Mit esznek majd a marslakók? Kivitelezhető a Mars kolonizálása?
A tudósok már régóta dolgoznak azon, hogy távoli bolygókat is meghódítsunk, de éhesen nem lehet új bolygókat kolonizálni.
Éhes űrhajósok
A NASA ugyan most még csak a Holdon akar egy önellátó kolóniát létrehozni, de a távlati tervekben már a Mars meghódítása a cél. Elon Musk már lehet, hogy a bőröndjét is bepakolta, de a vörös bolygó még tartogat jó pár kihívást a leendő marslakók számára.
Az egyik legfőbb probléma az űrhajósok élelmezése. A távolság miatt (kilenc hónapig tart az út csak oda) nehézkes lenne időről időre utánpótlást küldeni az űrhajósok után (nem beszélve annak költségeiről). Ezért a tudósok most azon dolgoznak, hogy a jövő marslakói saját maguk is meg tudják termeszteni a betevőjüket.
Végtelen parlag
A Mars talaja azonban közel sem ideális a földművelésre. A talaj tele van ércekkel, ásványi anyagokkal és sóval, ami egyik se kedvez a növényeknek. Ráadásul teljes egészében hiányzik belőle a baktériumflóra, ami segítené a növények tápanyagfelvételét. Ilyen körülmények között lehetetlen bármilyen emberi fogyasztásra alkalmas növényt termeszteni.
A zöldtrágya jelentheti a megoldást
A tudósok azonban abban reménykednek, hogy megtalálták a megoldást. A mezőgazdaságban világszerte alkalmaznak gazdasági szempontból értéktelen növényeket a termőföldek állapotának javításához. A kimerült földeket ún. zöldtrágya növényekkel vetik be, amelyek javítják a talaj szerkezetét és vízháztartását. Ezeket a növényeket aztán végül aratás helyett beforgatják a földbe így növelve annak tápanyagtartalmát.
A tervek szerint a marsi talajt is ezzel a módszerrel javítják majd fel, hogy a későbbiekben már élelmiszernövényeket is termeszthessenek benne. Erre a feladatra pedig a kísérletek alapján a lucerna bizonyult a legalkalmasabbnak.
A lucerna egy rendkívül igénytelen növény, amely a Földön a legrosszabb körülmények között is megterem. Erre a szívósságra szükség is lesz a marsi kertekben, ahol a talaj nagy részét vulkáni eredetű regolit teszi ki. A lucernát a talajba beforgatva apránként javítani tudják majd annak minőségét. A tudósok reményei szerint a marsi talaj így előbb-utóbb alkalmas lehet majd olyan igénytelenebb élelmiszernövények termesztésére is, mint például a retek, a saláta, vagy a fehérrépa.
Sós vízzel öntözni?
A kísérletek során csak mesterségesen “kikevert” marsi földdel tudtak kísérletezni, ám a lucernával feljavított “talajban” a tesztnövények gond nélkül kifejlődtek. Csakhogy ehhez édesvízre is szükségük volt, ami viszont a Marson nincs. Az ott lévő feltérképezett vízkészletek mindegyike sós, ezért a sótlanítást illetve az öntözést is meg kell majd oldani.
Megéri a macera
Az emberben jogosan merülhet fel, hogy megéri-e ennyi munkát és főleg pénzt fektetni egy ilyen projektbe. Nos, a leendő marslakók élelmezését jelen tudásunk illetve lehetőségeink alapján lehetetlen másképpen megoldani. Emellett a marsi kerteknek köszönhetően idővel a légkör átalakulása és megvastagodása is elindulhat. Így az emberiség két legyet üthet egy csapásra: egyrészt eteti a lakosait és közben terraformálja a bolygót, ami később még az új otthonunkká is válhat.
