Minden, amit a központi bankok digitális valutájáról tudni akartál: CBDC kisokos
Egyre sietősebbé válik a központi bankok számára saját digitális valutáik kibocsátása. Mik ezek, és mit jelentenek számodra?
A világ központi bankjai egyre inkább fontolgatják saját digitális valutájuk kibocsátását. A jegybanki valuták azonban nagyon különböznek a kriptopénzektől, és sokkal messzemenőbb következményekkel járnak.
Mivel a bitcoin és más kriptovaluták egyre nagyobb teret nyernek, és népszerűségükkel veszélyeztetik a régóta fennálló cash is king retorikát, sok központi bank hasonló, mégis teljesen különálló fogalmat vázolt fel: a központi bankok digitális valutáit (CBDC), saját megoldásuk a készpénz nélküli globális pénzügyi rendszerre.
Kína az első nagyobb gazdaság, amely létrehozta valutájának, a kiberjüannak a blokklánc alapú digitális változatát. Ez egyrészt jó hír azon országok állampolgárainak, akik nagy mértékben támaszkodnak az elektronikus fizetésekre, ezzel együtt azonban nagyobb kontrolt is biztosít a kormánynak az állampolgárok költekezési szokásai felett.
Svédország központi bankja, a Riksbank – a világ legrégebbi és a digitális pénznemek alkalmazásában gyakran a legfejlettebbként emlegetett – elárulta, hogy jelenlegi kísérleti projektjét még legalább egy évvel meghosszabbítja, a korábban javasolt 2018-as céldátumhoz képest. A Riksbank 2026-ig adott magának időt az e-korona kibocsátására.
De a központi bankok szerte a világon továbbra is sietnek részt venni. Mi tehát a CBDC (Central Bank Digital Currency) és mi ösztönzi az ágazatot?
1. A CBDC dióhéjban
Central Bank Digital Currency (CBDC) a fiat pénz digitális formája (pénz, amelyet kormányzati rendelet, monetáris hatóság vagy törvény pénzként határoz meg). Ezeket a digitális fiat valutákat megfelelő mennyiségű monetáris tartalék fedezi, például arany vagy devizatartalék. Minden egyes CBDC egység biztonságos digitális eszközként kíván működni, mint a papír számla, valamint fizetési módként, mint érték és hivatalos elszámolási egység.
Jelenleg a lakosság bankjegy formájában tarthat jegybanki pénzt. A Bank of England szerint azonban csak a bankok és bizonyos más pénzintézetek tarthatnak elektronikus jegybanki pénzt központi banki tartalékok formájában. A CBDC a központi bankok által kibocsátott pénz elektronikus formája lenne, amelyet a háztartások és a vállalkozások felhasználhatnak fizetések teljesítésére.
A CBDC-hez olyan infrastruktúra kiépítésére lenne szükség, hogy az felhasználható legyen a pénzügyi tranzakciókhoz. Ez az infrastruktúra magában foglalja az adatbázist, amelyen a CBDC rögzítve van, a fizetési alkalmazásokat és a fizetési kezdeményezéshez használt POS eszközöket. A CBDC egy másik fizetési módot kínálna a felhasználóknak, amelynek célja a jelenleginél gyorsabb és hatékonyabb működés, idővel új funkciók hozzáadásával.
2. Miben különböznek a kriptovalutáktól?
A CBDC-t a kriptopénzek egyik változatának tekintik, bár éles különbségek vannak. A valóságban a CBDC-k ellentmondanak a kriptovaluták alapelveinek.
A CBDC egy blokklánc alapú digitális pénznem, amelyet egy központi bank bocsát ki. Nincs befektetési értékük – ellentétben a bitcoin digitális arany állításával -, és az érték digitális tranzakciók útján történő átvitelét szolgálják. A kriptopénzek általában decentralizált blokkláncot használnak, míg a CBDC-k centralizált jellegűek, és „engedélyezett” blokklánc hálózatokat fognak használni, ezzel utat nyitva a központi bankok számára a hálózati résztvevők blokkláncon történő tevékenységének figyelemmel kísérésére.
Ez azt jelentené, hogy a központi bank partneri viszonyban áll más bankokkal és pénzügyi intézményekkel, amelyek ügyleteket hajtanak végre az ügyfelek számára. A központi bankok által kibocsátott virtuális valuta nem anonim. Tehát a felhasználóknak gyakran át kell esniük a szokásos Know Your Client (KYC) folyamatokon (ügyfélazonosítás).
3. Miért bocsátanak ki CBDC-ket és kik vesznek részt benne?
A CBDC-ket évek óta vitatják a készpénz alternatívájaként, mivel sok gazdaságban tapasztalható, hogy a tranzakciók során a fizikai pénz jelentősége és szerepe csökken. A Bundesbank 2019-ben publikált kutatásai szerint a készpénz a fizetések mindössze 20% -át tette ki Kínában – a világ második legnagyobb gazdaságában – 2018-ban. Ez 2016 óta a felére csökkent.
A járvány felgyorsította néhány központi bank azon tervét, hogy kísérletezzenek a CBDC-kkel, egyszerűen azért, mert azok biztonságosabbak, mivel nem kell őket fizikailag kezelni. De a higiénia nem az egyetlen mozgatórugó, amely a központi bankokat a CBDC-k elfogadására készteti.
A Bahama-szigeteken az ország központi bankja a Bahama-szigeteki dollárral kísérletezik. A CBDC-k iránti igény megnövekedett, miután a Dorian hurrikán 2019-ben elpusztította a szigetet. Azt mondják, gyorsabb a „digitális fizetésekhez szükséges antennák megjavítása”, mint pénzautomaták gyártása vagy a bankfiókok újjáépítése, ami gyakran hónapokat, vagy akár éveket is igényel. Az ellátottság azonban problémás lehet a szigeten, mivel sok bank befejezte vagy jelentősen korlátozta működését az elmúlt években.
Más országok központi bankjai is érdeklődést mutatnak a CBDC-k irányába, köztük Japán, Törökország, Svájc, a Fülöp-szigetek, Franciaország, Kanada, Szingapúr és az Egyesült Királyság, hogy csak néhányat említsünk. Sőt a Magyar Nemzeti Bank is pedzegeti a témát. A Bank of England nemrégiben azt mondta, hogy most van a megfelelő idő arra, hogy a jegybank mérlegelje a pénz jövőjét és a lakosság számára biztosított pénz típusát. De Kína volt az első olyan ország, amely az év elején bejelentette a CBDC kísérleti projektjét, már 2014-ben külön munkacsoportot hozott létre ezzel a céllal.
Az Egyesült Államok – a világ legnagyobb gazdasága – közös projektet hajt végre a Boston Fed-del és az MIT-val, de a digitális valuta kibocsátása még mindig a kezdeti szakaszban van. Jay Powell, a Fed elnöke kizárta, hogy bármilyen intézkedést hozzanak a kongresszus támogatása nélkül.
4. A bomba, amelyre mindenki számít (vagy attól tart), hogy felrobban – a Facebook Libra/Diem
Amikor a Facebook 2019 júniusában először bejelentette a Libra-t, a világ kritikusan és meglehetősen negatívan állt a javasolt stablecoin felé. Eközben a projekt mögött álló egyesület – a Libra Szövetség (jelenleg Diem márkanévvel) bejelentette, hogy céljuk az, hogy a „Libra fizetési rendszer zökkenőmentesen integrálódjon a helyi monetáris és makroprudenciális politikákba, és kiegészítse a meglévő valutákat”. Ezenkívül a Diem reméli, hogy képes lesz együttműködni a központi bankokkal olyan kérdésekben, mint a készpénz vagy készpénz-egyenértékesek és a nagyon rövid lejáratú állampapírok közvetlen letétbe helyezése vagy a Diem fizetési rendszer és a CBDC-k integrálása.
Ezek a CBDC-k közvetlenül integrálhatók a Diem hálózathoz, feleslegessé téve a Diem hálózatok számára a kapcsolódó tartalékok kezelését, csökkentve a hitel- és letétkezelési kockázatot. Például, ha egy központi bank az amerikai dollár, az euró vagy a brit font digitális változatát kibocsátja, a Szövetség az alkalmazandó stablecoin (alkalmazandó helyi valuta) helyébe a CBDC-t léptetheti. De mi van akkor, ha az ellenkező hatás következik be, és a CBDC-k helyébe a Diem lép?
Ennek eredményeként a Diem a belső valuta-helyettesítés kockázatát hordozza magában, különösen a fejlődő / fejletlen országokban, ahol nincs elég bizalom a jelenlegi (helyi) pénzek iránt. A helyi felhasználóik jelentős számban külföldi stablecoinokat és külföldi CBDC-ket fogadhatnak el, így a hazai szuverén valuta használata csökkenhet.
5. Miért jelentenek veszélyt a magánéletre a CBDC-k?
Miért vizsgálták tehát az országok már jóval a világjárvány előtt a CBDC-ket? Ennek oka, hogy a digitális pénznem bevezetésének egyértelmű előnyei vannak.
A PwC szerint egyrészt jobb gazdasági mutatókat biztosítanak. A 2019 novemberében megjelent jelentés szerint, a digitális pénz valós idejű képet nyújhat a gazdasági tevékenységekről az egyes országokban vagy régiókban, illetve pontosabb és időszerűbb gazdasági adatokat szolgáltat a GDP becslésekhez.
CBDC-k segítenek a korrupció elleni küzdelemben is. A kriptovaluta-kritikusok gyakran a pénzügyi bűnözés kockázatát emlegetik használatuk egyik legnagyobb hátrányaként. A CBDC-k „mindkét világ legjobbjai” lehetnek: virtuális valutát biztosít, ugyanakkor felügyeletet élvez.
De vajon a CBDC-k egy újabb pénzügyi eszközzé válnak-e, amelyet a kormány használ a polgárok pénzügyeinek nagyobb társadalmi ellenőrzésére? A társadalmi aggodalmak messze túlmutatnak azon a kényelmetlenségen, hogy tudják, a kormányzat minden lépésüket felügyel. A szélsőséges esetekben a CBDC-k arra is ösztönözhetik a kormányt, hogy ellenőrizze a fogyasztói magatartást, beleértve a különféle kiadási szokásokat és az állampolgárok pénzügyi döntéshozatalának különböző aspektusait, vagy akár arra kényszerítheti a fogyasztókat, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket vásároljanak.
Ha ez megtörténne, ez még inkább megerősítené az olyan decentralizált valutákat, mint a bitcoin, és még magasabbra emelheti az árát.
De ahogy Cuy Sheffield, a Visa globális kriptovaluta-projektjeinek vezetője rámutat: „A központi bankok digitális pénze, a pénz és a fizetések jövőbeli évtizedének egyik legfontosabb trendje. Függetlenül attól, hogy bárki személyes nézetei szerint jó vagy rossz, a valóság az, hogy a globális érdeklődés nem szűnik meg. A CBDC-knek jelentős következményei lesznek a magánéletre, a monetáris szuverenitásra, a geopolitikára és a globális adoptálásra, valamint a bitcoin globális elfogadására. “
Tehát a digitális valuták teljes figyelmen kívül hagyása valószínűleg nagy hiba a központi bankok részéről abban az időben, amikor a gazdaságok készpénz nélkülivé válnak, és a világjárvány egyértelmű elmozdulást teremtett a digitalizált fizetések felé.
A CBDC széles körű használata egyenlő lehet azzal, hogy az állampolgárok gazdasági életére vonatkozó adataihoz tudtukon kívül, korlátlan hozzáférést biztosít a központi hatóság számára. És lehet, hogy nem választhatjuk az elutasítást vagy kimaradást.
A CBDC-k másik hatása az lehet, hogy az amerikai dollár elveszíti vezető szerepét, mint a világ tartalék valutája most, hogy Kína elindította digitális jüanját – állítják egy jegyzetben a JPMorgan befektetési bank elemzői.
„Nincs olyan ország, amelynek több veszíteni valója lenne a digitális fizetőeszközök potenciáljától, mint az Egyesült Államoknak. Ez elsősorban az amerikai dollár hegemóniája körül forog. Ugyanis a globális tartalékvaluta valamint az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének cseréje rendkívüli előnyökkel jár ”- állítják az elemzők.
Látnunk kell, hogy valójában hány ország indítja el a CBDC-ket, és hogyan fogadja majd őket a közbizalom. Azonban nagyon is előfordulhat, hogy a CBDC-k megváltoztatják a globális pénzügyi rendszert.
A Szerzőről
Stier Kata vagyok, jogász, digitális alkotó, blogger. A technológia szerelmese. Három évvel ezelőtt a munkám révén kezdtem el foglalkozni kriptovalutákkal és a blokklánc technológiával. 2020 nyara óta vezetem blogomat kifejezetten nőknek, hogy közelebb hozzam a Negyedik Ipari Forradalom vívmányait. Mesterséges intellingencia, a ‘dolgok internete’, jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák egy hétköznapi negyvenes nő szemével.
View this post on Instagram
Stier Kata és a Blockchainter további elérhetőségei:
Facebook: https://www.facebook.com/blockchainter
Pinterest: https://www.pinterest.com/blockchainter
LinkedIn: https://mt.linkedin.com/in/kata-stier-1702a498
