Macron: Fennáll annak a veszélye, hogy Európa meghal
A francia elnök kijelentette: “Európa körül van kerítve és alul van fegyverkezve. Közös alapra van szükségünk a védelmi beruházásokhoz. Az európai határok a közös javunkat szolgálják”.
“Európa körül van kerítve és nincs eléggé felfegyverkezve az olyan gátlástalan hatalmak, mint Kína és Oroszország jelentette kihívásokkal szemben.” Ezt Emmanuel Macron francia elnök mondta a Sorbonne Egyetemen az Európáról tartott beszédében. “A játékszabályok megváltoztak, és vége annak a korszaknak, amikor Európa az Egyesült Államokra diktálta a védelmet. A következő évtizedben óriási a veszélye annak, hogy meggyengül, mert a felgyorsuló átalakulás példátlan pillanatát éljük. Tudatában kell lennünk annak, hogy Európánk meghalhat, és ez kizárólag a döntéseinken múlik, amelyeket most kell meghoznunk, mert a biztonságunk forog kockán.”
Rakétapajzs és fokozott fegyvergyártás
“Biztonságunk szükséges feltétele, hogy Oroszország ne nyerje meg az Európa elleni háborúját. Egy gátlástalan hatalommal állunk szemben, amely megtámadta Európa egy országát. Most nemcsak Ukrajna biztonsága forog kockán, hanem az európaiaké is.” Macron egy rakétaelhárító védőpajzs ötletével rukkolt elő, de hozzátette, hogy egy közös védelmi kezdeményezést kell Európának létre hoznia, amellyel a kontinens megvédheti magát. Majd hozzátette: “Franciaország és a francia hadsereg készen áll arra, hogy az európai védelem élére álljon, köszönhetően az atomfegyvereknek is”.
Európának fel kell fegyverkeznie, mégpedig európai hadiiparral: “Európát kell preferálnunk a katonai felszerelések beszerzésekor”, emlékeztetve arra, hogy Európa ma fegyverzetének nagy részét más országoktól, például az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától vásárolja.
Európa elszegényedik
A francia elnök beszédének végén arra a szomorú tényre is kitért, hogy a vén kontinens az elszegényedés küszöbén áll.
Egy tavalyi Eurostat jelentés szerint az EU-ban 95,3 millió ember (a lakosság 22%-a) volt a szegénységi vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, azaz olyan háztartásban élt, ahol a három szegénységi és társadalmi kirekesztettségi kockázat legalább egyike fennállt. A legmagasabb értékeket Romániából (34%), Bulgáriából (32%), Görögországból és Spanyolországból (egyaránt 26%) jelentették. A legalacsonyabbat Csehországban (12%), Szlovéniában (13%) és Lengyelországban (16%) regisztrálták.
A szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata nem szigorúan a háztartás jövedelmi szintjétől függ; a munka hiánya, az alacsony munkaintenzitás, a foglalkoztatási státusz és egy sor más társadalmi-gazdasági jellemző is hatással lehet a jövedelem mellett. Az Eurostat az ilyen helyzetben lévők számának meghatározására három külön mutatót használ, amelyek az alábbi helyzetek legalább egyikében élő embereket foglalják magukban: a szegénység kockázatának kitett emberek, a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözéstől szenvedő emberek, valamint azok a (65 év alatti) emberek, akik olyan háztartásban élnek, amelyben a felnőttek az előző tizenkét hónapban összesített teljes munkaidő-potenciáljuk 20%-át vagy annál kevesebbet dolgoztak.
