Katasztrofális következményei lehetnek az orosz olaj betiltásának

Oroszország ukrajnai inváziója lehetőséget adhat Venezuelának arra, hogy meggyőzze Bident, hogy csökkentse vagy szüntesse meg az olajiparát sújtó amerikai szankciókat. Ahogy a világ országai egyre több szankció vetnek ki Oroszországra, és az olajipari nagyvállalatok kivonulnak az orosz piacról, elkerülhetetlenül visszaesés következik be a világ olajellátásában. A kérdés az, hogyan lehet ezt a kínálati hiányt rövid távon kezelni, mivel a világszintű kereslet továbbra is magas marad.

Venezuela nemrégiben a Wall Streethez fordult támogatásért, mivel próbálja meggyőzni Biden amerikai elnököt a szankciók feloldásáról. Venezuela 2013-ban valamivel több mint 3 millió hordó (bpd) nyersolajat termelt, tehát potenciálisan képes lenne a jelenleginél jóval több olajjal ellátni a világot. Ezzel nyilvánvalóan tisztában van a Biden-kormányzat is, mivel a hétvégén bejelentették, hogy amerikai és venezuelai tisztviselők Caracasban találkoztak, hogy a nyersolaj piacra jutásáról tárgyaljanak.

Az év elején a venezuelai tisztségviselők azzal az ígérettel próbálták elbűvölni a Wall Street szereplőit, hogy átstrukturálják a Fidelity, a T. Rowe Price és a BlackRock, valamint a nem amerikai alapok által tartott mintegy 60 milliárd dollárnyi kötvényadósságot. Emellett infrastrukturális koncessziókat, olaj- és gáztartalékokat ajánlottak fel a 2017-ben fizetésképtelenné vált adósság átütemezéséért cserébe. Ez segítene az amerikai kötvénytulajdonosoknak, hogy visszaszerezzék a Venezuelától járó, korábban elveszettnek tűnő pénz egy részét.

Maduro venezuelai elnök február elején egy televíziós bejelentésben kijelentette: “Ha minden szankciót – a Venezuelával szembeni monetáris, pénzügyi és banki szankciókat – feloldanának, Venezuela már másnap válaszolna a kötvénytulajdonosoknak”. Majd így folytatta: “Készen állunk. Van egy nagyon szilárd javaslatunk”.

Katasztrofális következményei lehetnek az orosz olaj betiltásának

Az olaj ára jelentősen emelkedett az elmúlt évben, mivel a világjárványt követően megnőtt a kereslet. Az olajárak vasárnap 130 dollárig emelkedtek, mivel sokan attól tartottak, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei betiltják az orosz nyersolajat. Szakértők szerint akár a 300 dolláros árat is elérhető egy hordó olaj.

Novak orosz miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az orosz olaj betiltása katasztrofális következményekkel járna a globális piacra nézve.

Ha a világ megakarja akadályozni azt, hogy az üzemanyagárak az egekbe szökjenek, és az infláció mindenhol elszabaduljon, akkor a nagyobb kínálat megtalálása kulcsfontosságú prioritás lesz.

Az Egyesült Államok a Trump-kormányzat alatt 2019-ben szankciókat vezetett be Venezuela olajiparával szemben, hogy nyomást gyakoroljon Maduróra, hogy távozzon a hatalomból, és Juan Guaidót tekintse az ország legitim vezetőjének. A szankciók fennmaradása ellenére Maduro megtartotta elnöki pozícióját. Eközben a venezuelai gazdaság óriási mértékben megszenvedte az olajbevételek csökkenését.

A szankciók ellenére Venezuela az elmúlt két évben fokozatosan próbálta újjáéleszteni olajipari tevékenységét, és az Egyesült Államok által szankcionált Iránnal együttműködve kölcsönösen fejleszteni energiaiparukat. Míg Irán venezuelai olajat vásárolt, addig Venezuela iráni kőolajtermékeket vásárolt, hogy új lendületet adjon energiaiparának, miközben a szankciók nélküli jövő felé tekintenek.

A Venezuelát sújtó szankcióknak nem volt sok hatásuk

Emellett Kína újraindította kereskedelmi útvonalát Venezuelával az olcsó kőolaj után kutatva. Az ázsiai óriás a feltételezések szerint 2021-ben összesen 324 millió hordót vásárolt Irántól és Venezuelától, ami 53 százalékos növekedés 2020-hoz képest, és 2018 óta a legmagasabb mennyiség. Ezt úgy érte el, hogy bonyolult útvonalakat választott, és olyan tartályhajókat használt, amelyeknek a jeladóját kikapcsolták, hogy elkerüljék a felderítést. A partnerség azonban az elmúlt hónapokban egyre nyilvánvalóbbá vált, és úgy tűnik, Kínát nem zavarják a Venezuelával szembeni amerikai szankciók figyelmen kívül hagyásának lehetséges következményei.

2021-ben Venezuela 2020-hoz képest a feltételezések szerint majdnem megduplázta olajkitermelését, ami jó helyzetbe hozza, hogy tovább növelje termelését a globális kereslet kielégítése érdekében. Emellett sokan azt állítják, hogy a szankciók nem érték el a kitűzött célt, Maduro eltávolítását a hatalomból, ehelyett gazdasági depresszióba taszították Venezuelát, milliókat kényszerítettek szegénységbe, és további milliókat az ország elhagyására.

Bár egyértelmű szankciókat még nem vezettek be az orosz olajra, sok vállalat bejelentette eltávolodását Oroszországtól, mivel így próbálják támogatásukról biztosítani Ukrajnát a konfliktusban. A BP és az Exxon is megszakította kapcsolatait Oroszországgal, milliárdos vagyont hagyva hátra. És talán csak idő kérdése, hogy az Egyesült Államok mikor vezet be szankciókat az orosz olajra, különösen azután, hogy a konfliktus veszélye eszkalálódott, miután Oroszország célba vett egy nukleáris létesítményt. Ez azt jelenti, hogy a világ hamarosan más olajban gazdag államok felé fordulhat, hogy betöltsék az orosz olaj által a piacon hagyott űrt, amely jelenleg a globális kínálat mintegy 8 százalékát teszi ki.

Bident meg kell győzni

Maduro elnöknek azonban változtatnia kell a hozzáállásán, ha azt reméli, hogy a konfliktusra válaszul megszűnnek a szankciók. Maduro kijelentette, hogy határozottan támogatja Oroszországot, és azt mondta, hogy az országgal szemben bevezetett szankciók “őrültség”. Ahhoz, hogy az USA egyáltalán fontolóra vegye a venezuelai olajra vonatkozó szankciók feloldását, Madurónak Biden elnökhöz kell fordulnia.

Létfontosságú olajellátást biztosíthatna, miközben a világ a hiány és az emelkedő olajárak ellen küzd. Mindez azonban attól függhet, hogy Maduro elnök hogyan viszonyul az ukrajnai orosz invázióhoz, és hogy képes lesz-e meggyőzni Biden elnököt arról, hogy kormánya a kisebbik rossz a nemzetközi rendszerben.