Az aprócska balkáni ország, ahol a kriptovaluták váltása leginkább az utcán zajlik
Bár ez Montenegróban történt, valószínűleg Magyarországon sem lehet ismeretlen az a jelenet, amelyben két férfi találkozott a montenegrói főváros, Podgorica egyik utcájában és az egyik egy kriptotárcából átmozgatott egy másik tárcába 70 USDT-t és kapott érte 60 eurót készpénzben. Aktuálisan ugyanis így megy leginkább a kriptovaluták váltása valódi pénzre az országban, ahol a 2020-as ígéret ellenére sincs kriptovalutákra vonatkozó szabályozás. Az nem illegális, ha valaki bankszámláról kriptotőzsdére utal, de a kriptovalutákat fiat pénzre váltani nem lehet bankokon vagy váltókon keresztül. Itt jönnek képbe a közvetítők, a Telegram-csoportok és az online fórumok – azaz a tőzsdén kívüli kereskedés. A tranzakciók általában személyesen történnek, a kriptovalutát pedig készpénzre váltják, mindenféle ellenőrzés nélkül.
Montenegróban még mindig nagyon átláthatatlan, hogy mit lehet és mit nem kriptovalutával
A fenti történet érdekességét az adja, hogy az egyik fél egy újságíró volt, aki aztán a Global Ledger segítségével utánajárt a kereskedőnek. Kiderült, hogy a kereskedő tárcacíme 2024 októbere és 2025 októbere között több millió euró értékű tranzakciót dolgozott fel. A legnagyobb bejövő fizetés 440000 dollár értékű volt, a legnagyobb kimenő átutalás pedig több mint fél millió dollár. A legtöbb átutalás olyan jól ismert kriptotőzsdéken keresztül történt, mint a Binance és a Gate.io, és a tevékenységek körülbelül 75 százaléka alacsony kockázatú platformokon zajlott. Bár a tranzakciók többsége ilyen nagy, alacsony kockázatú tőzsdén zajlott, kb. 25% olyan helyekhez vagy címekhez kapcsolódott, amelyek problémásak. Befagyasztott vagy szankcionált tárcákhoz kapcsolódó eszközökhöz vagy éppen a pénzmosás elleni küzdelemért felelős amerikai kormányügynökség, a FinCEN által szankcionált szervezetekhez kapcsolódó tárcákhoz. A Global Ledger a kereskedő tárcáját közepes kockázatúnak minősítette.
A kereskedők egyébként nem csak montenegróiak, vannak oroszok, ukránok és törökök, akik számára sokszor ez az egyetlen bevételi forrás. Az újságíró kísérletében volt olyan kereskedő, aki elutasította a 70 euró váltását, mondván 10 ezer euró alatti összegekkel nem foglalkozik. Az azonosított, kriptovaluta váltásra szolgáló csatornák a Telegramon és online fórumokon jelentősebb tagsággal üzemelnek, a többségük még a váltható összegeket, az árfolyamokat, a jutalékot és a transzfer pontos helyszínét is mutatja. Az egyik legnagyobb ilyen Telegram-csatorna, az Обмен Валют Montenegro (Devizaváltás Montenegróban) több mint 7000 taggal. A csoport logója és az adminisztrátor felhasználóneve a Bar kikötőváros közelében fekvő Pecurice településen található Montelibero közösséghez kapcsolódó szimbólumokat tartalmaz.
Ez egy 2021-ben orosz állampolgárok által alapított libertárius közösség, amely anarcho-kapitalista elveken alapuló szabad társadalomnak nevezi magát, és saját kriptovalutával, az EURMTL-lel rendelkezik. Victor Korb, a Montelibero Tanács tagja viszont tagadta, hogy a közösségnek bármilyen kapcsolata lenne a Telegram-csoporttal.
A hatóság álláspontja sem egyértelmű
Montenegró adóhatósága szerint keze meg van kötve az ilyen kereskedelem adóztatását illetően szabályozó törvény hiányában. Aminek vonatkozásában némi előrelépés azért már történt. Februárban a parlament elfogadta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény módosításait, amelyek bevezetik a kriptoszolgáltatók nyilvántartását, akiknek minden 1000 eurót meghaladó kriptovaluta-tranzakció esetén alkalmazniuk kell a KYC ellenőrzési intézkedéseket. Montenegró értékpapír- és tőkepiacának független állami szabályozó szerve december közepéig kapott határidőt a nyilvántartás létrehozására. A Tőkepiaci Bizottság szerint ezen törvény alapján a kriptokereskedőknek minden ügyfélről nyilvántartást kell vezetniük és azonosítást kell végrehajtaniuk. A törvény még mindig elég sok kérdésre nem ad választ, úgyhogy a kérdés az, hogy a hatóság mit és milyen módon fog betartatni.
Arról már korábban is volt információ, hogy Montenegróban kriptovalutákat használnak ingatlanok és járművek vásárlásához, de ezek a tranzakciók az az adó- és jogrendszeren kívül zajlanak. A jogi keret hiánya miatt a hatóságok nem rendelkeznek pontos információkkal a közszolgálati tisztviselők kriptovagyonáról sem. Idén szeptemberben Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök (aki maga is jelentős kriptovagyonnal rendelkezik) bejelentette, hogy hamarosan elfogadnak egy törvényt, amely megfelel az EU digitális eszközökre vonatkozó előírásainak, és a pénzügyminisztérium nyilvános konzultációt indított a szektort szabályozó törvénytervezetekről. A hitelintézetekről szóló törvény javasolt módosításai meghatároznák a digitális eszközök fogalmát, és lehetővé tennék a hitelintézetek számára, hogy kriptovalutával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak, ideértve a kriptók letétkezelését, kereskedési platformok üzemeltetését és kriptotranzakciók közvetítését. Míg az adóigazgatásról szóló törvény módosításai összhangba hoznák a montenegrói jogszabályokat az EU kripteszközökkel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló irányelvével.