Botrány a Bitcoinon: egy új javaslat lefoglalhatóvá teszi a coinokat
Bármennyire is úgy gondolják sokan, hogy ez még a nagyon távoli jövő, azt mindenki elismeri, hogy a kvantumszámítástechnika komoly veszélyt jelenthet a Bitcoinra és a kriptoszektorra úgy általában, mivel biztonsági fenyegetést jelent az alapjául szolgáló kriptográfiára-adatvédelemre. Most pedig egy újabb fenyegetés merült fel. Ez a komoly vitát kiváltó, ellentmondásos „Cat” Bitcoin Fejlesztési Javaslat (BIP), amely arról szól, hogy a milliónyi, bevésésekhez kapcsolódó kimenetet véglegesen elköltethetetlennek kellene-e nyilvánítani. A tervezet célja a blokklánc túlzott méretével kapcsolatos aggodalmak kezelése, miközben alapvető kérdéseket vet fel a tulajdonjogokról és a Bitcoin alapelveiről.
Az alapprobléma
A Bitcoin úgy működik, hogy minden tranzakció korábbi tranzakciókból származó coinokat költ el. Tehát nincs egyenleg, hanem mindig a múltbeli tranzakciókból származó coinokat használja fel a felhasználó. Egy tranzakció kimenete azt mutatja meg, hogy mennyi Bitcoin került egy adott címhez. Amit ebből a coinmennyiségből nem költöttek el, az lesz a még nem elköltött tranzakciós output, azaz az UTXO. Ha most kapnánk 1 Bitcoint a címünkre, akkor az egy UTXO lenne. Ha ebből felet elküldenénk valakinek, akkor 0,5 BTC UTXO lenne a címzettnél és nálunk létrejönne egy új, 0,5 BTC-s UTXO. A most vitatott terv a Bitcoin UTXO-k számának csökkentését célozná, amely 2023-ban meghaladta a 160 millió bejegyzést, nagyrészt az Ordinals és a Bitcoin Stamps miatt.
Az elmúlt években a Bitcoin UTXO-k, el nem költött outputok száma jelentősen megnövekedett, ami kihívásokat jelent a node-üzemeltetők és a bányászok számára is. Elég megnézni, hogy az UTXO-k száma 2023 folyamán körülbelül 80–90 milliós megszokott számról több mint 160 millióra nőtt. Jelenleg ezek közel fele kevesebb mint 1000 satoshi-t tartalmaz, és többségük inkább tárolási célokat szolgál, mint pénzügyi tranzakciókat. Ez a növekedés elsősorban az Ordinals bevéséseknek köszönhető, amelyek adatokat helyeznek el a Taproot tanúmezőkben, valamint a Bitcoin Stamps-nek, amely hamis, egyszerű multisig cím használatával hoz létre elköltethetetlen kimeneteket. Gyakorlatilag itt olyan címeket generálnak, amelyek nem költhetők el, így az oda írt adat örökre a blokkláncban marad. Az Ordinals bevésés pedig egy módszer, amellyel extra adatokat lehet a Bitcoin láncára „felvésni”, felvinni, úgy mint képeket vagy éppen feliratokat, szövegeket. Ezeket a Taproot tanúmezőiben tárolják.
Ezek a módszerek megkerülik az OP_RETURN-hoz kapcsolódó szabályokat, amelyeket eredetileg a nem monetáris adatok korlátozására hoztak létre a blokklánc túlterhelésének megakadályozására. Az OP_RETURN szabály szerint maximum 80 bájt adatot lehetett beírni egy tranzakcióba. Ez csökkentette a túlterhelést, de a legújabb technikák új tranzakciós formátumokat használnak ki tetszőleges adatok tárolására.
A lehetőség és az aggodalmak
A hatás a támogatók szerint komoly. Minden node-nak be kell töltenie a teljes UTXO-készletet a tranzakciók érvényesítéséhez, ami megnöveli a bányászok és a több csomópontot üzemeltetők költségeit. Greg Maxwell, a Bitcoin Core egyik fejlesztője az OP_RETURN korlátozásokról úgy vélekedett, hogy azokkal a cél az, hogy a felhasználói viselkedést konzervatív igényekhez igazítsa. Viszont egyre több olyan technológia van, amelyek megkerülik ezeket a szabályokat, így lenne szükség erősebb keretrendszerre. A „Cat” néven ismert új fejlesztési javaslat bevezetné a nem monetáris UTXO-kat (NMU-k), amelyeket az indexelők NMU-bittel jelölnek meg. Az így azonosított, bevéséssel, más, nem létfontosságú adattal kapcsolatos kimenetek nem lesznek elkölthetőek, így tranzakciós bemenetekként nem használhatók. A csomópontok aztán ezeket a kimeneteket kivágnák, csökkentve ezzel a tárolási igényeket és költségeket. A besorolás értékküszöbökön alapulna, és bizonyos időszakokban az 1000 satoshi alatti UTXO-kra összpontosítana.
A funkció aktiválása esetén a csomópontok a tranzakciók érvényesítése során figyelmen kívül hagynák ezeket az NMU-kat. Egyértelmű az előny: visszaszorítaná a spammelést, a felesleges UTXO-k letöltését. Mivel ez utóbbiak az összes UTXO 30-50%-át teszik ki, komoly hosszútávú üzenete lenne egy ilyen lépésnek. Csökkentené a valós infrastrukturális költségeket és lassabb csomópont-szinkronizálási időket.
Elég sok az ellenző is, akik szerint a javaslat a Bitcoin alapvető elvének és tulajdonságainak megváltoztatását eredményezné. Ezen kritikusok szerint túl csekély lenne a tárolási megtakarítás bizonyos UTXO-k letiltásához, vagy mondhatni elkobzásához. Mert ez a legfontosabb pont az egész történetben. Ha módot adnának most bizonyos UTXO-k befagyasztására, akkor a konszenzus rétegben megnyílhat az út a jövőben bármilyen coin lefoglalására is. A vita a Bitcoin identitásáról is szól. A Bitcoin csak egy monetáris rendszer, vagy cenzúraellenessége kiterjed minden érvényes tranzakcióra? A „Cat” nevű javaslat az elfogadásától függetlenül rávilágít a hatékonyság és az elvek közötti feszültségekre, miközben a Bitcoin tovább növekszik és új kihívásokkal szembesül.