Robert Kiyosaki szerint a felkészületlenek fizethetik meg az infláció árát
Robert Kiyosaki, a „Gazdag papa, szegény papa” című világsikerű könyv szerzője ismét határozott véleményt fogalmazott meg a világgazdaság állapotáról. Legutóbbi megszólalásaiban arra figyelmeztet, hogy a kamatcsökkentések, az infláció erősödése és az amerikai dollár gyengülése együtt olyan gazdasági környezetet alakíthat ki, amely különösen hátrányosan érintheti azokat, akik nem készülnek fel időben.
Mit üzennek a kamatcsökkentések Kiyosaki szerint?
Kiyosaki a közösségi médiában osztotta meg gondolatait, és hangsúlyozta: szerinte a jegybanki kamatcsökkentések nem feltétlenül a gazdaság erejét jelzik. Értelmezésében inkább arra utalnak, hogy a döntéshozók ismét erőteljes pénzügyi ösztönzéshez (monetáris beavatkozáshoz) nyúlnak, mert a gazdasági rendszer önmagában nem elég stabil.
Úgy látja, az alacsonyabb kamatszint ösztönzi a hitelfelvételt, ami rövid távon élénkítheti a gazdasági aktivitást, hosszabb távon azonban növelheti az eladósodottságot. Ennek következményeként szerinte a pénz vásárlóereje fokozatosan csökkenhet, ami a mindennapi megélhetési költségek emelkedésében is megmutatkozik.
Az infláció mint „láthatatlan teher”
Kiyosaki régóta következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az infláció egyfajta „rejtett adóként” működik. Véleménye szerint elsősorban azokat sújtja, akik megtakarításaikat készpénzben vagy alacsony hozamú eszközökben tartják, miközben az alapvető termékek és szolgáltatások ára folyamatosan emelkedik.
Legutóbbi megjegyzéseiben ennél is tovább ment, amikor arra figyelmeztetett: a jelenlegi monetáris irány akár szélsőséges inflációs környezethez is vezethet. Bár a hiperinfláció közgazdasági értelemben ritka és szélsőséges jelenség, Kiyosaki kommunikációjában inkább figyelemfelhívó eszközként jelenik meg, amellyel a hosszabb távú kockázatokra szeretné ráirányítani a figyelmet.
Miben látja a védekezés lehetőségét?
A szerző szerint a megoldás a kézzelfogható, „valós” értéket képviselő eszközök irányába történő elmozdulás. Saját bevallása szerint évek óta következetesen aranyat, ezüstöt, valamint kriptoeszközöket – például bitcoint és ethert – tart, mert ezekben látja a pénzromlás elleni védekezés egyik formáját. Ez különösen érdekes a közel egy hónappal ezelőtti tweetjeihez képest, ahol pont arról írt, hogy eladta a bitcoinjait, azért hogy más vállalkozásokba fektessen.
Érvelése szerint a hagyományos, állami pénzek (fiat pénzek) hosszabb távon sérülékenyek lehetnek, míg a korlátozott kínálatú vagy nehezebben előállítható eszközök jobban megőrizhetik értéküket. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy különösen a kriptoeszközök árfolyama jelentősen ingadozhat, ezért ezek kockázata is számottevő.
Személyes lépések és merész előrejelzések
Kiyosaki azt is megosztotta a követőivel, hogy a legutóbbi kamatcsökkentést követően ezüstöt vásárolt. Emellett határozott árjóslatot tett: véleménye szerint az ezüst ára 2026-ra akár 200 dollár/uncia szintig is emelkedhet, szemben a 2024 környékén tapasztalt nagyjából 20 dolláros szinttel. Az ilyen előrejelzések ugyan figyelemfelkeltők, de érdemes őket óvatosan kezelni, mivel a nyersanyagpiacot számos gazdasági és geopolitikai tényező befolyásolja.
Az ezüst árának unciánkénti változása – Forrás: TradingView
Bizalmatlanság a gazdaságpolitikával szemben
Kiyosaki megszólalásaiban visszatérő elem a kormányzati és jegybanki gazdaságpolitikával szembeni erős bizalmatlanság. Bejegyzésében ezt nyíltan is megfogalmazta:
Egyszerűen elegem van abból, hogy a saját kormányom hoz hátrányos helyzetbe… és amikor a mesterségesen fenntartott gazdaság összeomlik, ebből én még gazdagabban leszek.
Álláspontja szerint a mesterséges eszközökkel fenntartott gazdasági egyensúly előbb-utóbb korrekcióra kényszerül. Kiyosaki úgy véli, hogy ebben a környezetben azok járhatnak kedvezőbben, akik időben felismerik a kockázatokat, és vagyonukat tudatosan, több lábon állva alakítják ki.
Kiyosaki megszólalásai ugyan gyakran sarkosak, de nem egyedülállóak a jelenlegi gazdasági környezetben. Az elmúlt években több elemző és befektető is felhívta a figyelmet arra, hogy a tartósan laza monetáris politika, az államadósság növekedése és a pénzromlás együtt fokozza a bizonytalanságot. A vélemények eltérnek abban, milyen mértékű korrekció várható, abban azonban egyre többen értenek egyet, hogy a pénzügyi tudatosság szerepe felértékelődött.