Melyek jelenleg a legzöldebb kriptovaluták?

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Ahogy a pénzügyi világ szereplői sorra fogadják el a kriptovaluták létjogosultságát, úgy a digitális érméket övező diskurzus fő témája egyre inkább kezd elmozdulni a legitimitás és hasznosság kérdésköréből a környezetvédelmi szempontok irányába. Míg néhány évvel ezelőtt az volt a fő téma, hogy egyáltalán értelmes ötlet-e vagy a bitcoin, ma már szinte senki nem kérdőjelezi meg a blokklánc alapú fizetőeszközök előnyös felhasználási lehetőségeit. A fenntartásukhoz szükséges rengeteg mennyiségű energia negatív környezeti hatásának és az általuk orvosolt problémák pozitív vonzatának egyensúlyát azonban már annál inkább egyre több és több befolyásos személyiség kérdőjelezi meg.

Adott a kérdés tehát, hogy a több mint 4500 publikusan bányászható altcoin közül melyek azok, amelyek összességében a legkörnyezetkímélőbbnek mondhatók? Az adott érméhez köthető környezetterhelés nyilvánvalóan nem jó mértékegység, hiszen akkor bármelyik alig ismert altcoin nagyon „fenntartható”, a kisméretű hálózat apró energiaigénye miatt. A vizsgálat tárgya ezzel szemben, maga a hálózat működési algoritmusa, adott számú tranzakció biztonságos végrehajtásához szükséges energiaigénye, és annak a vizsgálata, hogy milyen forrásból származó elektromos áram használatos a blokklánc működtetéséhez.

Zöld energia = Zöld kriptovaluta

Az első elképzelés, a kriptovaluta által felhasznált energia forrását szigorúan megújuló erőforráshoz kötni, melynek egyik úttörője a SolarCoin. Bár a hálózat blokklánc alapú, a SolarCoin (SLR) tulajdonképpen nem is igazából igazi kriptovaluta, hanem inkább afféle zöld token, ugyanis bányászat helyett a fejlesztőknek küldött dokumentációval lehet minden napenergiával termelt 1 MgWh egységnyi elektromos áramért cserébe 1 SLR jutalomban részesülni.

Bár a projekt hozadéka mindenképp pozitívnak nevezhető, kérdés, hogy mennyire válhatna egy csak ilyen módon termelhető kriptovaluta széleskörűen elterjedté. Ha azzá válna, hogyan tudnák kiszűrni azokat a csalókat, akik ténylegesen termelt zöld energia nélkül, hamisított dokumentációval próbálnának zsákolni az érméből.

Hasonlóan a „bányászat” környezetbarát módjához kötött érméből van talán a legkevesebb. Aki érdeklődik a téma iránt, annak a BitGreen (BITG) érme is érdekes lehet.

Hatékonyabb algoritmus = kisebb energiaigény

A második elképzelés az algoritmusok hatékonyabbá tételével radikálisan csökkenteni az egy tranzakció végrehajtásához szükséges számítási kapacitást, úgy, hogy közben a hálózat biztonsága nem csökken. A kulcs általában a hagyományos PoF (Proof of Work) algoritmus helyett (amit a BTC és az ETH is használ), Proof of Stake algoritmusokat alkalmazni. A PoS algoritmust használó altcoinok közül a legismertebb az ADA, amelyet az utóbbi időben egyre növekvő érdeklődés övez.

Míg a bitcoin hálózat másodpercenként 7 tranzakció végrehajtására képes, az ADA hálózat másodpercenként több mint 1000 tranzakciót tud végrehajtani, úgy, hogy egyesek szerint az ADA hálózat kiberbiztonsági szempontból nemhogy egyenlő, de jobb is a bitcoinnál és az ethereumnál.

Hasonló optimalizálási megoldásokkal energiát spórolva környezetkímélő érmék még például az XLM, TRX és az XRP.

GPU & ASIC vs HDD & SSD

Léteznek persze a hagyományos működési alapelvekkel még jobban szakítani próbáló kriptovaluta hálózatok is, mint például a Chia Network. Az XCH token egy egészen új ellenőrzési algoritmust, a tudományosan hangzó Proof of Space and Time (tér-idő alapú) megközelítést használja, mely segítségével a token bányászásához nem GPU kapacitásra, hanem szabad HDD vagy SSD tárhelyre van szükség.

Bár a kezdeményezést sokan óriási lelkesedéssel fogadták, reménykedve, hogy valamelyest enyhülhet a nyomás a GPU és az ASIC piacokon, hamar egyértelművé vált, hogy ilyen szempontból a hálózat sajnos inkább csak egy újabb problémát hozott magával. A GPU és az ASIC piacok mellett ugyanis az érme indulásával hihetetlen árrobbanás van épp jelenleg is kibontakozóban az SSD-k és HDD-k piacán a hatalmas spekulatív kereslet miatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.