Nulláról egymilliárdig: így fektetnek a gazdag családok kriptóba
A kriptovilág tele van extrém történetekkel, de kevés olyan látványos, mint amelyet Jake Claver, a Digital Ascension Group vezetője osztott meg egy friss CoinDesk-interjúban: egy dallasi befektető mindössze 11 ezer dollárral indult, majd évek alatt olyan portfóliót épített, amely megközelítette az 500 millió dollárt (kb. 175 milliárd forintot). A történet önmagában is erős, de még tanulságosabb az, hogy miként kellett ehhez komplett vagyonkezelési struktúrát felépíteni – olyat, amelyre a hagyományos pénzügyi szektor egyszerűen nem volt felkészülve.
Claver nap mint nap olyan nagyvagyonos családokkal dolgozik, akiknek már professzionális kriptós vagyonkezelésre van szükségük. Itt nem egyszerű tárcanyitásról van szó, hanem több generáción átívelő struktúrákról: adózásról, öröklésről, intézményi letétkezelésről, kockázatkezelésről és pontosan szabályozott hozzáférési rendszerekről.
A dallasi befektető sikere mögött sniper botok álltak – olyan automatizált eszközök, amelyek frissen listázott tokeneket vásárolnak meg ezredmásodpercek alatt. A módszer extrém kockázatos, de a gyors árfolyammozgások miatt extrém profitot is hozhat. Claver szerint dallasi ügyfele „milliókat keresett” így, de a vagyon olyan gyorsan nőtt, hogy az eredeti házi módszerekkel már nem lehetett biztonságosan kezelni. A közös munka egyik első lépése az volt, hogy a portfólió egy részét intézményi keretek között XRP-be forgatták át – ezen hatszoros emelkedést értek el.
A Digital Ascension létrejötte egyébként nem a semmiből jött. Claver korábban saját maga is hiába próbált tanácsadót találni arra, hogyan strukturálja a kriptóból szerzett vagyonát. A hagyományos wealth management egyszerűen nem volt berendezkedve arra, hogy digitális eszközökkel dolgozzon: nem tudtak mit kezdeni a cold walletekkel, a seed szavakkal, a több aláírós rendszerekkel vagy az öröklési logikákkal. Innen jött az ötlet, hogy létrehozzanak egy olyan családi irodát, amely kizárólag kriptós vagyonra szakosodik.
Intézményi vagyonkezelés kriptóban: custody, hozzáférés, biztonsági rétegek
A Digital Ascension ma körülbelül 1 milliárd dollárnyi (kb. 350 milliárd forintnyi) digitális eszközt kezel – mindössze egyetlen év alatt építették fel ezt a volument. Tíz nagyvagyonos családdal dolgoznak napi szinten, emellett mintegy 1500 olyan ügyfelük van, akik 500 ezer és 5 millió dollár (kb. 175 millió – 1,75 milliárd forint) közötti portfólióval rendelkeznek.
A cég működésének két nagy pillére van: a biztonság és az intézményi szintű szabályozottság. Nem dolgoznak decentralizált pénzügyi megoldásokkal. Custody partnerük az Anchorage, az Egyesült Államok egyik első, teljesen szabályozott kriptopénz-letétkezelő szolgáltatója, amely több nagy intézménynek is biztosít kriptós hátteret.
A custody azonban nem csak „tárolás”: külön aláírási szabályokat, biztosítási keretet, hozzáférési engedélyezést és teljes eszközelkülönítést tartalmaz. Claver szavaival: olyan, mintha valakinek „Schwab-számlája lenne, csak kriptóban”. Az ügyfél sosem válik hitelezővé, és az eszközök nem kerülnek közös poolba.
A governance rendszer még ennél is összetettebb. A több aláíró és a hozzáférési rétegzés lehetővé teszi, hogy minden döntést dokumentáció és jogosultság kísér. Lehet kedvezményezetteket megadni, időzített hozzáféréseket beállítani, korlátokat szabni nagy tranzakciókra, vagy külön szerepeket kiosztani trustee, vagyonkezelő, technikai felelős és családtag között. Ez a modell sokkal kifinomultabb, mint a hagyományos cold wallet, ahol a seed szavakat papíron, pendrive-on vagy memória alapján őrzik.
Az öröklési logika pedig a digitális vagyonkezelés egyik legnagyobb újítása: ha a tulajdonos meghal vagy cselekvőképtelenné válik, a hozzáférés automatikusan átkerül a kedvezményezettekhez előre beállított szabályok szerint. Ez teljesen kiváltja azt a bizonytalan helyzetet, amely akkor alakul ki, amikor senki sem tudja, hol van a seed vagy ki fér hozzá a tárcához.
Miért nőnek a kriptós vagyonok, és hogyan változik a szupergazdagok gondolkodása?
A 2025-ös adatok szerint világszerte 40%-kal nőtt a kriptomilliomosok száma. Ez részben a piac növekedése miatt történt, de legalább ennyire fontos a generációváltás hatása. A fiatalok sokkal korábban találkoznak a kriptóval, mint a szüleik vagy nagyszüleik, és magabiztosan kezelik a digitális eszközöket. Gyakran ők a család „kriptós szakértői”, és sokszor ők vezetik be a család vagyonosabb tagjait is ebbe a világba.
Claver szerint rendszeres forgatókönyv, hogy a család feje „kísérletképpen” ad a fiatalabb generációnak 1–2 millió dollárt (kb. 350–700 millió forintot), hogy kipróbálja, mire képes a kriptóval. Ez gyakran csak 1% a teljes portfólióból, de elég arra, hogy a család megértse a digitális vagyonkezelés logikáját.
Jake Claver, a Digital Ascension Group vezetője Fotó: Coindesk
A hagyományos vagyonkezelők egyre nagyobb nyomás alatt vannak. Egy friss felmérés szerint például az Egyesült Arab Emírségek ultramagas nettó vagyonú ügyfeleinek 63%-a már váltott vagy váltani készül olyan szolgáltatóra, amely digitális eszközöket is kezel. A klasszikus banki struktúrák ugyanis nem képesek custody-t, governance-t, biztosítást és hozzáférési szabályozást kínálni kriptoeszközökre.
Ezt ismeri fel egyre több nagyvagyonos befektető. Claver szerint a Bitcoin korai libertárius ethosza – saját kulcs, saját szabadság – akkor működik, amikor valakinek néhány százezer vagy pár millió dollárnyi kriptója van.
De amikor már 20, 50 vagy 100 millióról beszélünk – vagy akár egymilliárdról –, az teljesen más állatfaj.
A kriptós vagyonkezelés mélyrétegei: hogyan működik egy több százmilliós portfólió a gyakorlatban?
A Digital Ascension működésében van egy kevésbé látható, de talán legérdekesebb réteg: hogyan szervezik meg egy-egy ügyfél több százmilliós vagy milliárdos kriptóportfólióját úgy, hogy közben minden transzparens, ellenőrizhető és biztosított marad.
Claver szerint a legtöbb új ügyfél két csoportból érkezik. Az első azokból áll, akik teljesen önállóan kezelték a vagyonukat: cold walletek, papírra írt seed szavak, különböző emberek által megjegyzett kódok. Ezek az ügyfelek gyakran olyan portfólióval érkeznek, amely több digitális eszközt tartalmaz – bitcoin, ethereum, solana, MATIC, chainlink, XRP, XLM vagy éppen HBAR –, és egyszerűen kinőttek abból a világból, amelyben minden hozzáférést manuálisan kell kezelni.
A másik ügyféltípus eleve professzionális szervezeti keretet keres: több aláírót, ellenőrzött hozzáféréseket, időzített engedélyeket, ütemezett allokációkat és olyan adminisztrációt, amely átláthatóvá teszi a portfólió minden mozgását. Ezek a családok már generációk óta építik a vagyonukat, és a kriptót ugyanúgy kezelik, mint egy ingatlanportfóliót vagy vállalati részesedést.
A tri-party agreements – az ügyfél, a vagyonkezelő és a custody szolgáltató hármas megállapodásai – garantálják, hogy minden tranzakció előre meghatározott biztonsági szabályok szerint történjen. A biztosítási háttér pedig olyan védelmet nyújt, amelyhez hasonlót egy cold wallet soha nem fog tudni: fedezetet adhat technikai hibára, operációs hibára, emberi tévedésre és egyes esetekben rendszerhibákra is.
Claver szerint ez az egész rendszer akkor áll össze igazán, amikor a család rájön: a kriptóban nem a seed szavak jelentik a valódi értéket, hanem a hozzáférések feletti kontroll, a szabályozás és a generációkon átívelő struktúra. Egy cold walletet bárki megtanul kezelni; egy több százmilliós portfólió öröklési és hozzáférési rendszerét viszont már csak kevesen értik igazán mélyen.
Ez az a pont, ahol a kriptó átmegy a spekulatív eszközből egy teljes értékű vagyonosztállyá – és ahol a hagyományos pénzügyi gondolkodás találkozik a digitális világ következő évtizedével.
A magyar kriptósok számára pedig talán épp ez mutatja meg, hogyan néz ki a digitális vagyonkezelés következő szintje.