Kína nyomon kívánja követni a 100 ezer digitális jüannál nagyobb tranzakciókat
Az ázsiai ország már jó ideje megállíthatatlanul dolgozik saját digitális valutáján, a jüanon. Habár a koronavírus-járvány némiképp lelassította a munkálatokat, a teszt programok már hónapokkal ezelőtt elindultak. Mint arról korábban beszámoltunk, több kínai nagyvárosban elstartolt a digitális jüan pilot programja. Most a kínai kormány úgy döntött, hogy nyomon akarja követni a 100 ezer digitális jüannál, azaz nagyjából 14 ezer dollárnál nagyobb értékű tranzakciókat.
A Nikkei Asia június 27-én arról számolt be, hogy Kína azért szeretné ellenőrizni az ennél nagyobb összegű pénzmozgásokat, mert ezzel szeretné megakadályozni a tőkekiáramlást és a csalásokat. Július elejétől a kínai Hubei tartomány bankjai rögzíteni fogják az összes 100 000 jüant meghaladó tranzakciók azonosítószámát, és azokat továbbítják majd a Kínai Népbank felé (PBoC).
Sencsen lakói valamivel szerencsésebbek lesznek, hiszen ott a limit 200 ezer jüan, azaz 28 ezer dollár lesz. Az üzleti számlák küszöbértékét 500 000 jüanra állítják be mindkét területen, illetve Zhejiang tartományában. A digitális jüannal végrehajtott utalásokba tehát betekintést nyernek a kínai szabályozók.
Bár azt még nem tudni pontosan, hogy mikor is kerül ténylegesen bevezetésre a digitális valuta, egyes híresztelések szerint Xi Jinping kínai elnök még a 2022-es pekingi téli olimpia előtt elakarja indítani a virtuális jüant.
A kínai kormány abban bízik, hogy a digitális jüannak és a nyomonkövetésnek hála megakadályozhatja majd az olyan eseményeket, amikor magánszemélyek jüant csempésztek ki az országból, hogy azért hongkongi vagy amerikai dollárt vegyenek. 2020 január és március között a kínai tőkekiáramlás banki átutalások, és más csatornák igénybevételével meghaladta a 30 milliárd dollárt.
