Kirgizisztánban kidobták a dollárt az ablakon
A globális dedollarizáció lassan zajlik, de a BRICS országok töretlenül próbálják kiszorítani az amerikai fizetőeszközt. Kirgizisztán a kereskedelemben, ahol csak lehet, kerüli a dollárt, aminek meg is lett az eredménye. Tavalyi évben az Oroszországgal folytatott kereskedelmének 97%-át helyi pénznemben bonyolították le.
Nem kérnek a dollárból Kirgizisztánban
Kirgizisztán látványosan máshogy áll a dollárhoz, mint a legtöbb feltörekvő gazdaság. Ahol csak lehet, kerülik az amerikai dollárt, ezért az orosz–kirgiz kétoldalú kereskedelemben például egy az egyben kidobták az ablakon. 2024 és 2025 között az 5,4 milliárd dollárnyi kereskedelem 97%-át, rubelben és kirgiz somban számolták el, ezzel szinte teljesen kizárva az amerikaiak natív fizetőeszközét.
Vlagyimir Putyin szerint a felek „új elszámolási megoldásokon” dolgoznak, céljuk pedig nem más, mint a dollár teljes kivezetése a kölcsönös ügyletekből. Ezzel gyakorlatilag kétoldalú dedollarizációs modell épül, ahol a som és a rubel veszi át a tartalékdeviza szerepét a mindennapi kereskedelemben.
Putyin azt is elárulta, hogy Oroszország kirgizisztáni beruházásai már megközelítik a 2 milliárd dollárt, miközben az amerikai dollár továbbra sem szerepel a képletben.
Érdekelhet: Veszélyben a dollár dominanciája, jól járhatnak a kriptók?
A disznóhúst is helyi pénzben számolnák el a BRICS országok
A kirgiz–orosz kereskedelmi kísérlet inspiráló példa lehet a BRICS‑országok számára, amelyek stratégiájában mindegyik ország szerepelteti a saját, vagy egy központi valuta megerősítését. Ezért legtöbb exportot egymás között, a nyersanyagoktól az agrártermékekig, gyakran próbálják helyi valutában árazni.
A legfrissebb hírek szerint Oroszország azt tervezi, hogy a Kínába irányuló sertéshúskivitel 75–80 ezer tonnás éves volumenét már teljes egészében rubelben vagy jüanban árazza, a dollárt pedig fokozatosan kivezeti a szerződésekből. A szójababtól a húsexportig a BRICS országok tudatosan használják az agrárkereskedelmet a helyi devizák térnyerésének erősítésére, és alternatív fizetési infrastruktúra építésére.
Mégis minden út a dollárhoz vezet
A látványos számok és hangzatos szlogenek ellenére a BRICS‑országok valójában korántsem fordítottak teljesen hátat a dollárnak. A legtöbben továbbra is szeretik a dollárt és szükségük is van rá, mivel a világ nagy része és a fejlett országok köszönik szépen, de nem kérnek a kis helyi valutákból. Az országok többsége továbbra is dollárban számolja el az adósságot, tartja a tartalékait és árazza a kulcsfontosságú exportcikkeinek egy részét. Nem is beszélve arról, hogy a globális pénzpiaci hozzáférés, a finanszírozás és a tartalékkezelés szinte kizárólagosan és továbbra is az amerikai devizától függ.
Kapcsolódó: Nem a BRICS, hanem a bitcoin az igazi fenyegetés a dollárra nézve?