Sarlatán pénzügyi influenszerek a közösségi médiában – fényűzés, trükkök és hogyan ismerjük fel őket
A közösségi médiában az utóbbi években gombamód szaporodnak az önjelölt „pénzügyi guruk” és influenszerek, akik luxus életstílussal kérkedve próbálják eladni saját tanfolyamaikat, privát csoporttagságokat vagy éppen kriptovaluta/Forex oktatásokat.
Gyakran látunk fiatal „tradereket” az Instagramon vagy a TikTokon sportkocsik volánja mögött, pálmafák alatt laptopon kereskedve, hatalmas profitokról posztolva. Egy nemrégiben megjelent YouTube-videó („Hogyan vernek át a FOREX guruk?”) is szkeptikus szemmel elemezte ezeket a sikertörténetnek álcázott tartalmakat, rávilágítva a jelenség visszásságaira.
A trend nem csak etikailag problémás – bizonyos esetekben akár illegális is lehet az, ahogyan egyes influenszerek befektetéseket reklámoznak a pénzügyi tudatosságra intés álarca mögött. Mielőtt bárki bedőlne a gyors meggazdagodás ígéretének, érdemes megismerni e jelenség hátterét, trükkjeit és azt is, hogyan védhetjük meg magunkat a megtévesztő tartalmaktól.
A jelenség leírása
A „finfluenszer” kifejezés a financial influencer, azaz pénzügyi influenszer rövidítése. Közös jellemzőjük, hogy tanácsokat, tippeket osztanak meg befektetésről, kereskedésről – sokszor azonban megfelelő szakmai háttér nélkül. A nyugati országok után Magyarországon is megjelentek ezek az önjelölt pénzügyi tanácsadók, és gyakran fiatalokból álló követőtáborukat igyekeznek behálózni látványos ígéretekkel. A tipikus forgatókönyv: a finfluenszer azt állítja, hogy ő már tinédzserként milliomos lett kriptóból vagy a tőzsdén, és most neked is megmutatja a titkot – természetesen egy fizetős kurzus vagy VIP tagság megvásárlásáért cserébe. A közösségi média algoritmusai ráadásul kedveznek az efféle tartalmak gyors terjedésének.
Már két éve is kb. 10 milliárdos megtekintésnél járt a TikTokon a #FinTok kategória. A probléma pedig az, hogy a felhasználók jelentős része nem tudja felmérni e videók hitelességét, és hajlamos tényként kezelni a hallottakat. Egy 2022-es felmérés szerint a 18–30 év közötti fiatalok több mint egyharmada alkalmazott már TikTokon látott pénzügyi tanácsot, miközben képzett pénzügyi tanácsadóhoz csak 24%-uk fordult. A tömeges elérés és a fiatal közönség kritikátlansága miatt nagyon nehéz kiszűrni, ki a hiteles szakértő és ki az, aki csak nyerészkedni akar. Ráadásul akár egészen kevés követővel bíró felhasználók is virális nézettséget érhetnek el, így bármilyen kókler átverése is vírusként terjedhet a platformokon.
Példák és trükkök – hogyan vernek át?
Az ilyen influenszerek számos jól bevált trükköt és eszközt bevetnek, hogy meggyőzőnek tűnjenek és kicsalják a pénzt a gyanútlan követőktől. Íme a leggyakoribb módszerek:
Luxusélet látszata: A csaló „guruk” előszeretettel villognak fényűző életmóddal a hitelesség illúziója érdekében. Gyakran bérelnek egy napra egy sportautót vagy luxusvillát, mások jachtja mellett fotózkodnak, esetleg egyetlen éjszakát töltenek el egy ötcsillagos szállodában – csakhogy legyen pár képük, amivel elhitetik, hogy ők már „áloméletet” élnek. Ezekkel a posztokkal azt sugallják: „Nézd, nekem sikerült, te is ilyen gazdag lehetsz, ha követsz engem!”. Valójában azonban ez csak látszat – színjáték, amivel a követők vágyaira hatnak.
Hamis profitok és screenshotok: Szinte minden ilyen influenszer időről időre megoszt képernyőfotókat elképesztő kereskedési nyereségekről – például egy számla, amin 500 dollárból 50 000 lett pár nap alatt. Gyanakodjunk: nagyon gyakran hamisítványok! Egy kis Photoshop vagy grafikus manipuláció, és máris eltüntetik a veszteséges kötéseket, az egyenleget pedig irreális nyereségre kozmetikázzák. Gyakori trükk az is, hogy más, valódi traderek posztjait lopják el, és a sajátjukként mutatják be a profitot. A hiszékeny követők pedig azt hihetik, a guru tényleg verhetetlen stratéga. Figyelmeztető jel, ha a posztokon csak zöld számokat látunk konkrét kontextus (belépési ár, időpont, kereskedési előzmények) nélkül – sokszor csak a pozitív kimenetelt mutatják, a kudarcokat elhallgatják.
Feltűnő marketing és kamu ajánlások: A csalók gyakran azzal kezdik, hogy bombasztikus szlogenekkel hirdetik magukat: „passzív jövedelem pár kattintással”, „egy egyszerű trükk, amivel verhetetlen leszel a tőzsdén”, vagy épp „forradalmi új kriptovaluta, ami 1000% profitot hoz”. Érdemes azonnal gyanakodni az efféle túlzó ígéreteknél. Gyakran álszakmai köntösbe bújtatva adják elő, mintha csak pénzügyi edukációról lenne szó – valójában azonban saját terméküket reklámozzák.
Sokszor kitalált pozitív visszajelzéseket (ajánlásokat) is gyártanak: például hamis felhasználói üzeneteket posztolnak (“Köszönöm, mester, a tegnapi tippeddel 1000 eurót kerestem!”), vagy kreálnak néhány ál-profilt, akik dicsérik a módszerüket. Ezek a hamis ajánlások is a marketing eszköztár részei. Egyesek még arra is lusták, hogy saját anyagot írjanak: előfordul, hogy a kínált e-könyv vagy kurzus anyagát egyszerűen mesterséges intelligenciával generált szövegekből ollózzák össze. Az így kapott anyag felszínes, tévedésekkel teli, hiszen mögötte nincs valódi szakértelem – ám a kezdő olvasónak ezt nem könnyű felismernie.
„Szent Grál” stratégiák és AI-botok ígérete: Sok csaló állítja, hogy megtalálta a tuti módszert – egy titkos stratégiát vagy automata kereskedő robotot, amivel kockázat nélkül, szinte garantáltan nyerni lehet. Ezt a csodareceptet rendszerint egy méregdrága oktatócsomagban vagy szoftverben kínálják eladásra a gyanútlan érdeklődőknek. Itt fontos tudni: a kereskedés mindig kockázattal jár, és nincs 100%-os nyereségű stratégia. Ha valaki az ellenkezőjét ígéri, az szinte biztosan átverés. Hasonló a helyzet az ún. mesterséges intelligenciát használó „csodarobotokkal” is – a kamu kereskedési botok gyakran csak marketingfogások. Az illető lehet, hogy nem is ért az algoritmusokhoz, csupán egy bérelt felületet árul tovább.
Fizetős privát csoportok: A csaló influenszerek egyik fő bevételi forrása a VIP kereskedő csoportok. Nyilvános felületen csak morzsákat vagy utólagos dicsekvő posztokat tesznek közzé, de azt állítják: „A tuti tippeket a privát csoportomban adom, csatlakozz havi X ezer forintért”. Miután valaki előfizet, rájöhet, hogy az „exkluzív” tanácsokkal sem jut előbbre – sőt jelentős veszteségek érhetik. A látványos marketing mögött gyakran nincs valódi tudás. Gyakori trükk, hogy utólag letörlik a téves jelzéseket, és csak a sikereseket tartják fenn, így utólag 98%-os találati arányt hazudnak maguknak.
Összejátszás a brókercégekkel: Talán a legrejtettebb – de annál fontosabb – trükk, hogy ezek az influenszerek gyakran összejátszanak bizonyos online brókercégekkel. Úgynevezett affiliate partnerként működnek: ha a követőik az ő ajánlólinkjükön keresztül nyitnak számlát és utalnak be pénzt a brókerhez, az influenszer jutalékot kap utánuk. Gyakran ezek a jutalékok a kereskedők által fizetett díjakból vagy akár a veszteségeik egy százalékából származnak. Ez nagyon súlyos érdekellentétet teremt: a „guru” tulajdonképpen akkor jár a legjobban, ha a követő minél többet köt (lehetőleg bukik is), mert annál több jutalék üti a markát. Feltehető a kérdés: ha az illető valóban vagyonokat keresne a saját kereskedésével, miért szorulna rá efféle közvetítői bónuszokra?
A jelenség hatásai és veszélyei
A megtévesztő pénzügyi influenszerek térnyerésének komoly társadalmi és egyéni következményei vannak. Az egyik legkézenfekvőbb, hogy a hiszékeny követők pénzügyi veszteségeket szenvednek el. Sokan súlyos összegeket költenek el haszontalan kurzusokra vagy tagságokra, mások a jelzéseik alapján kezdenek el kereskedni valódi pénzzel, gyakran felkészületlenül. Ennek eredménye nem ritkán csalódás, megtakarítások elvesztése, sőt adósságba hajszolás. A fiatal generáció egy része a könnyű meggazdagodás illúzióját kergetve lép a tőzsdére vagy a kriptopiacra, és ha veszít, végleg kiábrándulhat a pénzügyi befektetésekből. Ez a jelenség alááshatja a pénzügyi edukáció hitelességét. A komoly, szakmailag megalapozott tanácsok és a felelős befektetési szemlélet nehezebben jut el hozzájuk, ha egyszer megégették magukat egy átveréssel.
További probléma, hogy a közösségi médiában terjedő pénzügyi tartalmak egy része téves formációkat vagy konteókat terjeszt. Az influenszerek nem riadnak vissza attól sem, hogy tényként állítsanak megalapozatlan tippeket, csupán azért, hogy szenzációsnak tűnjön a tanácsuk. Így például gyakori a „biztos tippem van, holnap összeomlik a piac, mentsd a pénzed ide meg ide” jellegű riogatás, vagy az összeesküvés-elméletek szajkózása (pl. hogy a bankok eltitkolnak valamit, de az ő titkos csoportjában megtudhatod az igazat). Az ilyen fals narratívák további károkat okoznak a pénzügyi kultúrában, mert bizalmatlanságot, pánikot kelthetnek, és az emberek rossz döntésekre alapozhatnak miattuk.
A megtévesztésnek néha extrém esetei is vannak. Volt példa rá, hogy hírességek nevét vagy profilját is felhasználták csalók a nagyobb hitelesség kedvéért. Egy ismert hazai rapper, Beton.Hofi Instagram-fiókját például feltörték, és a nevében posztoltak egy „fantasztikus bitcoin befektetési lehetőséget” – sok követő pedig sajnos bedőlt a csalásnak.
Hogyan ismerjük fel és kerüljük el a megtévesztő tartalmakat?
Mindezek ismeretében felmerül a kérdés: mit tehet a hétköznapi felhasználó, hogy ne váljon a pénzügyi influenszerek csalásainak áldozatává? Néhány praktikus tanács segíthet felismerni a vörös zászlókat és elkerülni a csapdákat:
„Túl szép, hogy igaz legyen” ígéretek: Legyünk résen, ha valaki irreálisan magas, garantált hozamot ígér rövid idő alatt. Például 1000% profit pár hét alatt vagy kockázat nélküli kereskedés – ilyen nincs.
Hiányos transzparencia: Gyanúra ad okot, ha egy „mester” nem mutatja be a konkrét stratégiáját vagy előzményeit, csak utólag lobogtat pár nyertes kereskedést. Ha nincsenek hiteles adatok a múltbéli teljesítményéről (például egy függetlenül auditált számlatörténet), és csak kiragadott screenshotokkal bizonygatja az igazát, jobb kételkedni.
DM-ben megkeresések, VIP ajánlatok: Óvakodjunk azoktól, akik azonnal privát üzenetben próbálnak „titkos tippeket” vagy VIP tagságot eladni nekünk. A valódi szakértők jellemzően nem vadásznak direkt üzenetben ügyfelekre, főleg nem agresszív módon. Ha valaki idegenként ír ránk csábító befektetési lehetőséggel, nagy eséllyel csaló robot vagy értékesítő van a profil mögött.
Ellenőrizzük a hátteret: Kicsoda az illető valójában? Egy Google-keresés sokat elárulhat. Ha a névhez nem kapcsolódik semmilyen valódi szakmai eredmény, végzettség vagy múlt, csak a közösségi médiás jelenlét, legyünk óvatosak.
Hangsúlyozott luxus és „személyi kultusz”: Ha egy profil szinte kizárólag a pénz és gazdagság fitogtatásáról szól (drága autók, órák, készpénzkötegek fotói), és kevés valódi szakmai tartalmat nyújt, gyanítható, hogy csak a kápráztatás a cél. A hamis guruk tudják, hogy a fényűzés vonzza az embereket – ne hagyjuk magunkat elkábítani a látszattól.
Nyomulás egy bizonyos platformra: Ha az influenszer erőlteti, hogy egy konkrét brókercégnél vagy oldalán regisztráljunk (különösen, ha linket is ad hozzá), az intő jel. Lehet, hogy anyagilag érdekelt abban a platformban, és nem a mi érdekünk mozgatja. Ilyenkor érdemes utánanézni az adott cégnek is: van-e engedélye, jó hírneve? Ha nem megbízható, az influenszer is gyanús, aki odaterelne.
Kérjünk független véleményt: Mielőtt bármilyen komoly döntést hozunk egy közösségi médiás tanács alapján, beszéljünk hozzáértő ismerőssel, vagy akár egy hivatalos pénzügyi tanácsadóval. Gyakran egy kívülálló szakember azonnal rámutat azokra a pontokra, amiket mi nem vettünk észre a lelkesedéstől. Ne feledjük: nem szégyen kérdezni, inkább, mint utólag megbánni egy elsietett döntést.
Használjuk a józan eszünket: A befektetések világa nem varázslat. Ha valaki azt állítja, nála a varázspálca, amivel kockázat nélkül, azonnal meggazdagszunk – legyünk realisták.
Ismerjük fel az alapvető igazságot: ingyen ebéd nem létezik. Ha ezt az egy gondolatot észben tartjuk, már sok csalódástól kíméljük meg magunkat.
***Figyelmeztetés: Mindig körültekintően járjunk el pénzügyi döntések meghozatalakor, és ne hagyjuk, hogy a közösségi médiás tartalmak szenzációi vezéreljenek – a saját pénzügyeink felelőssége végső soron a mi kezünkben van.***