Annyira nehéz a helyzet, hogy a fehéroroszok idén már kriptóval is fizethetnek bármiért
2026. január 16-án egy elnöki rendelettel Fehéroroszország legalizálta a kriptobankokat, most pedig az ország most olyan szolgáltatásokat ígér állampolgárainak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kriptovalutákat stakeljenek, költsenek és hozamot szerezzenek belőlük. A központi bank egyik vezető tisztségviselője, Alekszandr Jegorov elnökhelyettes részletesen beszélt azokról a termékekről, amelyek akár már az idei évben megjelenhetnek a piacon, miközben az ország az idei évre várja első kriptobankjának megnyitását is.
Fehéroroszországban a kriptók jelentik a menekülőutat a gazdasági nehézségek elől
A tervek szerint a fehérorosz állampolgárok a jövőben normál, fizikailag is létező boltokban is fizethetnek kriptóval és fiat hitelt vehetnek fel kriptós fedezetért cserébe. Az állami First Information Channelnek adott interjújában a jegybanki vezető hangsúlyozta, hogy Belarusz a világ első olyan országa, amely hivatalosan is bevezette a kriptobankokat a nemzeti pénzügyi rendszerébe. Abban van igazsága, hogy a régióban mindenképpen az első ilyen állam, viszont mondjuk Svájccal vagy az Egyesült Államokkal ellentétben nem meglepő módon Fehéroroszország állami irányítás alatt hoz létre egy átfogó kriptobankrendszert. Máshol, így például az Egyesült Államokban is, a kriptobankok magánvállalatok állami szabályozói engedéllyel.
Jegorov a kriptobankok egyik legjobban várt szolgáltatásának a kriptokártyákat nevezte. Ezek hagyományos bankkártyák lesznek, amelyek mögött a kriptobanki számla áll majd. Ezzel a kártyával aztán lehet élelmiszert vagy bármi mást venni a boltokban és a fizetés pillanatában a bank fogja azonnal átváltani a kriptót belarusz rubelre. A változások több százezer, önfoglalkoztató belaruszt is érinteni fognak majd. Korábban, ha egy dizájner vagy programozó elvégzett egy munkát egy külföldi ügyfélnek, aki kriptóban akart fizetni, akkor nem tudta legálisan befizetni a pénzt a számlájára és adózni utána. Mostantól az önfoglalkoztatók is legálisan kaphatnak kriptóban fizetést, az egyetlen jogi követelmény az lesz, hogy az ilyen tranzakciókat engedéllyel rendelkező belarusz kriptobankon keresztül kell lebonyolítani.
Jegorov szerint a fehérorosz modell kiküszöböli azokat a kockázatokat, amelyek más országok platformjait tönkretették. A kriptobankok maguk fogják ellenőrizni az ügyfeleket és átvilágítani minden tranzakciót, a szolgáltatók biztonságára a minszki High-Tech Park (HTP) szakemberei ügyelnek majd, míg a jegybank a hagyományos pénzügyi felügyeletet látja el. Nem meglepő a fehérorosz állam irányváltása a kriptók felé. Fehéroroszország, Oroszország legközelebbi szövetségese, az elmúlt években jelentős növekedést tapasztalt a kriptotranzakciók számában, mivel a nyugati szankciók korlátozzák a lakosok hozzáférését a normál fiat csatornákhoz.
Ez a növekedés az ország régóta regnáló egyeduralkodóját, Aljakszandr Lukasenkát is arra késztette, hogy tavaly ősszel elismerje a kriptófizetések növekvő jelentőségét. Az ország már régóta élen jár a kriptoszabályozásban a posztszovjet térségben, 2018-ban például egy másik elnöki rendelettel vezette be a digitális tokenek bányászatára és kereskedelmére vonatkozó szabályokat. A legfrissebb adatok alapján Belarusz gazdasága lassuló növekedést mutat, amit a szankciók és az orosz gazdaságtól való erős függés is fékez. A 2026-os infláció januárban 6,4%‑ra mérséklődött, ami enyhébb a 2025 végi értéknél . A nemzetközi intézmények ugyanakkor hosszabb távú lassulást jeleznek előre, 2026-ra mindössze 1,4–1,8% GDP‑növekedéssel és 7–7,5% körüli inflációval számolva.