Kripto útinapló sorozat: Fokváros

A Coin Center egy olyan sorozatot indított, amelyben minden hónapban más országba látogatnak el, hogy feltérképezzék a kriptopénzes elfogadottság helyi viszonyait. A sorozat első részében Benjamin Dean, a Coin Center munkatársa Fokvárosba (Cape Town) látogatott.

Kripto útinapló sorozat: Fokváros, Dél-Afrika

Az Afrika legdélebbi részén található Fokváros messze van a világ legfontosabb gazdasági központjaitól. Ennek ellenére ‘Silicon Cape’ Dél-Afrika egyik legaktívabb startup közösségének ad otthont, ahol vállalkozók és fejlesztők új generációja munkálkodik. A múltban itt értékes fémekkel és fűszerekkel üzleteltek, és ezek helyét vették át a digitális források, a nyílt forrású ismeretek és a tech know-how.

Egy bimbózó közösség Afrika peremén

A kriptopénzes közösség gyorsan növekszik. Egyikük, Sonya Kuhnel 2015-ben indította el a Blokklánc Akadémiát és a Blocklánc Afrika Konferenciát. Jelenleg rendszeres bitcoin találkozókat szervez Bitcoin Meetup címmel, amely több mint 700 tagból áll. A korábban fejüket csóváló bankok pedig immár az akadémia legnagyobb kliensei közé tartoznak.

Számos résztvevő nemzetközi kapcsolataira támaszkodva közvetít Fokváros és a világ többi része között. Így például Devon Krantz, aki berlini kapcsolatainak köszönhetően óriási szerepet játszott az Ethereum közösség építésében és összekapcsolásában. Devon az egyik alapítója a Linum Labsnak, amely támogatást nyújt azoknak, akik a kriptopénzes szektorban szeretnének elhelyezkedni. Az első hackathonjuk januárban zajlott, amelyen 80-an vettek részt. A legtöbb résztvevő dél-afrikai huszonéves volt, ebből 15%-uk nő.

Néhány hetenként a Linum találkozót szervez az Ethereum közösséggel. Rodney Pedro és Santosh Sewlal a csoport új nagykövetei. Egy este a pizza fölött arról esett szó, hogy milyen érdekes technológiai változások zajlanak a Szilícium-völgyön kívül. Szerintük a Fokvárosban élők előnyöket kovácsolhatnak abból, hogy a kriptopénz és blokklánc technológia nagy része nyílt forrású, széles sávú internet áll rendelkezésre a város jómódúbb részeiben, valamint a fiatal és szakképzett munkaerő bevándorlása Johannesburgból vagy külföldről, akiket Fokváros strandjai, időjárása és jobb életminősége is vonz.

Egy másik nemzetközi közvetítő Co-Pierre Georg. Georg segített létrehozni az első MPhil programot fintech területen a fokvárosi egyetemen, ahol külön kurzus létezik a kriptopénzekről és a blokklánc technológiáról. “A program iránti kezdeti érdeklődés elsöprő volt, több mint 300 jelentkezés érkezett a körülbelül 15 helyre”, mondta. A ‘Fintech and Cryptocurrencies’ nevű kurzus összes írásos dokumentuma online is elérhető azok számára, akiknek nem sikerült bejutniuk, vagy akik ismereteiket szeretnék bővíteni.

Ezeket az embereket az ígéret vonzza, hogy az új technológia kiküszöbölheti azt a sok problémát, amikkel a világnak ezen pontja szembesül. Devon szerint rengeteg dolog rosszul megy Dél-Afrikában, de ez azt jelenti, hogy ezt mind ki kell javítani. Co-Pierre is egyetért ezzel. “A bankok államosítása vagy a földek újraelosztása helyett” – ami egy gyakran felvetett megoldás a régóta fennálló egyenlőtlenségekre – “a blokklánc lehetőséget kínálhat a hátrányos helyzetben lévőknek, hogy használják új készségeiket és tehetségüket és ebből meg is tudjanak élni.”

Hétköznapok, sör és kávé

Abban a városban, ahol a történelem során rengeteg kereskedés zajlott, csak néhány olyan vállalkozás van, ahol bitcoint fogadnak el fizetőeszközként, ilyen például az Alexander Bar vagy Lunchworks. Az Alexander Bar tulajdonosai akkor kezdtek el bitcoint elfogadni, amikor a Luno alkalmazottai erre megkérték őket. A Luno egy kriptovállalkozás Dél-Afrikában és mindössze egy saroknyira található a bártól. Az Alexander Bar tulajdonosai integrálták a Luno API-ját, így ezen keresztül lehet fizetni. A Lunchworks is elfogad bitcoint, akik szintén kapcsolatban állnak a Lunoval.

De vajon miért nem használják a kriptopénzeket fizetéshez Fokvárosban? A szokásos okokon kívül (lassú tranzakciós idő, szegényes felhasználói interfész, a kétoldalú piac megteremtésének a nehézsége és a hodl, vagyis a tartogatás, a használat, vagyis a fizetés helyett) azért is, mert a kényelmes digitális fizetési eszközök mindenhol jelen vannak, szinte minden üzletben. Az olyan appok, mint a SnapScan vagy a különböző mobil pénzkezelő szolgáltatók is nagyon elterjedtek. Ez magában foglalja a QR-kóddal való fizetést az okostelefonnal, ami pontosan így működik a bitcoinos fizetésnél is.

Az elfogadottságon dolgozik Tricia Martinez, a Wala egyik társalapítója, amely ingyenes kriptopénzes pénzügyi tranzakciós szolgáltatást nyújt a felhasználónak. A Wala tavaly sikeres ICO gyűjtést tartott, amelynek során 1.2 millió dollár jött össze, most pedig elindította platformjának beta verzióját. “A fogyasztók ezen a piacon tudják, hogy mi is az a kriptopénz”, mondta. Ha a projekt működőképes lesz, akkor ez segítséget nyújthat azoknak akik több mint 10%-os díjat fizetnek az olyan országokba való utaláshoz, mint például Zimbabwe. Lehetséges, hogy az olyan cégek mint a Wala, egy olyan felhasználói felületet tudnak nyújtani, ami a tömeges elfogadottságoz vezethet. Ha ez bekövetkezik, akkor valószínüleg sokan nem is vesznek majd tudomást arról, hogy valójában kriptopénzeket használnak.

A hiperinfláció emlékei

“Megpróbálom elmagyarázni itt az embereknek, de nem értik”, így foglalta össze tapasztalatait Arnold, aki tíz évvel ezelőtt élte végig a hiperinflációt. Arnold az egyik über sofőröm volt, akiknek nagy része eredetileg Zimbabweből származik. Arnold beszámolt a Mugabe kormány által kibocsátott értéktelen bankjegyekre való várakozásról, amelyeket az amerikai dollárhoz kötnek – egy ígéret, amit senki nem hitt el. “Furcsa dolgok történnek amikor a csereforgalom leáll”, mondta. “Felemelkedik a feketepiac, az emberek ugyanazt a (lopott) terméket értékesítik, mint a szupermarketek, azonban sokkal olcsóbban vagy éppen egymás között csereberélik.”

Az érték stabil tárolása akut igényeket elégít ki olyan helyeken mint Zimbabwe és sok más országban a világon, ahol jellemző a pénzek leértékelése. Bár sok zimbabwei még nem hallott a bitcoinról, azonban egy rövid magyarázat után rögtön megértették a koncepciót. A hagyományos értéktároló eszközök, mint az arany vagy a föld vélhetően nem lesznek teljesen lecserélve erre, mégis, okkal feltételezhető, hogy egy nem fizikai, széles körben elfogadott és helyettesíthető értéktároló enyhítheti azokat a súlyos problémákat, amelyeket a tulajdonok felosztása és a fiat pénzek leértékelése okozott.

“Ez valódi”

Egyik este összejövetelt tartottak egy külvárosi közösségi központban. Ez a találkozó része volt annak a vélhetően piramisjátéknak, amelyben tagságot árulnak egy, az USA Washington államában működő kriptopénzes bányászatban való részesedésből. A durbanvelliek azért voltak ott, mert azt látták, hogy a bitcoin és más kriptopénzek magasabb megtérülést hoznak mint a megtakarítás a számlájukon. “Ez valódi”, ismételgették. De nem mindenki, mert néhányan befürödtek Dél-Afrikában a Bitconnecttel. A bányászat valódiságának bebizonyítása érdekében egy videót játszottak be, amelyen dél-afrikaiak egy csoportja egy kriptopénzes farmot látogatott meg Washingtonban.

Dél-Afrikában nemigen nyereséges a bányászat, a nemzeti villamos-energia monopólium (Eskom) magas árai, az ellátás megbízhatatlansága, a bányászati berendezések importálásának költségei és nehézségei, valamint a felszerelés lopás elleni biztosításának költségei miatt. Ehelyett a bányászat külföldön történik, olyan helyeken, mint Washington és a nyereségek elvileg a résztvevők kriptopénztárcáiba kerülnek.

Szabályozók és cybertokenek

A szektor belföldi növekedése lassan eléri a kritikus tömeget és a csalások immár evidensek, így a dél-afrikai szabályozók már egy ideje mérlegelik, hogy hogyan is kezeljék a kriptopénzeket, a tokeneket és más blokklánc alapú technológiákat, amelyeket a központi bank kormányzó helyettese nemes egyszerűséggel cybertokeneknek nevezett el. 2017 szeptemberében egy munkacsoport alakult, amely magában foglalta a különböző pénzügyi szerveket, így többek között magát a központi bankot, a johannesburgi értéktőzsdét és a pénzügyi szolgáltatások igazgatóságát (FSB) is. A munkacsoport várhatóan júniusban hozza nyilvánosságra első útmutatását. A közösség szerint a hatóságok egy olyan megközelítést képviselnek, amely arra törekszik, hogy lehetővé tegye az iparág növekedését, ezért összességében üdvözlik világos útmutatók létrejöttét.

Azon tény, hogy a központi bank rendelkezik egy fintech csoporttal azt sugallja, hogy az ország egy az Észtországhoz és Szingapúrhoz hasonló irányvonalat szeretne követni. A kisebb országok várhatóan így részesülnek a technológia korai előnyeiből, azonban ezzel egyidőben egyensúlyt is kell biztosítaniuk a fogyasztók védelme érdekében.

A Fokvárosban eltöltött hónap azt érzékelteti, hogy sokan álmaikat vetítik bele az új technológia eljövetelébe. Sokan a közvetítők nélküli decentralizált világról beszélnek, amely a reményeik szerint megoldják a korrupt, drága és fáradságos folyamatokat, amelyek mindennapi ügyeiket mérgezik. Ahogy egyikük megfogalmazta: “nehéz nem blokklánc fanatikusnak lenni”. Lehet, hogy ez egy természetes reakció a technológiai változásra, azonban lehet egy illúzió is, vagyis sokan ebbe kapaszkodnak a jobb jövő lehetőségét illetően. A következő utak során vélhetően ki fog derülni, hogy melyikről van szó, avagy mindkettő keverékéről.

Referencia:

Coin Center Travel Series: Cape Town, South Africa, írta Benjamin Dean (CoinCenter)

Borítókép forrása: Aabgu