Mégis igaza volt a svédeknek a koronavírus-járvány kezelésében?

Miközben az Egyesült Államokban naponta 50-60 ezer új COVID esetet regisztrálnak, Svédország úgy tűnik kilábalt a járványból. 50-nél kevesebb új fertőzött van, és egy hete naponta 2 ember veszti életét. 

Svédországot igazi fekete bárányként tüntette fel a média, amikor a koronavírus-járvány kitört Európában. Kritikákkal illették minden irányból, amiért nem vezetett be olyan drasztikus lezárásokat, mint a többi európai ország, illetve az Egyesült Államok. Mint arról mi is beszámoltunk, Svédország inkább az emberekre és azok felelősségérzetére bízta a döntést. Azt javasolták a svéd állampolgároknak, hogy józan belátásaik szerint cselekedjenek. Amennyiben lehetséges tartsák be a biztonságos távolságot, és ne szervezzenek 50 főnél nagyobb összejöveteleket. Az időseket arra kérték, hogy kerüljék a közösségi helyeket, a munkavállalók pedig ha tudnak, inkább otthonról dolgozzanak. Úgyis mondhatjuk, hogy kértek és nem követeltek.

Drákói szigor mindenhol kivéve Svédországban

Svédország amúgy nem légből kapott ötletként nem korlátozta a polgárokat. Döntését szakértői, tudományos alapon hozta meg. Célja nem az volt, hogy harcoljon egy láthatatlan ellenséggel, hanem hogy megvédje az időseket és betegeket, miközben nem korlátozta a fiatal, egészséges emberek szabad mozgását. Habár kisebb-nagyobb gócpontok kialakulhatnak az országban, ahol emberek veszthetik életüket, mégis úgy véli a skandináv ország, hogy nem lesz második hullám, csupán egy gyengébb influenza-szerű járvány, amely nem fogja elárasztani az egészségügyi rendszert.

Ezek után már csak az a kérdés, hogyha a svéd modell is tudományos alapokon nyugszik, miért volt olyan kegyelten a világsajtó az északi országgal? Svédország igazából egyetlen dolgot tett: nem korlátozta az embereket. Vállat vonva a bezárásra, folytatták saját független politikájukat, és nem álltak be a sorba. A bezárások ugyanis mérhetetlen károkat okozotak szerte a világon. A The Evening Standard napilag a következőket írta a szigorú korlátozásokkal kapcsolatban:

  • A lezárások alig befolyásolták a koronavírusban elhunyt emberek számát. A torontói egyetem és a texasi egyetem kutatói úgy találták, hogy az ország zárva tartása és a COVID-19 halálozási aránya között nincs szoros kapcsolat.
  • A szakértők május 1-jéig összehasonlították a halálozási rátákat abban az 50 országban, amelyeket a lesúlyosabban érintett a járvány. A számításokból kiderült, hogy egymillió emberből csak 33 halt meg a vírus következtében. A tanulmány megállapította, hogy a korlátozó intézkedések bevezetésével sikerült megállítani a kórházak túlterheltségét, ám ez jelentősen nem csökkentette a halálesetek számát.
  • Az olyan kormányzati intézkedések, mint a határok lezárása, a karantén és a COVID-19 tesztelés magas aránya nem voltak összefüggésben a kritikus esetek számának vagy az elhalálozás szignifikáns csökkenésével, írta a Lancet EClinicalMedicine online folyóiratában megjelent tanulmány.

Akkor mire volt jó a lezárás?

Tehát összességében véve a lezárások mégsem voltak olyan hatékonyak, mint amennyire egyesek számítottak. A svéd modell egy használható alternatíva lehet, ha netán mégis megérkezne az a bizonyos második hullám. Sokan azt állították, hogy az ország félvállról vette a járványt, ami miatt sokkal több életet követelt a vírus, mint a szomszédos országokban. Ebben még van is igazság, hiszen Dániában, Norvégiában vagy Finnországban jóval kevesebb áldozata volt a COVID-nak. De jóval alacsonyabb a halálozási ráta Svédországban, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Spanyolországban, ahol brutális lezárásokkal próbálták megfékezni a kórt. A svéd gazdaságot ugyanakkor nem vágta annyira padlóra a járvány, mint a többi európai országét.

A Capital Economics kedden közzétett jelentése szerint “a svéd gazdaságot sújtotta a legkevésbé a járvány Európában, így lettek a legjobbak egy rossz csoportban”.

Noha Svédország nem volt immunis a világjárvány gazdasági hatásaira, ez volt az egyetlen olyan gazdaság, amely 2020 első negyedévében növekedést produkált. Neves közgazdászok azt írták, hogy “a svéd gazdaság jól kezelte a COVID-ot, részben a kormány laza intézkedéseinek köszönhetően. Előrejelzésünk szerint a GDP mindössze 1,5%-kal esik vissza ebben az évben.” 

A Business Insider szerint “Svédország fokozatosan felgyorsítja a gazdaságát, míg az Egyesült Államok továbbra is megragad a sárban.”

Mégis lett nyájimmunitás

Kohan Giesecke, svéd fertőző betegség szakértő arra figyelmeztette a lezárást választó országok vezetőit, hogyha a korlátozásokat feloldják ismét nőni fog az új esetek és halálesetek száma. Feltehetjük tehát a kérdést, hogy mi lesz ősszel, amikor megérkezik a hideg idő, egyre több lesz a felsőlégúti betegséggel, influenzával küszködő. Ismét lezárnak mindent, amely következtében még több lesz a munkanélküli, a nélkülőző?

Svédország vezető járványügyi szakembere kedden azt mondta, hogy az új kritikus COVID-19 esetek és a halálozási ráta gyors csökkenése azt jelzi, hogy Svédország stratégiája a járvány lassítására működött. Anders Tegnell, a közegészségügyi hivatal vezető epidemiológusa szerint Svédországban sikerült viszonylag széles körű immunitást elérni. Úgy tűnik sikerült lelassítani a járványt, nyájimmunitást szerezni, tehát a svéd dolog működik. Mondjuk miért ne működne? Az emberi faj évezredeken keresztül számos járványt túlélt. Immunitást szereztünk, megerősödtünk és itt vagyunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.