A kapitalizmus valódi működése: a nagyhal megmenekül, a kishal csődbe megy

  • 42
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

A koronavírus járvány miatt mindenki otthon ül és jobb elfoglaltság hiányában, kénytelen a tévét nézni vagy neten lógni. Nincsenek ezzel másként az amerikaiak sem. Csütörtökön azonban nem panaszkodhattak az unalmas adás miatt, a CNBC Halftime Report című műsora ugyanis olyan interjút mutatott be, amelyre biztosan több millión kapták fel a fejüket.

Scott Wapner ugyanis a Facebook egyik korai befektetőjével, a kőgazdag kockázati tőke befektetővel, Chamath Palihapitiya-val készített telefonos interjút. Wapner többnyire a Trump féle 2,2 billió dolláros ösztönző csomagról faggatta a Palihapitiya-t, aki nyíltan azt válaszolta, hogy az adófizetők pénzét különféle zombi cégek támogatására fogják használni.

Wapner persze azonnal ráharapott a témára és konkrétan arról kérdezte a befektetőt, hogy akkor most arra próbál kilyukadni, hogy a légitársaságokat hagyják inkább csődbe menni? Palihapitiya habozás nélkül igent mondott. Úgy fogalmazott, hogy “ez egy hazugság, amelyet a Wall Street terjesztett. Ha egy vállalat csődbe megy, akkor nem rúgja ki az alkalmazottait … egy csődeljárási folyamaton kell keresztül mennie… A munkavállalókat nem rúgják ki és a nyugdíjak sem tűnnek el. És ha egy rakás fedezeti alap is megsemmisül, mi a baj? Hagyják csődbe menni. Így nem nyaralnak Hamptomban, de kit érdekel?”

Wapnernek nem nagyon jöttek be a befektető válaszai.

Pénzért kuncsorog a Boeing

A légitársaságok még normál körülmények között is sokszor kerülnek csődközelbe, nem beszélve a mostani utazási korlátozásokról és járatritkításokról. Ha az egyik legnagyobb repülőgépgyártó vállalat, a Boeing menne csődbe, a Washington állambeli gyárak akkor sem állnának le. A Boeing vezérigazgatója korábban az adófizetők pénzéből próbálta megtámogatni a céget, de azt mondta, hogyha a szövetségi kormány cserébe Boeing részesedést kér, akkor inkább nem kell a pénz.

Ilyenkor gondolkodik el az ember azon, hogyha a Boeingnek valóban nagy szüksége van a pénzre, akkor mindenféle akadály nélkül részvényeket értékesíthet és pénzt gyűjthet a talpon maradáshoz. Ez viszont pontosan ellentéte lenne annak, amit évtizedeken át a repülőgépgyártó vállalat tett. Ha viszont ez mind nem lenne elég, akkor csődbe megy. Ekkor viszont kérvényezhetnék a csődeljárást, ahol a hitelezők átvennék a cég tőkéjét és a társaság egy nap alatt megszabadulna adósságaitól. Adósság nélkül talpra állhatna hamar. Amikor pedig a gazdaság ismét beindul, visszavehetné az elbocsátott munkavállalókat. Igazából nem is kellene túl sok alkalmazottól megszabadulnia.

Palihapitiya elmagyarázta, hogyan is működik a csődeljárás folyamata, majd azt kérdezte a műsorvezetőtől, hogy “de nem gondolja, hogy ezen vállalatok munkavállalói rendelkeznek a cégben részvénnyel?” Majd saját maga válaszolt a kérdésre, miszerint “a munkavállalóknak néhány száz vagy ezer dolláros részvényük van.”

Ekkor azonban eszünkbe juthat az, hogy mi történt az Enron energetikai vállalat alkalmazottaival, akik teljes nyugdíj megtakarításaikat a cég részvényeibe fektették, amely 2001-ben csődbe ment. Az esetből tanulva valószínűleg nincs senki, aki minden pénzét a munkáltatójának részvényeibe fektetné.

Palihapitiya azt is kifejtette, hogy az embereknek muszáj visszamenniük dolgozni. Nem minden vállalkozás megy tönkre a karantén ideje alatt, viszont sok kisvállalkozás gyakorlatilag halálra van ítélve. Ha egy butik, egy kávézó vagy egy vendéglő nem tudja fizetni a bérleti díjat és más fix költséget, azonnal lehúzhatja a rolót. Ha viszont egy nagyvállalat kerül csődközeli helyzetbe, továbbra is működni fog. Habár nem a gazdagok okozták a koronavírus járványt, mégis mossák kezeiket, nem vállalnak felelősséget a felmerülő kockázatokért és gyorsan lelépnek.

Cégvezetők, igazgatóságok menekülnek a felelősség elől

Az emberek viszont félnek. Pánikba esnek. Állami támogatásokért könyörögnek, hiszen jövőjük bizonytalanná válik. Munka és pénz nélkül nem lehet túl sokáig húzni. Csak a héten 6 millió ember került az utcára az Egyesült Államokban, a vezérigazgatók, vezetők viszont maximum sajnálkozni tudnak, felelősséget nem vállalnak a munkavállalókért. Palihapitiya csak annyit tett hozzá: “és amit tettünk, azt a vezérigazgatók és igazgatósági tagok védelme érdekében tettük… amikor ezeket az embereket tisztára kell mosni.”

Tavaly befektetők millióinak kellett szembesülnie azzal, hogy nem minden új vállalkozás jövedelmező. Valójában a kormányzati beavatkozásoknak köszönhetően, rengeteg úgynevezett zombivállalat létezik a világon. Gondoljunk csak a Szilícium-völgyre, ahol számos olyan vállalkozás működött veszteségesen, melyekről mindenki tudta, hogy halálra vannak ítélve (WeWork, Theranos), mégis évekig küzdöttek értük.

Az ötletet tehát érdemes alaposan meggondolni, miszerint minden légitársaságnak, multinacionális cégnek, nagyvállalatnak ami tartja a markát, hogy meg kell-e segíteni őket.

Nemrég a Fed (ahogy az MNB is) bejelentette, hogy a kisvállalkozások megmentésére hitelezési programot fog bemutatni. Ezzel kapcsolatban Bob Rodriguez eszközkezelő csak annyit fűzött hozzá:

“A Fed az amerikai pénzügyi gazdaság ellenőrzésével a totális manipuláció időszakába léptünk. Ennek fényében az egyetlen olyan piac, amely érdekel az, ahová a kormány keze nem ér el vagy csak minimális mértékben. Ez a ritka árukhoz és gyűjthető eszközökhöz vezet. Az állami részvény és az adósságpiac most nem más, mint egy megbolondult piac, amelyet a legnagyobb bolondok, a Fed és a Kongresszus vezet. Amerikai tőkepiacok, R.I.P! Egy olyan időszakban, amelyet még megbecsülni sem tudok, folytatom a felkészülést egy sokkal eltérőbb gazdasági és pénzügyi környezetre. Új világrendben vagyunk, amely nem olyan már, mint a második világháború utáni volt.”

Röviden fogalmazva a globális üzleti ökoszisztéma átalakul. Wapner pedig hiába csodálkozik a gazdag befektető szavain. A világ már csak ilyen. A lakosságot csak áltatják, miközben ismét a leggazdagabbak élveznek prioritást.

Kövess minket Facebook, Instagram és Twitter oldalainkon, hogy mindenről percre pontosan értesülj.😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.