Nemzeti Bitcoin-tartalékot sürget az egyik lengyel elnökjelölt

A lengyel elnökválasztás közeledtével egy szokatlan téma került reflektorfénybe: a kriptogazdaság. Sławomir Mentzen, a radikális jobboldal jelöltje úgy véli, Lengyelország előtt nyitva áll a lehetőség, hogy Európa egyik leginkább kriptobarát államává váljon. Elképzelései szerint ennek egyik látványos jele egy nemzeti Bitcoin-tartalék létrehozása lenne, amely világossá tenné a kriptoszektor számára: Varsó készen áll a digitális pénzügyi forradalomra.

Brüsszeli szabályok kontra kriptoforradalom – Mentzen szerint van kiút

A Konfederacja szövetség elnökjelöltjeként induló Sławomir Mentzen az egyik leghatározottabb kriptovaluta-párti hang a május 18-i lengyel választási kampányban. Míg több jelölt is pozitívan nyilatkozott a digitális eszközök és a blokklánc-technológia jövőjéről, Mentzen az egyetlen, aki konkrét stratégiát is felvázolt: elképzelése szerint Lengyelország saját Bitcoin-tartalékot alakíthatna ki, amely egyértelmű üzenetet küldene a világnak arról, hogy az ország elkötelezett a kriptogazdaság irányába.

A politikus szerint az Európai Unió új szabályozásai, különösen a MiCA (Markets in Crypto Assets), túlzottan centralizálják a szabályozást, és veszélyeztetik az innováció szabadságát. Szerinte Lengyelországnak nem kell feltétlenül szembemenni Brüsszellel, de ki kell használnia azokat a jogi réseket és lehetőségeket, amelyek révén vonzó célponttá válhat a kriptovállalatok számára.

Kapcsolódó tartalom: Itt a válasz a MiCA szabályozásra: érkezik a „sötét stabilcoinok” kora

„Az egyszemű király a vakok között” – kriptoközpont lehetne Varsóból?

Mentzen szerint Lengyelország lehet az EU-n belül az a különleges szereplő, amely ugyan teljesíti a közösségi szabályokat, de úgy hajtja végre őket, hogy a cégek számára ez mégis kiszámítható és kedvező környezetet jelent. Szerinte ezzel „Lengyelország lehetne az egyszemű király a vakok között”, aki megvetéssel, de engedelmesen követi a szabályokat – és ezzel maga mellé állítja a befektetőket.

A jelölt azt is hangsúlyozta, hogy ha Lengyelország adózási és adminisztratív szempontból is kriptobarát állammá válik, az hosszú távon munkahelyeket teremtene, beruházásokat és innovációt hozna az országba. Az ilyen cégek ugyanis nemcsak a tőkéjüket, hanem teljes műveleti központjukat is oda telepítenék, ahol stabil és barátságos környezet várja őket.

Nemzeti Bitcoin-tartalék: valódi vízió vagy felelőtlen kockázatvállalás?

Mentzen már korábban is felvetette annak lehetőségét, hogy Lengyelország saját Bitcoin-tartalékot építsen ki – hasonlóan ahhoz, ahogyan a jegybankok hagyományosan aranyat vagy külföldi devizát tartanak a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Bár ő maga úgy gondolja, hogy a Bitcoin jelenleg túl volatilis és éretlen ahhoz, hogy biztonságos tartalékeszköz legyen, úgy véli, szimbolikus jelentősége óriási lehetne. Egy ilyen lépés szerinte világos jelzést küldene a nemzetközi piacnak és a technológiai cégeknek: Lengyelország nyitott a blokklánc és a digitális eszközök irányába.

Mentzen példaként hozta fel, hogy a norvég korona is szerepel Lengyelország jegybanki tartalékában – ehhez képest a Bitcoin jelenléte nem lenne precedens nélküli. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem milliárdos nagyságrendű befektetésről beszél: „Nem arról van szó, hogy óriási összegeket kellene mozgósítani – a gesztus önmagában is erős üzenetet hordozna.” – fogalmazott.

Kripto-szavazók a célkeresztben – stratégiai választási húzás?

A lengyel elnökválasztás első fordulójában legalább három jelölt beszélt már nyilvánosan kriptovalutákról – köztük a favoritnak számító Rafał Trzaskowski is. Mentzen azonban egyedüliként építette be programszinten a digitális gazdasággal kapcsolatos elképzeléseit, és aktívan célozza meg a kriptoközösség támogatását. Bár jelenleg a harmadik helyen áll a közvélemény-kutatások szerint, a fiatal, technológiabarát szavazók körében aránylag erős a támogatottsága. Még ha nem is jut be a második fordulóba, az általa felvetett témák – különösen a kriptovaluták és a digitális gazdaság kérdése – nagy valószínűséggel továbbra is napirenden maradnak a lengyel közéletben, és hatással lehetnek a jövő politikai irányvonalaira is.