a világ újra polarizálódik, az államoknak választ kell adniuk arra, mit jelent az „érték” a 21. században. Bitcoin, arany vagy rakétaraktár – mind más célt szolgál. De míg a digitális jövő ígéret, a fizikai túlélés szükséglet. Dimon emlékeztet rá: utóbbi nélkül az első sosem valósul meg.
Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy egy olyan alapkezelő-óriás, mint a JPMorgan, hagyományosan azokból az eszközosztályokból – állampapírokból, hadiipari részvényekből, stratégiai nyersanyagokból – profitál a legtöbbet, amelyek erősödnek egy defenzív, államilag vezérelt gazdaságban. Dimon álláspontját tehát nem csak stratégiai racionalitás, de üzleti érdek is formálhatja – még ha ez nem is mindig nyilvánvaló.