Sok hűhó semmiért, a vállalatok 5%-a profitál csak az AI-ból, állítja a McKinsey
A vállalatoknak csak 5%-a látja a mesterséges intelligencia általi profitnövekedést, nyilatkozta a McKinsey China elnöke a Consensus Hong Kong konferencián.
Joe Ngai, a McKinsey Greater China elnöke elmondta a konferencián, hogy szinte minden vállalat kísérletezik az AI alkalmazásával valamilyen területen, de kevesen gondolják újra a szervezeti kereteket elég mélyrehatóan ahhoz, hogy profitáljanak belőle.
A világ szinte minden nagyvállalata különféle módon próbálja alkalmazni az AI nyújtotta képességeket, de szinte egyik vállalat sem változik érdemben ennek eredményeként, nyilatkozta a McKinsey tanácsadó.
AI adoptáció alakulása 2025-ben, McKinsey tanulmány
A McKinsey tanácsadó cég belső felmérései azt mutatják, hogy a vállalati vezetők 98%-a számolt be valamilyen AI projektről a vállalatában, magyarázta Ngai. De amikor arról kérdezték, hogy ennek mekkora részét alkalmazzák nagy léptékben valós vállalati körülmények között, „ez a szám jelentősen” csökkent, kevesebb mint 20%-ra. Ami a mérhető profithatást illeti, akkor már csak a válaszadók 5%-a nyilatkozta, hogy az AI hatással volt a vállalat eredményességére is.
Ngai azzal érvelt, hogy a szűk keresztmetszet nem a technikai képesség, hanem a szervezeti felépítés. A modern vállalatok, mondta, „emberek, hierarchiák, vezetők és a riportok rétegeire épülnek”. Egy AI natív világban ez a struktúra súrlódásossá válik. Az üzleti modellek újragondolása helyett a legtöbb cég AI kísérleti alkalmazásokat épít be a régi folyamatokba, jóváhagyásokat kér, kisebb felhasználási eseteket tesztel és védi a riporting vonalakat.
„Valójában nem itt lehet a legtöbbet kihozni a mesterséges intelligenciából.” – mondta Ngai. „Az AI bevezetésének szűk keresztmetszetét valójában az emberek jelentik.”
Ngai Kínából szemlélve más megközelítést lát. A kínai vállalatok egy évtizedet töltöttek a mobil és adatalapú műveletek digitalizálásával. Ennek eredményeként „az ágentikus és mesterséges intelligencia iránti fogadtatás… sokkal nagyobb”, a munka struktúrák és a hagyományos irányítás kisebb ellenállásával.
A nyugati diskurzussal ellentétben, amely gyakran a határmodellekre és az AI-ra összpontosít, Kína fókusza pragmatikus: „Sokkal kevesebb szó esik a modellekről… sokkal több szó esik a használatról.”
Ngai a megtestesült mesterséges intelligenciát, például a robotikát, az automatizálást és az önvezető rendszereket is kiemelte, mint fő határterületet. Kína ellátási láncának méretét tekintve azzal érvelt, hogy az ország hamarosan több robotot telepíthet, mint embert, ellensúlyozva a demográfiai csökkenést és átalakítva az ipari termelékenységet.
Ngai szerint a 2026-os évet két ellentétes erő határozza meg: a geopolitikai bizonytalanság és a technológiai gyorsulás. A vezérigazgatók egyrészt a vámtarifák és a fragmentáció, másrészt az AI által vezérelt transzformáció körülményei között navigálnak.