Kripto-donok jelentik az utolsó reményt a válságban vergődő libanoniaknak

Az elmúlt két évben Libanont iszonyú gazdasági válság tiporta a földbe, amely a kormány évek óta tartó pocsék gazdálkodásának és az elburjánzó korrupciójának a csúcspontja. Az áramellátás összeomlott, a gyógyszertárak és benzinkutak kiürültek, és mint arról korábban már mi is írtunk a libanoni font több mint 90%-ot veszített értékéből. 2019 elején a 100 000 fontos bankjegy körülbelül 66 dollárt ért, ma nagyjából 8 dollárt. A megtakarítások, a nyugdíjak és fizetések gyakorlatilag megsemmisültek, az ország korábban jómódú középosztályának nagy része az alapvető számlák kifizetéséért vív élet-halál harcot. Sokan, akik már korábban is szegények voltak, most az élelemért küzdenek. A havi minimálbér Libanonban mindössze 33 dollárnak felel meg.

Libanon olyan ország, amely már sajnos jól ismeri a válságot, és ha kell újra és újra feláll a földről. De a mostani válság olyan súlyos, hogy ebből feltápászkodni már nemigen lehet. Egy ENSZ-jelentés szerint 2021 tavaszán a lakosság 78%-a a szegénységi küszöb alá süllyedt. A Világbank szerint Libanon hanyatlása “valószínűleg a tizenkilencedik század közepe óta a világ 10, esetleg 3 legsúlyosabb válságepizódja közé fog tartozni”.

Ebben a kétségbeejtő helyzetben egy dolog azonban virágzásnak az indult: a kriptopénzek használata.

Ha más már nem, legalább a kriptobusiness virágzik

A pénzügyi válság a kriptovaluták népszerűségének ugrásszerű növekedéséhez vezetett Libanonban. Sokan így próbálják meg elvesztett megtakarításaikat visszaszerezni, mások a bedőlt bankrendszert próbálják meg a digitális valutákkal elkerülni. A belföldi banki korlátozások és a nemzetközi szankciók miatt azonban a libanoni bankszámlák és hitelkártyák gyakorlatilag használhatatlanná váltak az országon kívüli vásárlásokhoz, beleértve a kriptovaluta vásárlást a nemzetközi tőzsdéken. A helyiek azonban erre is találtak megoldást. Megjelentek az ún. kripto-donok, akik nem mások, mint tőzsdén kívüli (OTC) szolgáltató. Ők egy összetett és jogilag homályos ökoszisztéma részei, amelyen keresztül a kriptovalutát külföldön vásárolják, azokat Libanonba küldik, majd a helyi hálózaton keresztül készpénzért cserébe eladják az ügyfeleknek.

A kripto-donok szerint 2020 előtt a kriptopénz befektetések nem voltak jellemzőek Libanonban, és az általános tájékozatlanság, valamint a rosszul működő elektromos hálózat és a lassú internet hátráltatta a kriptovaluták tömeges elterjedését. Az országban azonban nagyfokú a technológiai műveltség és sok a tehetséges fejlesztők. Így amikor a válság beütött, a kriptobarátok kis közössége már készen állt arra, hogy akcióba lendüljön. A piac pedig gyorsan bővült.

A libanoni kriptovaluta kereskedelem teljes volumenére vonatkozó pontos adatokat szinte lehetetlen mondani. A kereslet a globális kriptopénzpiac emelkedésével és esésével együtt ingadozik, de a tőzsdén kívüli szolgáltatók becslései szerint a libanoni kereskedés volumene a csúcspontokon akár heti 10 millió dollárra is rúghat. Fabien Tabarly, a Nigma nevű blokklánc-biztonsági tanácsadó cég libanoni székhelyű vezérigazgatója szerint nagy és teljesen illegális OTC-piac van az országban. Az egyetlen libanoni jogszabály, amely kifejezetten a kriptopénzek használatára vonatkozik, homályosan van megfogalmazva, mely így többféleképpen is értelmezhető. Ez megtiltja a pénzügyi intézményeknek, hogy kriptovalutával foglalkozzanak, de a tőzsdén kívüli kereskedők azzal érvelnek, hogy ők nem intézmények, és ezért mentesülnek ez alól.

Ha nem értesz semmihez, legyél politikus

Libanon bankszektorát egykor a stabilitás és a siker példaképeként ünnepelték a Közel-Keleten. Riad Salameh, a központi bank 1993 óta díjnyertes kormányzója olyan intézményhálózat élén állt, amely rendkívül versenyképes kamatlábakkal és magas szintű banktitoktartással dollármilliárdokat vitt a libanoni gazdaságba, ami vonzó célponttá tette az offshore cégek számára, olyan helyek mellett, mint Luxemburg és Svájc.

Ezek a dollármilliárdok azonban egy olyan gazdaságba kerültek, amely nagyon keveset termelt. Az 1990-ben véget ért libanoni polgárháború óta eltelt évtizedekben Libanon legnagyobb exportcikke a saját állampolgárai voltak. A képzett libanoniak, akik saját országukban kevés lehetőséget találtak, külföldre mentek pénzt keresni, és ennek nagy részét a Western Unionon vagy banki átutalásokon keresztül küldték haza a családjuknak libanoni számlákra, amelyek 15%-os kamatot kínáltak. Eközben az ország politikusai az államadósságot további hitelfelvétellel próbálták féken tartani. Egyes elemzők szerint az ország egy óriási Ponzi-sémává vált.

2019 októberében az évtizedek óta tartó korrupció és a közszolgáltatások megszűnése miatti felháborodás hatalmas utcai tüntetésekbe torkollott. A kormány lemondott, a külföldi segélyeket visszatartották, az átutalások elapadtak, és az egész gazdaságnak nevezhető tákolmány egyszerűen összeomlott.

Sokan a Tether mellett tették le a voksukat

Ebben az elképesztő zűrzavarban indult ugyanakkor be a libanoni kriptopénzpiac és jelentek meg az OTC rendszer kripto-donjai. A libanoniak egyik kedvence a Tether stabilcoin, mely az amerikai dollárhoz van kötve, és ezért kisebb árfolyam ingadozásnak van kitéve. A közel-keleti országban a beszerzése a következőképpen működik. A kriptovalutát vásárolni kívánó ügyfél általában nyit egy tárcát egy tőzsdén (Libanonban a legnépszerűbb a Binance), majd találkozik egy OTC-kereskedővel, hogy odaadja a készpénzt. A kereskedő ugyanekkora mennyiségű Tethert – 0,5%-5% közötti jutalékkal csökkentve – peer-to-peer tranzakción keresztül küld a számlájára. Az ügyfél ezután a tárcájában lévő USDT-vel bármilyen kripto-befektetési stratégiát folytathat, amit jónak lát.

Az eladók viszont a kapott készpénzzel nagyobb Tether “beszállítóktól” vásárolnak egy Libanonon kívülre nyúló láncban.

Amikor Libanonban alacsony a kereslet, az OTC-ökoszisztémát a külföldről kisebb összegekben a diaszpóra vagy személyes kapcsolatok által küldött kriptopénz táplálja. A nagy kereslet idején azonban – amelyet általában a globális kriptopiac fellendülése hajt – nagyobb mennyiségű Tethert kell beszerezni. A helyi OTC-kereskedők szerint Kína, Ukrajna és Törökország mind jelentős Tether források.

A legutóbbi nagyobb forrás azonban Nigéria volt. Évek óta nagy mennyiségű pénz áramlik Nigériából Libanonba, mind a legális, mind az illegális üzleti vállalkozásokból származó bevételekből. A kriptopénz ideális lehetőséget biztosít a “tiszta” pénzek alacsonyabb díjakkal és rövidebb idő alatt történő mozgatására, a “piszkos” pénzeknek pedig a szankciók és a szabályozási ellenőrzés elkerülésére.

Az eladók azt mondják, hogy a lánc csúcsát néhány személy uralja, mindazonáltal a libanoni OTC-ügyfelek számára a piacra való belépés folyamata viszonylag egyszerű, sőt hétköznapi, és az ügyfelek az ország minden területéről érkeznek. A tőzsdén kívüli kereskedők számára a piac jövedelmező lehetőséggé vált az egyébként stagnáló gazdaságban az előrelépésre. Arról, hogy mi történik odakint és mi várható az országban egyetlen kripto-don sem ötletel. Egyelőre próbálnak mind ők, mind pedig az ügyfeleik megkapaszkodni az utolsó szalmaszálban, mely jelenleg a kriptovaluta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.