Aki bújt, aki nem: a WiFid elárulja, hogy hol tartózkodsz
Otthon édes otthon! Ahogyan a mondás is tartja, az otthon kényelmet és biztonságot jelent mindenki számára. A helyzet viszont az, hogy mégsem olyan biztonságos, mint amilyennek gondoljuk.
A lakásunkat ugyanis ellepik az internet hálózatára csatlakoztatott eszközök. Az egyre növekvő adatmennyiség pedig az egyre pontosabb távfelügyeletnek kedvez. Az elektronikai eszközeink által kibocsátott jelek erősségének mérésével egy adott hely ugyanis ellenőrizhetővé válik. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a WiFi hálózat jele hamarosan fizikai értelemben vett biztonsági rést jelenthet.
A Chicago Egyetem és a kaliforniai Santa Barbara Egyetem kutatói, egy már korábbi tanulmány technikáit alkalmazva bizonyították be a “passzív lehallgatás” nevű feltételezésüket. Azaz a támadóknak már nem kell jeleket továbbítaniuk vagy titkosítást feltörniük ahhoz, hogy megtudják az áldozatok tartózkodási helyét. Elég csupán az áldozat internethez csatlakoztat eszközeiből származó környezeti jeleket lehallgatniuk.
Az eszközök általában egy hozzáférési ponthoz csatlakoznak, például egy routerhez, nem pedig közvetlenül az internethez. A közelében sétáló személy megváltoztathatja a hozzáférési pont felé továbbított jelet, amit egy vevőkészülék rögzít. A legtöbb építőanyag, amit házakhoz használnak, nem gátolja a WiFi jelek terjedését. Ez pedig lehetővé teszi a jelvevő készülékek számára, hogy a különböző helyiségekben lévő eszközök jeleinek mérésével behatárolják az áldozat pontos helyét.
Milyen eszköz segítségével figyelnek meg minket?
A WiFi jelvevők viszonylag olcsók, a modellek többsége 6000 Ft körül kapható. Emellett pedig elég kicsi, így könnyű elrejteni bárhol, legyen az egy hátizsák vagy egy fiók a lakásban. Mivel ezek a készülékek jelet egyáltalán nem bocsátanak ki, az áldozat nem is tudhat arról, hogy megfigyelik. A kutatók javasoltak néhány alternatívát, amelyek segíthetnek a sebezhetőségünk elleni védelemben. Fontos az épületek megfelelő szigetelése, így a WiFi jelek nem “szivárognak ki” a lakásból. Ezen felül használhatunk olyan hozzáférési pontot (routert) is, mely “fedőjelet” bocsát ki. Ezt összekeveri a csatlakoztatott eszközök jeleivel, megnehezítve ezzel a lakásban történő mozgások beazonosítását.
Bár nem valószínű, hogy mostanság bárki is Faraday-ketrecet (nem úgy mint John McAfee) építene a háza köré, azzal viszont számolni kell, hogy egyre több eszközt csatlakoztatunk az otthoni hálózathoz, melynek köszönhetően egyre nagyobb támadási felülettel rendelkezünk.
