A diákok, akikre 110 millió dollár várt: íme az MIT legendás Bitcoin-kísérlete
Egy egyetemi ösztöndíj, amely nem tankönyveket vagy szállást finanszírozott, hanem Bitcoint adott – ma már több mint 110 millió dollár értékben. Ez történt 2014-ben az MIT-n, és azóta is az egyik legérdekesebb példája annak, hogyan válhat egy apró technológiai kísérletből történelmi jelentőségű befektetés.
Amikor az egyetemisták Bitcoint kaptak „zsebpénz” helyett
2014 őszén két hallgató, Jeremy Rubin és Dan Elitzer úgy döntött, hogy forradalmasítják az egyetemi technológiai szemléletet: minden MIT alapszakos diák 100 dollár értékű Bitcoint kapott. A céljuk nem egyszerű reklámfogás volt. Egy olyan közösséget szerettek volna létrehozni, ahol a kriptovaluták a mindennapok részei lehetnek. A projekt mögött nemcsak lelkes hallgatók, hanem komoly támogatók is álltak. Az összesen 500 ezer dolláros indulótőkét többek között a Hudson River Trading társalapítója, Alexander Morcos és közel két tucat MIT-alumni biztosította. Ez elég volt arra, hogy 4494 diák közül végül több mint 3108-an valóban meg is kapják az összeget – Bitcoin formájában.
Excited to announce the #MITBitcoinProject. $100 in BTC to all MIT undergrads fall 2014. What will you build? Come to the expo, learn more!
— my (@JeremyRubin) April 29, 2014
Az MIT kampusza lett a világ első „Bitcoin-zónája”
A kezdeményezés nem maradt meg az elmélet szintjén. Bitcoin Expót rendeztek, hackathonokat szerveztek, és több helyi bolt is jelezte, hogy elfogadná a kriptót fizetésként. Azonban a gyakorlatban több akadályba is ütköztek. Rubin például egyszer egy burritózóban próbált Bitcoinnal fizetni, de az eladó nem tudta, hogyan működik a tranzakció. Elitzer pedig egy sapkát vásárolt az egyetemi boltban, de az eladóknak percekbe telt előkeresni azt az egyetlen iPadet, amelyik képes volt fogadni a kriptopénzt. Ráadásul a fizetéshez még ki is kellett mennie az üzletből, mert az épületen belül nem volt térerő.
Kapcsolódó tartalom: Arizona történelmet írhat: Jön az állami Bitcoin-tartalék?
Tudományos érték is született: így viselkednek a korai befogadók
A program mögött álló professzorok nemcsak kísérleteztek, hanem tudományos tanulmányt is készítettek a projektből. A kutatás eredménye 2017-ben jelent meg a rangos Science folyóiratban. A tanulmány egyik kulcsmegállapítása az volt, hogy ha késleltetik a technológia korai elfogadóinak hozzáférését, az jelentősen csökkentheti a hosszú távú terjedést. Érdekesség, hogy azok a hallgatók, akik „elsőként” juthattak volna a kriptovalutához, de később kapták meg, 4,3-szor nagyobb arányban adták el azonnal a Bitcoint, mintha azonnal hozzájutottak volna. A kutatók szerint ezek a korai befogadók gyakran a kiváltság érzéséből merítik az értéket, és ha ez sérül, akkor akár le is mondanak a részvételről.
Mekkora vagyont ér most ez a 100 dollár?
Az eredeti 100 dollárnyi Bitcoin értéke mostanra akár 26 000 dollárra is nőhetett, így az egész projekt potenciális értéke mára meghaladja a 110 millió dollárt. Természetesen nem tudni pontosan, hány diák tartotta meg a bitcoinjait, de egy 2017-es adat szerint még akkor is a résztvevők több mint fele birtokolta a sajátját. Mindez kiváló példája annak, hogy milyen messzire juthat egy oktatási projekt, ha valódi innovációs szándék hajtja. Nemcsak a résztvevők pénztárcájában hagyott nyomot, hanem a kriptopénzek elfogadásáról szóló gondolkodást is befolyásolta.
A Bitcoin ára a kísérlet bejelentésekor 450 dollár körül mozgott. Forrás: coingecko
Az örökség: nem haszontalan kísérlet, hanem úttörő lépés
Bár a Bitcoin nem vált a kampuszon mindennapi fizetőeszközzé, a projekt mégis történelmi jelentőségű lett. A Bitcoin azóta is hatalmas növekedést produkált, és az MIT-kísérlet fontos tanulságokat kínál a technológiai innovációk terjedéséről, pszichológiájáról és társadalmi elfogadásáról.