Kína földalatti kriptopiaca a szigorú kereskedési tilalom ellenére virágzik
A kínai kriptokereskedők VPN-eken, közösségi médián és titkos találkozókon keresztül játsszák ki a tilalmat, és 86 milliárd dolláros földalatti piacot tartanak fenn.
Annak ellenére, hogy Peking 2021-ben betiltotta a kriptokereskedelmet, a jelentések szerint Kínában továbbra is virágzó földalatti piac működik. A Wall Street Journal (WSJ) beszámolója szerint a befektetők informális hálózatokon keresztül, VPN-eken, közösségi médián és fizikai kereskedésen keresztül játsszák ki az ország szigorú szabályozását.
Kína a világ egyik legszigorúbb régiója a kriptokereskedelmet illetően. A hatóságok aktívan üldözik az ágazatban érintetteket, ami letartóztatásokat, pénzbírságokat és börtönbüntetéseket eredményez. A WSJ szerint azonban ez nem tántorított el néhány kínai kereskedőt. Egy exkluzív interjúban a Bitfarms bányászati vezérigazgatója, Ben Gagnon a kriptobányászat csendes visszatérését fedezte fel a régióban a lakóházak energiafelvételi technológiáján keresztül.
A The Journal idézte a Chainalysis októberi jelentésében szereplő adatokat, amelyek szerint 2022 júliusától 2023 júniusáig a kínai kereskedők nettó 86 milliárd dollárt kaptak kripto tranzakciókból. A Binance-en folytatott kereskedési volumenük a jelentések szerint havonta mintegy 90 milliárd dollárt ért el.
Hiába tilt
Egyes kínai kereskedők állítólag a tiltás előtt létrehozott külföldi kriptotőzsdéken fenntartották a hozzáférést a számláikhoz, virtuális magánhálózatokat (VPN) használva a tartózkodási helyük elrejtésére. Így kikerülve földrajzi korlátozásokat. A Journal szerint továbbá a kínai kereskedők olyan közösségi médiaplatformokat is használnak kripto kereskedésre, mint a WeChat és a Telegram, peer-to-peer módon. Ezeken a platformokon külön erre a célra létrehozott csoportokon keresztül találnak vevőket és eladókat, megkerülve a hagyományos tőzsdéket.
Annak ellenére, hogy Kína egykor kriptokereskedelmi és bányászati központ volt, a kriptókkal kapcsolatos álláspontja továbbra is merev. Az ország a blokklánc használatát olyan alkalmazásokban szorgalmazza, mint a digitális személyazonosság, az állatállomány nyomon követése és a luxustermékek hitelesítése. A web3-ra jellemző decentralizált főkönyvekkel ellentétben azonban Kína ragaszkodik a privát blokkláncok használatához a legtöbb esetben.
A tiltások ellenére a kriptokereskedelem továbbra is jelen van Kínában, ami decentralizált és globális jellegét bizonyítja. Valós példákat mutat arra, hogy a kormányok számára milyen nehéz a blokklánc-alapú digitális eszközök ellenőrzése. Ennek ellenére Kína továbbra is próbálkozik.
