Különleges jelenséget fedeztek fel az Oroszország keleti partja feletti égbolton
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) furcsa nemrégiben furcsa jelenséget észlelt Kelet-Oroszország partjai fölött, amely egy „szokatlanul alacsony” hőmérséklet-csökkenéssel esett egybe – olvasható az ügynökség egy nemrég közzétett online bejegyzésében.
A hivatal Terra műholdjának (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer – MODIS) műszere által készített felvételeken szokatlan, párhuzamos vonalak sorozata látható, amelyek a felhőalakzatokat öltöttek, Oroszország legnagyobb szigetétől, a Szahalintól keletre. A sziget az Ohotszki- és a Japán-tenger között fekszik.
A nagyjából iskolabusz méretű, 1999-ben indított Terra műhold a Föld éghajlatát vizsgálja a bolygó számos jellemzője közötti kapcsolatokon keresztül, beleértve a szárazföldet és a tengert. A Föld különböző jellemzőinek mérésére alkalmas öt műszerrel felszerelt Terra olyan adatokat gyűjt, amelyek segítségével a tudósok mérhetik az emberi tevékenység bolygónkra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy a természeti katasztrófák hogyan hatnak az emberi népességközpontokra és az ökoszisztémákra.
A MODIS naponta-kétnaponta jeleníti meg a Föld minden pontját a pályán elfoglalt helyétől, és 36 spektrális sávban rögzíti a megfigyelteket. A Terra műhold fedélzetén lévő összes érzékelő közül ez a legátfogóbb, hiszen a legnagyobb mértékben követi nyomon bolygónk életjeleit.
December 28-án a Terra MODIS műszere párhuzamos gomolyfelhők furcsa képződményét észlelte az Okotszki-tenger felett. Ezek a szokatlan, megjelenésükben feltűnő felhőszerkezetek a légkörkutatók által jól ismert jelenségek.
Ezek a furcsa alakú struktúrák a troposzférában alakulnak ki, amikor a hideg, száraz levegő átjut a meleg parti vizek fölé, ahol elkezdik felszívni a tengerből felszálló nedvességet. Az így keletkező pára kondenzációja felhőket hoz létre. A meteorológiában a konvekciót a hő és a levegő nedvességének vertikális, azaz függőleges transzportjára értjük. Ez instabil légkörben a fel- és leáramlások révén alakul ki. Az így létrejött felhők konvektív felhők. A konvekció nem mindig észlelhető; nem mindig látható felhő. Ilyenkor száraz konvekció zajlik.
Az Oroszország keleti partja feletti légkör ideális az ilyen és ehhez hasonló jelenségek kialakulásához, amelyek általában az uralkodó széllel azonos irányúak. Az Okotszki-tenger felett a Szibériából érkező, rendkívül hideg északnyugati szelet a jég és a felhőképződés „gyárához” hasonlítják. A jég- és a felhőképződés miatt a Szahalin-szigeten az évnek ebben az időszakában a hőmérséklet gyakran -6 Fahrenheit-fokig (-21 Celsius-fok) süllyed.
Az amerikai űrkutatási hivatal Föld Megfigyelőközpont oldalán elérhető fotók arról árulkodnak, hogy az Északi-sarkvidék sztratoszférikus viszonyai lenyűgöző irizáló felhőket hoztak létre.
„Ezek az éteri poláris sztratoszférikus felhők rendkívül hideg körülmények között alakulnak ki, és a nemrégiben a szokásosnál alacsonyabb szélességi körökön is láthatók voltak” – írta Lindsey Doermann a Föld Obszervatórium honlapján található bejegyzésben.
Az űrügynökség Globális Modellezési és Asszimilációs Hivatala (GMAO) által közzétett adatmodellek szerint mire a felhőutcák megjelentek az orosz partoknál, a sarkvidéki sztratoszféra hőmérséklete nagyon alacsonyra hűlt (lásd fent).
A NASA Földtudományi küldetésének támogatására a GMAO modellezést és adatasszimilációt tesz lehetővé, hogy segítse a NASA műholdfelvételekből nyert információk javítását. Ezenkívül elemzéseket és előrejelzéseket készít a légkörben, valamint a szárazföldön és az óceánokban zajló eseményekről.
