Nukleáris fegyverek Európában: kétezer orosz töltettel nézünk farkasszemet
A jelenlegi geopolitikai helyzet egyre inkább felhívja a figyelmet az európai nukleáris fegyverek állapotára és elhelyezkedésére. Miközben Európa különböző pontjain száz amerikai nukleáris töltetet telepítettek, az orosz arzenál kétezer töltetre tehető.
A védelmi rendszerek elhelyezkedése
A NATO védelmi rendszerei Törökország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Belgium területén helyezkednek el, ami eléggé behatárolja a kontinens védekezési lehetőségeit. A kontinens országai azonban egyénileg is akcióba lendültek: Berlin például nemrégiben F35 Dca repülőgépeket rendelt, amelyek alkalmasak a nukleáris töltet szállítására is. Ezek az új fejlesztések arra utalnak, hogy Németország és más európai országok felkészülnek arra a lehetőségre, hogy saját területükön több nukleáris töltetet tartsanak.
Taktikai bombák és pszichológiai láncreakció
A nukleáris fegyverek nem egyformák; méretükben és pusztító hatásuk tekintetében sokfélék lehetnek. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad alábecsülni a kisebb fegyverek erejét: „A legnagyobb fenyegetést paradox módon a kisebbek jelentik: a taktikai bombák, vagyis a mini-atombombák, amelyek modulálhatóak, hogy következményeiket néhány négyzetkilométerre korlátozzák, de képesek pszichológiai láncreakciót kiváltani egész Európában.”
A Princeton Egyetem kutatói nemrégiben szimuláltak egy ilyen, korlátozott nukleáris támadásokkal járó eszkalációt, és potenciálisan több mint 90 millió áldozattal számoltak. Ez az adat jól mutatja, hogy milyen súlyos következményekkel járhatnak ezek a kisebb, taktikai nukleáris fegyverek.
Orosz hiperszonikus rakéták
Félelmet kelt továbbá a hiperszonikus rakéták jelentette fenyegetés is. Olyan rakétákról van szó, amelyek a hangsebességnél tízszer gyorsabbak, szinte lehetetlen őket elfogni, és képesek a nukleáris töltet hordozására. Ennek ukrajnai alkalmazását Putyin egyfajta, nem is annyira szubliminális üzeneteként értékelték a Nyugat felé. Az atomfegyverrel Putyin már a háború kezdetén fenyegetett, és már akkor a nukleáris elrettentésről beszélt.
Nukleáris védelem Európában, és a felmerült politikai kérdések
Az európai politikai és katonai körökben elterjedt az a nézet, hogy Oroszország nemcsak Fehéroroszországban, hanem a Kalinyingrádi enklávéban is jelentős nukleáris arzenállal rendelkezik, Lengyelország és Litvánia között, ami tovább fokozza az európai országok aggodalmát. Minderre még rátettek egy lapáttal Donald Trump korábbi elnök NATO-val szembeni megvető kijelentései is, amelyek felhívják a figyelmet az amerikai nukleáris védőernyő fontosságára.
Ha ugyanis az EU elveszítené az amerikai nukleáris védelmet, csak a francia nukleáris pajzsra támaszkodhatna. Nemrégiben London – amely ugye már nem része az EU-nak – néhány amerikai nukleáris robbanófej visszatérését kérte saját területére, saját robbanófejei mellé. Mindez jól mutatja, hogy a nukleáris fegyverek kérdése nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is rendkívül összetett.
A megfigyelők úgy vélik, hogy a németek legutóbbi, az új F-35 Dca repülőgépekre leadott megrendelése arra utal, hogy több atomtöltetet akarnak majd a saját területükön tartani, ugyanis az F-35 Dca gépek felszerelését kifejezetten nukleáris háborúra tervezték. Lengyelország szintén kérne belőlük, épp Washingtonnal tárgyalnak ebben az ügyben.
Politikai és infrastrukturális kihívások
Azon európai országokban, amelyek nem rendelkeznek atomfegyverrel, a „kettős kulcs” filozófiája érvényesül: a repülőgép európai, a bomba amerikai. Emellett a repülőtereket újra kell konfigurálni, hogy azonnali választ adhassanak egy esetleges orosz támadásra, valamint készenléti állapotúra kell hozni a speciális hangárokat és a lőszereket felszínre hozó lifteket. Politikai szempontból is komoly kérdések merülnek fel, mert Nagy-Britannia EU-ból való kilépésével és az Egyesült Államok európai oldal iránti érdektelenségével az európai országok gyakorlatilag a francia nukleáris pajzs alá szorulnak.
A jelenlegi helyzet tehát jól mutatja, hogy milyen komplex kihívásokkal kell szembenéznie Európának a nukleáris kérdést illetően, mind katonai, mind politikai szempontból.