Kína újra nekimegy a kriptónak: már a stabilcoinok is célkeresztben
A kínai hatóságok megerősítették, hogy a virtuális valuták – köztük a stabilcoinok is – továbbra sem számítanak törvényes fizetőeszköznek, és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek illegális pénzügyi műveleteknek minősülnek.
Egy több, hivatalos szervezet részvételével tartott ülésen a PBOC (People’s Bank of China), a belbiztonsági tárca, és az országos kiberbiztonsági hatóság is egyhangúlag kijelentette, hogy minden, kriptopénzekkel folytatott tranzakció illegális. A központi bank különösen aggódik a stabilcoinok miatt, ugyanis a szabályozók szerint ezek nem biztosítanak megfelelő ügyfél-azonosítást (KYC) és pénzmosás elleni védelmet, ezért – mint mondták – „ideális terepet adnak a pénzmosásnak, az illegális határátlépéseknek és a csalásoknak”.
Tiltás tiltás hátán
Bár az elmúlt években Kína ismét a globális – többnyire illegális – bitcoin-bányászat egyik központjává vált, a hatóságok most egyértelművé tették, hogy nem kívánnak a kriptolázban részt venni. A mostani bejelentés lényegében annak a jele, hogy a pekingi vezetés visszatér a szigorú, kriptopolitikához, amelyet korábban már alkalmazott.
A döntést a pénzügyi stabilitás iránti aggodalom vezérli. A kínai jegybank szerint a digitális eszközök spekulatív forgalma olyan kockázatokat hordoz, amelyeket az állam nem tud hatékonyan ellenőrizni. A kriptovalutákat továbbra sem tekintik törvényes fizetőeszközöknek, és használatukat nemcsak szabálytalannak, hanem potenciálisan veszélyesnek tartják.
Miközben több nyugati ország – köztük az Egyesült Államok – egyre inkább a stabilcoinok szabályozott integrációja felé mozdul, Kína most látványosan a másik irányba indul: teljes elzárkózás, fokozódó ellenőrzés és példátlan szigorítások.
A bejelentés után percek alatt megjelent a pánik. Különösen Ázsiában és Hongkongban zuhantak a stabilcoinokkal vagy kriptoszolgáltatásokkal kapcsolatos cégek részvényei. A befektetők hirtelen rádöbbentek: ha a világ egyik legnagyobb pénzügyi hatalma ilyen keményen lép fel, az a globális piacra is dominóhatással járhat. A jelzés világos: Kína nemcsak, hogy nem enyhít, hanem még radikálisabban szigorít, mint korábban bármikor.
Peking 2021-ben gyakorlatilag teljesen betiltotta a kriptobányászatot és a kriptovalutákkal kapcsolatos pénzügyi tevékenységeket, arra hivatkozva, hogy a bitcoin „fenyegeti a pénzügyi stabilitást”, elősegíti a tőkekiáramlást, és túl nagy energiaigénnyel terheli a hálózatot. A tiltás pillanatok alatt száműzte a világ legnagyobb bányászflottáját, amelynek jelentős része korábban Kínában működött. Ennek ellenére a gyakorlatban a tiltás egy sajátos kettős valóságot teremtett. Miközben az állami retorika rendkívül szigorú, Kína továbbra is a világ egyik központi szereplője maradt a rejtett bányászatban, a kereskedelmi volumenekben és a blokklánc-technológia fejlesztésében csak mindez a felszín alatt zajlik, részben a szürkezónában.