Nagyot koppanhat Kína és az IMF Dél-Amerikában


Hamarosan lejár az az 56 milliárd dolláros hitel, amit a múlt évben még Christine Lagarde (képen a volt argentin elnökkel), a Nemzetközi Valutaalap exelnöknője ítélt meg Argentínának. Kínának 17 milliárd dollárral tartozik az ország mialatt az ázsiai hatalom teljes kitettsége a déli kontinensen eléri a 140 milliárd dollárt.

Az IMF a gyülekező gomolyfelhők miatt augusztus 25-én küldöttséget küldött Buenos Airesbe. Közben az ország egyre mélyebbre süllyed a gazdasági válságban, az argentin infláció eléri az 54.4 százalékot, az irányadó kamatláb pedig 75%-on áll. Wall Street-i kereskedők előrejelzése szerint 47.3 százalékos az államcsőd veszélye.

Pedig Argentína egykoron a világ egyik leggazdagabb országa volt, gazdag természeti erőforrásokkal és bőségesen rendelkezésre álló édesvíz készlettel. Ám a 44 milliós lakosság a 21. században a kérészéletű prosperitás mellett inkább a vágtató inflációval és államcsődökkel volt kénytelen megbirkózni.

Kína a 2000-es évek óta egyre aktívabb a latin-amerikai és karibi-térségben. 2018 végén a Kínai Fejlesztési Bank és a Kínai Export-Import Bank volt a térség legnagyobb hitelezője: Venezuela 67.2 milliárd USD, Brazília 28.9 milliárd USD, Ecuador 18.4 milliárd USD és Argentína 16.9 milliárd dollárral tartozik a távol-keleti szuperhatalom-aspiránsnak.

Ezt ellensúlyozza Kína Dél-Amerikával lebonyolított kereskedelme, ami a 2002-es 17 milliárd dollárról 2018-ra 306 milliárd dollárra emelkedett. A kínai elnök Hszi Csin-ping ambiciózus terve, hogy 2025-re 500 milliárd dollárra növelje a kétoldalú kereskedelem volumenét. Kína eddig mintegy 200 milliárd dollárt fektetett be a dél-amerikai országokban, és a 158 milliárdos import mellett 148 milliárd dollár értékű exportot bonyolított le.

Kínát a hatalmas kintlévősége miatt 2018. novemberben a The Economist Dél-Amerika másodlagos hitelezőjének titulálta és ez nem csak Argentínára igaz, hanem Brazíliára is, ahol a szélsőségesen jobboldali Jain Bolsonaro megválasztása után Kína közel 50 milliárd dollárt költött brazil olajmezők, bányák, kikötők, gátak és villamosenergia-hálózatok felvásárlására. Itt a brit gazdasági lap megjegyezte, a “kínaiak nem Brazíliába fektetnek, hanem felvásárolják azt”.

Visszatérve Argentínához, a helyi államháztartás 2011 óta lényegesen nagyobb problémákkal küzd, amit a 2018. októberben tető alá hozott gigaméretű hitel nem tud orvosolni. Pedig a hitel fejében az ország megszorító intézkedéseket vállalt, elbocsátotta a felét az állami alkalmazottaknak, emelte a vámot miközben közel 10 milliárd dollárral vágta vissza az egészségügyi, oktatási, kulturális, tudományos és közlekedési büdzsét.

Argentína adóssága már az IMF hitel idején is nem befektetésre ajánlott volt, amire néhány héttel ezelőtt rátett egy lapáttal a konzervatív Mauricio Macri kitessékelése az elnöki palotából és a baloldali Alberto Fernandez megválasztása. Az elnökválasztást októberben követik a parlamenti választások, de egyelőre 15 százalékkal Fernandez vezet.

A Fitch hitelminősítő a választás után nyomban augusztus 16-án CCC-re módosította Argentína adóssági besorolását, a Standard & Poor pedig B- értékelést adott.

Argentína az IMF-hitelből 49 milliárd dollárt már lehívott, egy 5.3 milliárdos részletet szeptemberben folyósítana a szervezet. A Buenos Airesben landolt IMF-küldöttség az argentin kormány képviselői az adósság visszafizetések átszervezéséről egyeztek meg, amit már csak egy lépés választ el az államcsődtől. Ha pedig bekövetkezik, akkor könnyen Kína, de az egész régió is pórul járhat.


Earn Free Bitcoin
Earn Free Bitcoin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.