Készpénzmentes társadalom felé taszítja az embereket a COVID
A koronavírus a készpénz nélküli társadalom felé taszítja az embereket, ez egy friss kutatásából derült ki, amelyet 21 országban több mint 25 000 ember bevonásával végeztek.
A MoneyTransfers.com által összegyűjtött és közzétett adatok szerint a koronavírus megjelenésével folyamatosan csökkent a készpénzhasználat világszerte. A felmérés Ázsiára, Európára és Észak-Amerikára összpontosított, melyből egyértelműen arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy Ázsiában sokkal nyitottabb a társadalom a készpénz nélküli élet felé.
A felmérés válaszadóit arról kérdezték, hogy pozitív-e az, ha a készpénz eltűnik a mindennapi fizetési folyamatokból. Meglepő módon Indiában válaszolták a legtöbben azt, hogy jó az, ha elektronikus fizetésre térünk át. A népes ázsiai országban a megkérdezettek 79%-a támogatná a készpénz eltörlését, 21% pedig azt nyilatkozta, hogy akár egy csomag rágógumit is készpénz nélkül vásárolna, ha lenne rá módja. Hasonlóan vélekednek Malajzia, vagy az Egyesült Arab Emírségek állampolgárai is.
A top 10 készpénzmentes társadalmat támogató országok közzé egyetlen európaiként bekerült Olaszország is, mely igazán meglepő, hiszen a koronavírus előtt még Itália volt az egyik legnagyobb készpénz használó az Európai Unióban. Jelenleg a válaszadó olaszok több mint fele véli úgy, hogy jobb lenne felhagyni a készpénzzel. Úgy tűnik, hogy Franciaországban a fizetési szokásokra nem volt nagy hatással a járvány, hiszen a megkérdezett franciák mindössze 18%-a támogatná az elektronikus fizetéseket.
A készpénz nélküli társadalom előnyei és hátrányai
A MoneyTransfers.com arról is érdeklődött, hogy a válaszadók szerint mik is valójában a készpénzmentes lét előnyei és hátrányai. A megkérdezettek szerint a készpénz nélküli társadalom kevesebb erőforrást használ, hiszen fizikai pénz nincs. A készpénzmentes fizetés lényegesen gyorsabb, kényelmesebb. Emellett pedig nem kell azon törni a fejüket, hogy hol tárolják a fizikai készpénzt. Az országok számára olcsóbb a készpénzmentesség, hiszen a készpénz-infrastruktúra fenntartása elképesztően sokba kerül (Nagy-Britanniában évi 5 milliárd font). Ezenfelül csökkenthető a bűnözés, hiszen a készpénz még mindig fontos szerepet játszik a terrorizmus és a különféle bűncselekmények finanszírozásában.
A hátrányai közzé sorolták ugyanakkor azt, hogy az elektronikus fizetési rendszerek könnyen válhatnak kibertámadás áldozatává, illetve előfordulhatnak olyan technikai problémák, mely következtében nem lehetséges a fizetés. Többen kiemelték hátrányként azt is, hogy az online vásárlás növekedésével, sorra zárnak be a fizikai üzletek, melyek negatív hatással vannak a helyi gazdaságra. Sokan azt is megemlítették, hogy bankkártyával nehezebb költségvetési keretet szabni, ezáltal meggondolatlanul kiköltekeznek, míg a készpénz valamilyen határt szab a kiadásoknak.
Nagy pofont kapott a készpénz a COVID-válságban
A COVID-válság övön aluli ütést mért a készpénzre. Mivel több szakember azt állította a pandémia kitörésekor, hogy a készpénz is vírus közvetítő eszköz lehet, így sokan felhagytak a készpénz használatával és elektronikus fizetésre tértek át.
A kutatások azt mutatták, hogy néhány országban drasztikusa lecsökkent a készpénzes tranzakciók száma a járvány következtében. Thaiföldön az emberek 57%-a ritkábban vagy egyáltalán nem használt készpénzt, Malajziában 53%, míg Spanyolországban 52% gondolta úgy, hogy jobb nem nyúlni a készpénzhez.
A jelentés végül azt a következtetést vonta le:
„Egy gyorsan változó digitális világban elkerülhetetlen a túlnyomórészt digitális valutaformák felé való vándorlás. A társadalmi-gazdasági tényezők meghatározzák az elektronikus fizetési módok bevezetése iránti vágyat vagy ellenállást, ami nyilvánvalóan országonként eltérő.”
