A Tisza Párt véget vet a magyarországi kriptovaluta-zsarnokságnak
2026 áprilisában Magyarország döntött, és véget vetett egy 16 éve tartó rendszernek, ahol egy szűk elit kényére-kedvére alakította át a piacszerkezetet és döntött komplett szektorok sorsáról. A Nemzeti Együttműködési Rendszer, vagyis a NER 2025-ben ugyanezt tette a kriptovalutákkal is, ahol egy nyári törvényjavaslatot követően év végén pillanatok alatt hoztak egy Európában példátlan rálátással bíró rendszert, kiválasztott tőzsdékkel, valamint úgynevezett validátorokkal, akik ezt felügyelik.
Most, két hónappal a választásokat követően Magyar Péter és Tarr Zoltán, a Tisza Párt nevében arról beszéltek, hogy megszüntetik ezt a piacromboló szabályozást, és visszaadják a magyar kriptovaluta-felhasználóknak a szabadságot. Utánajártunk, mivel járhat a korábbi szabályozás eltörlése, és mire számíthat most több százezer magyar felhasználó.
Amikor egy szabályozásból konkrét fenyegetés lett
A 2025 nyarán életbe lépő magyar kriptovaluta-szabályozás két új tényállással bővítette a Büntető Törvénykönyvet: a kriptoeszközzel visszaéléssel és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásával. A rendszer lényege egy kötelező „validátori” közvetítőréteg volt, amely természetesen Rogán Antal ismeretségi köréhez köthető, és kvázi állami rálátást gyakorol minden be- és kiutalásra, tranzakcióra, valamint tőzsdei műveletre.
A probléma ezzel a rendszerrel idézőjelben csak annyi, hogy a meghatározó szereplők – mint az eToro, vagy a Revolut – konkrétan kivonultak a piacról, a magyar vonatkozású CoinCash pedig beszüntette működését, mivel végérvényesen ellehetetlenítették a piaci működést az egyébként is megkérdőjelezhető szigorral működő európai MiCA-övezetben.
Az SZTFH mindemellett teljesen új feladatként kapta meg azt az engedélyezési jogkört is, hogy kiválaszthassa, mely tőzsdék minősülnek legálisnak – validációs szemszögből – miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezében maradt a kriptoeszköz-szolgáltatók felügyelete.
Ennek következtében olyan piactorzító döntések születtek, amelyek a Stake és más kripto-fogadási portálok után ellehetetlenítették hazánkban például a jelenleg meglehetősen népszerűnek minősülő Polymarket és Kalshi működését is. A közösségi médiában egyöntetűen hangzott el a vélemény, hogy „a hatóságok olyan szigorú szabályokat írnak elő, amelyeknek a nemzetközi szereplők nem tudnak, vagy nem akarnak megfelelni, mivel az egész mögött egy friss alapítású, ismeretlen cég áll”.
A történet végén a Bitpanda és a Blockben maradt hazánkban, mint két, jelenleg stratégiai partner. A Caduceus Zrt. pedig továbbra is várja a partnerek jelentkezését.
Vége az önkényuralmi rendszernek
Magyar Péter, az ország miniszterelnöke és a Tisza Párt elnöke Facebook profilján tegnap közzétette a kormányülés legújabb döntéseit, melynek második pontjában az alábbi mondat állt:
„Megszüntetjük a kriptovaluták kriminalizálását”
Forrás: Magyar Péter Facebook oldala
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a validátori rendszer, az ahhoz kötött büntetőjogi fenyegetés és a piacot fojtogató kétszintű felügyeleti struktúra megszűnik — legalábbis ígéret szintjén.
A cél megakadályozni a további piaci koncentrációt és az innovatív cégek kivonulását, hiszen tavaly év végén bőven volt erre példa, és a bitcoin ATM-ek szinte egyik napról a másikra eltűntek a közterekről. A visszatérő platformok — tőzsdék, predikciós piacok, DeFi-szolgáltatások — újra elérhetővé válhatnak jogszerűen: ez visszaadja a szabad tőzsdeválasztás és a blokklánc-alapú alkalmazások használatának lehetőségét a magyar felhasználóknak.
Indokolt az óvatosság
A legnagyobb probléma nem is maga a rendszer volt, hanem a bizonytalanság, amiben Tarr Zoltán szerint 6-800 ezer ember érezte magát. Egyelőre ugyan a bejelentés nem oszlat el minden kérdőjelet, de ígéretes, hogy a társadalmi kapcsolatokért és a kultúráért felelős miniszter legalább foglalkozik a témával – a Tisza Pártból egyébként többen is tüntettek fel vagyonnyilatkozatukban kriptovalutákat, erről néhány napja számoltunk be.
Ahhoz azonban, hogy Magyarország akár csak megközelíthesse Csehországot vagy Lengyelországot a blokklánc-technológia- és a digitális eszközök iparágban, törvényjavaslatok, hatálybalépési dátumok, és végrehajtási részletek szükségesek – különben a dekriminalizáció puszta ígéret marad.
A kriptovaluták kriminalizálása kezdettől fogva rossz irány volt, a történelem pedig azt mutatja, hogy az új technológiák betiltása vagy büntetőjogi eszközökkel való visszaszorítása ritkán vezet eredményre.
Az uniós MiCA-keretrendszer adott: a fogyasztóvédelem és az átláthatóság megvalósítható anélkül, hogy minden ügyletet hazai kapuőrökön kelljen átterelni. A kérdés most az, hogy a kormány valóban az európai normákhoz igazodó, kiszámítható környezetet épít-e fel, vagy az eddigi káosz helyett egy újabb, átmeneti jogi vákuumba löki a féltmillió magyar kriptovaluta-tulajdonost.
A csütörtöki kormányinfó 11 órakor veszi kezdetét, melyben részletes tájékoztatásra számítunk a kormány döntéseiről. Az ott elhangzó információkról természetesen portálunk is be fog számolni.