50 éve nem látott szélcsend sodorja válságba a német energiatermelést
Az év első hónapjaiban Németország szélenergia-termelése jelentős visszaesést mutatott, mivel az országban az elmúlt öt évtized legalacsonyabb szélsebességeit mérték. Ez a szélcsend komoly kihívások elé állította az energiaszektort, és jelentős pénzügyi veszteségeket okozott a szélenergia-ipar szereplőinek.
A szélcsend hatása az energiatermelésre
2025 első negyedévében a németországi átlagos szélsebesség 5,5 m/s alá csökkent, ami az 1970-es évek eleje óta a legalacsonyabb érték. Ez a szélhiány 31%-os csökkenést eredményezett a szélenergia-termelésben az előző év azonos időszakához képest. Ennek következtében a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-termelés 16%-kal esett vissza, mindössze 80 TWh-t elérve, ami a legalacsonyabb érték 2015 óta.
Pénzügyi veszteségek a szélenergia-iparban
A tartós szélcsend nemcsak technikai, hanem jelentős gazdasági kihívást is jelentett a németországi szélenergia-iparág számára. Az alacsony szélsebesség következtében kevesebb áramot tudtak termelni, ami közvetlenül kihatott a bevételeikre és a nyereségességükre is. Egy konkrét példa: a PNE nevű, Coxhaven székhelyű szélfarm-üzemeltető vállalat bevétele a tavalyi első negyedévben elért 31,4 millió euróról 27,9 millió euróra csökkent 2025 azonos időszakára. Ennél is látványosabb azonban az üzemi eredmény romlása: az egy évvel korábbi 1,1 millió eurós nyereséget 2025 első negyedévében már 7,1 millió eurós veszteség váltotta fel.
Ez elsőre megtévesztő lehet, hiszen a bevételcsökkenés önmagában nem tűnik drámainak. A jelentős veszteség azonban abból fakad, hogy a működési költségek – például karbantartás, személyzeti kiadások vagy hálózathasználati díjak – a csökkent termelés ellenére is megmaradtak. Mivel kevesebb áramot tudtak eladni, a fix költségek aránytalanul nagyobb terhet jelentettek, így az üzemi eredmény lényegesen rosszabb lett. Ez jól mutatja, milyen erősen függ a szélenergia-ipar pénzügyi egyensúlya a folyamatos termelési lehetőségtől.
Kapcsolódó tartalom: Németország újratervezi az energiapiacát, és ennek Európa is érzi a hatását
Újra fókuszban a fosszilis energiaforrások
A szélenergia visszaesése miatt Németországban a villamosenergia-termelés egy részét ismét a hagyományos, fosszilis energiahordozók fedezték. Különösen a szén és a földgáz felhasználása nőtt meg, hogy pótolják a kieső megújuló kapacitásokat. A szénalapú áramtermelés 16%-kal emelkedett az év első negyedévében, és elérte a 40 terawattórát – ez a legmagasabb szint 2023 óta.
A grafikonok Németország elektromosenergia-termelésének változását mutatják be 2015 és 2025 között. Az első ábra forrásonként bontva ábrázolja az energiatermelést (pl. szél, nap, szén, gáz), míg a második az arányt mutatja meg a tiszta (megújuló) és fosszilis energiaforrások között.
Ez a folyamat jelentős mértékű szén-dioxid-kibocsátással is járt: a becslések szerint 42 millió tonna CO₂ került a légkörbe. A tendencia aggodalmat kelt a környezetvédelmi szakértők körében, hiszen ez ellentétes irányba mutat a Németország által kitűzött klímacélokkal, amelyek hosszú távon a fosszilis energia kivezetésére törekednek.
A szélenergia-termelés szezonális ingadozásai miatt a nyári hónapokban további csökkenés várható, mivel a szélsebességek általában alacsonyabbak. Bár a napenergia-termelés növekedése részben ellensúlyozhatja ezt a csökkenést, a napenergia éjszakai hiánya és a szélenergia alacsony termelése miatt továbbra is szükség lehet fosszilis energiaforrásokra.
Energiapolitikai ellentmondások
A 2025-ös év első hónapjai jól mutatták, mennyire kiszolgáltatott a megújuló energiatermelés az időjárási viszonyoknak – különösen a szélenergia esetében. A szélcsend nemcsak gazdasági visszaesést hozott az iparág számára, hanem azt is megmutatta, hogy a jelenlegi energiarendszer még nem képes teljes mértékben megbízhatóan működni kizárólag megújuló forrásokra támaszkodva.
Ez különösen azért ellentmondásos, mert Németország az elmúlt években épp a klímacélokra hivatkozva zárta be atomerőműveit, amelyek alacsony kibocsátás mellett biztosították az alaperőművi kapacitást. Most, a megújulók ingadozó teljesítménye miatt az ország kénytelen ismét a szén- és gázalapú erőművekre támaszkodni – ami rövid távon növeli a szén-dioxid-kibocsátást és gyengíti a dekarbonizációs törekvéseket.