Mi is az a nullaismeretű bizonyítás, és mit rejt számára a jövő?
A nullaismeretű bizonyítás egy olyan kriptografikus módszer, amely lehetővé teszi egy adott információ birtoklásának bizonyítását, anélkül, hogy azt felfednénk. Lássuk, hogyan is működik ez a rendkívül ígéretes koncepció.
A nullaismeretű bizonyítás működése
Habár a blokklánc technológia sokkal nagyobb névtelenséget és adatbiztonságot kínál a tranzakciók során a tradicionális banki átutalásokkal szemben, a nullaismeretű bizonyítás még ezt is felülmúlja. Hogyan? Az alábbi példát a „Hogyan magyarázd el a nullaismeretű bizonyítási protokollokat a gyerekednek” című, 1998-ban publikált cikk inspirálta.
Tegyük fel, hogy van egy U alakú alagút, amely egy jelszóhoz kötött átjáróval van lezárva az alagút felénél. A történet két főszereplője Anna és Peti. Anna éppen arról próbálja meggyőzni Petit, hogy igenis ismeri az alagút átjárójához szükséges jelszót, azonban Peti ezt nem akarja elhinni. Anna be szeretné bizonyítani, hogy valóban ismeri a jelszót, anélkül, hogy bármilyen más információt is megosztana Petivel. A probléma megoldására egy kísérletet terveznek, amely a következő módon néz ki. Anna besétál az alagút A vagy B bejáratán, azonban Peti nem tudhatja melyiken. Ez az információ a való életben lehet egy email cím, kártyaszám stb. Ezután Peti egy SMS-en keresztül szól Annának, hogy az alagút melyik bejáratán jöjjön ki. Az első alkalommal Annának 50 százalék esélye van arra, hogy az alagút Peti által megadott felén jöjjön ki, még akkor is, ha igazából nem tudja az átjáróhoz szükséges jelszót.A “szerencse faktor” minimálisra csökkentésének érdekében, Anna és Peti még 40 alkalommal ismétlik meg a kísérletet. A 40. alkalom után Peti szinte 100 százalékosan (a 20. alkalom után a szerencse faktor 0,0000001%-ra csökken) biztos benne, hogy Anna ismeri az átjáróhoz szükséges jelszót, anélkül, hogy bármilyen más információt megtudott volna Annáról.
A nullaismeretű bizonyítás koncepciója legtöbbször hasonló példákon keresztül van szemléltetve, hiszen a mögötte rejlő matematika rendkívül komplex. Ezzel a technológiával a kriptovaluta tranzakciók legalapvetőbb információi is titokban maradhatnak, mint például a küldő és a fogadó tárcacíme, az átutalt mennyiség stb.
Felhasználási területek
Annak ellenére, hogy a nullaismeretű bizonyítás koncepciója először 1985-ben látott napvilágot, felhasználási területei aktuálisabbak, mint valaha. A technológiának számos felhasználási módja létezik, és ez a jövőben valószínűleg egyre inkább növekedni fog. Használható olyan kriptovaluták létrehozására, mint például a Zcash, a Monero vagy a PIVX, amelyek elhomályosítják a blokkláncukon feljegyzett tranzakciók részleteit. Emellett a névtelen vásárlás terén is remekül alkalmazható. Képzeljünk csak el egy olyan kártyát, amellyel bárhol fizetni tudunk anélkül, hogy akár a kártyaszámunkat vagy tárcacímünket is meg kellene osztanunk. A nullaismeretű bizonyítás valamilyen formájú jelszó nélküli bejelentkezés kifejlesztésére is remek megoldás lenne.
Az említettek mellett természetesen számos alkalmazási módja lehet még egy ilyen technológiának, hiszen az adatvédelem és magánélet védelme az elmúlt években rengeteg vállalat prioritásává vált. Több mint valószínű, hogy erről a témáról még sokszor fogunk olvasni a jövőben.
