Kripto vagy nyugdíj előtakarékosság? Mi ajánlott idős korra?

A befektetések ezer, vagy inkább manapság millió vagy milliárd félék lehetnek. Ahogy a jól működő kapitalizmus fogyasztói társadalmában több tucat fajta joghurtból választhatunk egy hipermarketben és több száz pénzintézet található csak Magyarországon, logikusnak tűnik, hogy globálisan nézve közel végtelen lehetőségünk legyen befektetéseket választani. Ugyanúgy, ahogy a napjainkat másképp osztjuk be, mással foglalkozunk, mások az érdeklődési köreink, a befektetéseink is mások. Sőt, nemcsak egy-egy adott személy dönt úgy, hogy (sokszor egészen) másba fektet be, hanem más-más életkorban és más-más élethelyzetben is egészen másba fektetnek az emberek.

Miért függnek a befektetések az életkortól?

Mindössze amiatt, ami miatt körülbelül minden tevékenység az életünkben függ az életkorunktól. Ha el is tekintünk a biokémiai folyamatoktól, amelyek nagyban (sokak szerint teljes egészében) befolyásolják, hogy milyen döntéseket is hozunk az életben, legyen szó az adott napról, óráról, pillanatról vagy a nagy, hosszú távú döntésekről.
Valaki a húszas évei elején, aki hirtelen egy számára nagyobb összeghez jutott, valószínűleg egészen máshogy bánik majd ezzel a pénzzel, mint valaki az 50-es évei közepén, aki nyugodt, a lehető legkisebb kockázattal járó időskori évtizedek elé néz és ezekhez tervez megfelelő befektetést.

Kripto és nyugdíj előtakarékosságok: a legnagyobb különbségek

A különbségek ezen két befektetési piac között olyan markánsak, hogy könnyedén teljes könyveket lehetne teleírni velük. Az alábbiakban a legnagyobb különbségekre igyekszünk kitérni:

– a már említett életkor: bár ma már több mint 100 millióan birtokolnak kriptovalutákat és az amerikai felnőttek 89%-a hallott már a kripto piacról, minden valószínűség szerint a legtöbben, akik kriptopénzzel kereskednek, azok fiatalabbak. Ezzel szemben a fejlett világban mindenki tudja, hogy mi az a nyugdíj, de kevesen vannak, akik ezzel aktívan foglalkoznak a 20-as éveik során.

– A kockázatok: ahogy a későbbiekben látni fogjuk, nagyon különbözőek az egyes nyugdíj előtakarékosságok kockázatai (a garantált hozamtól egészen az olyan eszközökig, amelyekkel csak rajtunk múlik, hogy mennyi pénzt hozunk ki belőlük, és ez utóbbiakban akár negatív tartományban is találhatjuk magunkat), de mindezek a kockázatok nem említhetők egy lapon a kriptokereskedés és -befektetés kockázataival. Sokatmondó információ, hogy a legismertebb és legkonzervatívabb kriptovaluta, a Bitcoin esetében egy egység egy évvel ezelőtt 5,56 millió forintot ért, majd idén áprilisban 19,1 millió forintot, innen 9,09 millió forintra esett vissza júliusban, míg november közepén 21 millió forintot ért. Azóta pedig több mint 2 millió forintot esett. És ez csupán az utóbbi egy év.

– A rendszerrel vagy a rendszer ellen? A kriptovaluták piacát sokan a jelenlegi rendszer ellenében határozzák meg: egy olyan anti-establishment pénzügyi rendszerként tartják ezt számon, amely nem esik országok, bankok és más pénzintézetek felügyelete alá, amely anonim és szabad. Ez mára nem valósul meg minden esetben: egyes szakértők úgy gondolják, hogy a KYC (know your customer / ismerd meg az ügyfeled, azaz ügyfélazonosítás) elve a kripto alapvető elvei ellen való. Ez azonban a legtöbb kripto felhasználót nem zavarja túlságosan.
Ezzel szemben a nyugdíj előtakarékosságokat általában olyan jól ismert, megbízható pénzintézetek forgalmazzák, mint különböző biztosító társaságok és bankok. Bár korábban létezett olyan nyugdíjpénztár lehetőség, a magánnyugdíjpénztár, amely állami igazgatás alá esett és a bruttó jövedelemből lehetett ide, névre szóló fiókra pénzt félretenni, ez már 2012 óta a múlté. Jelenleg az állami öregségi (vagy rokkantsági) nyugdíj mellé lehet független, piaci szereplők által ajánlott nyugdíj előtakarékosságokat igénybe venni. Sokan azt is tudják, hogy ezekhez lehet állami támogatást (egészen pontosan személyi jövedelem adó jóváírást) igénybe venni, azonban ez nem azt jelenti, hogy az állam ebbe „belenyúlhat”.

Mit kell tudni a nyugdíjról, röviden?

Bármennyi is szereti valaki a munkáját (akár 25, 35, 50 vagy 60 éves korában), azt talán kijelenthetjük, hogy senki nem szeretné, ha arra lenne kényszerítve, hogy a nyugdíjkorhatár után dolgozni kényszerüljön. Pedig egyes közvélemény kutatások arra jutottak, hogy ha a jelenlegi nyugdíjjal kellene nyugdíjba vonulni, a megkérdezettek 94%-a, tehát közel mindenki úgy érzi, hogy abból nem tudna megélni.
Ez egyébként nem ijesztgetés, hanem a jelenlegi magyar valóság: az átlagnyugdíj most ~145.000 Ft körül mozog. Ha pedig a medián nyugdíjat vesszük figyelembe, vagyis azt a számot, amennyit havonta kézhez kap a „közepes” nyugdíjas, vagyis akinél a minta fele kevesebbet és a minta fele többet keres, akkor mindössze 127.000 Ft környéki összegről beszélünk. Tehát napi kicsivel több mint 4000 Ft elég kellene, hogy legyen, hogy az ember összes szükségletét kielégítse.
Ez elképesztően kevés Budapesten, főleg a belső és drágább kerületekben, hiszen még ha saját ingatlannak is rendelkezünk, a közös költség ennek jelentős részét „megeszi” hó elején.
Azt tehát kijelenthetjük, hogy az állami öregségi nyugdíjat ki kell egészíteni, hogy méltóságteljes, emberi, élhető körülmények között, munkára kényszerítettség nélkül élhessünk 65 éves korunk után is. Zárójelben jegyezzük csak meg, hogy a jelenlegi demográfiai változások mellett minden bizonnyal nőni fog a nyugdíjkorhatár, mire odajutunk. Ahogy az égbe szökő infláció és a 365 Ft feletti euró és 320 Ft felett amerikai dollár árfolyam sem arra utal, hogy a nyugdíjak (vagy éppen a fizetések) rendkívül időt állóak lennének.
A már korábban említett állami támogatás a nyugdíj előtakarékosságok esetén (ezek a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár [ÖNYP] és a nyugdíj előtakarékossági számla [NYESZ]) gyakorlatilag arra utalnak, hogy az állam beismeri, hogy a jelenlegi állami nyugdíjrendszer nem (lesz) képes teljes mértékben ellátni az időseket.

Hogyan érdemes készülni az idős korra, pénzügyi szempontból?

Ahány ház, annyi szokás, ahány egyén, annyi legjobb válasz van erre a kérdésre. Van, aki fiatalon bankot akar robbantani a kriptoval és voltak olyanok is, akik a Bitcoin egyik nagy növekedésekor a házukat is eladják, hogy kriptovalutába fektessék.
Azonban jelenleg, Magyarországon többen választják nyugdíj megtakarításokra a 2014-es SZJA (személyi jövedelemadó) törvényben lefektetett nyugdíj előtakarékossági kategóriákat, amik esetében állami támogatással a befizetett személyi jövedelemadónk 20%-át vissza tudjuk igényelni.
Jelenleg több mint 1 millió önkéntes nyugdíjpénztár és több mint 300.000 nyugdíjbiztosítás számla található az országban: annak ellenére, hogy ez utóbbi a legújabb nyugdíj előtakarékosság, amely csak 2014-ben jelent meg. Nem arról van szó azonban, hogy maga a konstrukció (életbiztosítással egybekötött befektetés) újdonság lenne: az már a ’90-es évektől jelen van Magyarországon és szó szerint több száz éve külföldön, de az utóbbi közel 8 évben jár rá a már említett adókedvezmény.

Hol érdemes tájékozódni a nyugdíj előtakarékosságokról?

Aki egy kicsit is ismeri az internetet, tudja, hogy ott közel minden megtalálható. Azonban (sokszor sajnálatos módon) mindennek az ellenkezője is. Érdemes lehet utánaolvasni a három nyugdíj előtakarékossági kategóriának, de amikor egy adott termékbe fektetésről van szó, mi azt ajánljuk, hogy tanácskozzunk egy független nyugdíj előtakarékossági szakértővel, aki sokszor akár egy tucat különböző pénzintézet ajánlatai közül tudja kiválasztani a számunkra leginkább megfelelőt.