Felrobbant az olaj árfolyama, sokk érte a bitcoint is: ez vár ránk a héten
Cikk meghallgatása
A világgazdaság 2026 márciusában egyértelműen az energiahordozók árfolyamára figyel, miután a szűnni nem akaró konfliktus Irán és Izrael-Egyesült Államok között további nyomást helyez a földgáz és az olaj árfolyamára. Természetesen ez kihatással van a teljes pénzpiacra, valamint a globális gazdaságra. Március 9-én mindenki tűkön ülve figyeli, mi lesz a Hormuzi-szorossal, valamint megvalósulnak-e az ellentámadások.
Ebben a feszült környezetben nem csoda, hogy a Brent olaj árfolyama majdnem megtörte a 120 dolláros árfolyamot, miközben a határidős tőzsdéken az amerikai részvények, az ezüst és az arany is gyengélkedik. Utánajártunk, mi várhat a kriptovalutákra is ezen a héten – az eszközosztályra, amiről jelenleg senki sem beszél.
Történelmi mintázat és háborús olajár
A határidős piacokon már érezni lehetett vasárnap este is, hogy valami nincs rendben, de hétfő reggelre mind a Brent, mind a WTI olaj árfolyama egyaránt 110 dollár fölé ugrott, ami 20-25%-os napi ugrásnak feleltethető meg a pénteki záráshoz képest. A kereskedők szerint ez egyike lehet azoknak a napoknak, melyekre évtizedek múlva is egyértelműen emlékezni fogunk, hiszen a vasárnapi olajár-sokk húszmillió hordós napi kieső kínálathoz, és több mint kétbillió dollárnyi elpárolgó részvényértékhez vezetett. Mindeközben a Hormuzi-szoros kapcsán továbbra is nagy a pánik, miután a világ olajszállítmányának mintegy ötöde itt halad át, azonban a forgalom gyakorlatilag leállt, a tankerhajók pedig kivárnak.
A csatolt ábra jól mutatja, hogy a 110 dollár feletti olajárak a múltban mindössze néhány hónapig tartottak ki: 2008-ban, az utolsó nagy válságkor nagyjából 150 napig, 2011-12-ben kevesebb mint négy hónapig, legutóbb, 2022-ben az orosz-ukrán háború kirobbanásakor pedig kicsivel több mint négy hónapig.
A mostani helyzet sajátossága, hogy az árugrás gyakorlatilag egy hét alatt vitte az olajat a 60–70 dolláros sávból jóval 100 fölé, vagyis a sokk sebessége inkább 1973 vagy 1990 háborús epizódjait idézi, nem pedig egy normál ciklikus felívelést. Ha a Hormuzi-szoros részleges blokádja hetekig fennmarad, elemzők szerint a 140–150 dolláros tartomány sem zárható ki, ami a korábbi csúcsok közelébe lökné az energiaárakat.
„Az energiapiacon most nem egy szokásos ciklikus drágulást látunk, hanem háborús kockázatot áraznak a befektetők: egyetlen szoros, a Hormuzi, sorsa dönti el, hogy 110 dollárnál megáll-e az olaj, vagy 150 dollár fölé szökik a hordónkénti ár.”
– áll többek között a The Guardian és a Goldman Sachs elemzésében
Sokk érte a kriptovalutákat és a részvényeket
A hétvégi olajár-robbanásnak köszönhetően a határidős árfolyamok nagyjából 2%-kal estek az amerikai tőzsdén, az ázsiai nyitás pedig ennél is keményebb volt: a Nikkei 225 több mint 7%-ot, a hongkongi Hang Seng 3%-ot, az ausztrál ASX 200 pedig több mint 4%-ot esett. A menekülő tőke klasszikus módon a dollárban és a rövid lejáratú amerikai államkötvényekben csapódott le, a nemesfémek egyelőre csak mérsékelt támogatást élveznek – az arany 5100 dollár körül, az ezüst pedig továbbra is 84 dollár körül kereskedik.
Ugyanez a helyzet a kriptovaluta-piacon is: a bitcoin
BTC Price
(BTC) egészen 68 000 dollárig erősödött, majd visszatért a 99 napos mozgóátlag környékére, vagyis 67 000 dollárra. Az ether
ETH Price
(ETH) jelenleg a 2000 dolláros ellenállással küzd, míg a solana
SOL Price
(SOL) 83 dollár körül tanyázik. Az elmúlt 24 óra legerősebb teljesítménye a bittensorhoz köthető: a TAO árfolyama 11%-kal erősödött, ismét megközelítve a 200 dolláros árfolyamot: egyes elemzők szerint a 300 dolláros árfolyam sem elképzelhetetlen most.
Ez vár ránk a héten
A most következő napok makrogazdasági szempontból kulcsfontosságúak: szerdán érkezik az amerikai februári CPI-adat, pénteken pedig a Fed kedvenc mutatója, a januári PCE-infláció: mindkettő 0,4% körüli havi drágulást jelezhet, az olajsokk pedig tovább fűtheti a döntéshozók hangulatát. Egyelőre 95% körüli várakozások azt mutatják, hogy a március 18-i FOMC ülésen nem változik az alapkamat.
Ha az energiaárak tartósan 110 dollár fölött ragadnak, és a benzinár is megugrik, az könnyen elhalaszthatja a későbbre várt kamatcsökkentéseket – ez pedig különösen a magas kockázatú eszközöket, így a kriptókat és részvényeket is érintheti érzékenyen.
Kripto-specifikus oldalról a héten a bitcoin ETF-ek áramlásai, a derivatívák finanszírozási rátái és a 65–66 000 zóna védelme lesz a fókuszban: egy stabilizálódó olajár és a vártnak megfelelő infláció gyors „short covering” ralival akár 70 000 közelébe is visszarúghatja az árfolyamot, míg egy újabb geopolitikai eszkaláció vagy extrém inflációs adat 60 000 alatti tesztet hozhat.
A háború gazdasági hatásai rövid távon főként az energia- és szállítási költségeken keresztül jelentkeznek, hosszabb távon azonban egy elhúzódó konfliktus a globális kereskedelemre, az inflációs várakozásokra és a jegybanki politikára gyakorol nyomást, ami lassabb növekedést, magasabb kamatokat és tartósan feszültebb kockázati étvágyat eredményezne.
Egyes elemzések szerint béke legközelebb is csak néhány héten belül alakulhat ki, ez pedig könnyedén 90-100 dollár között tarthatja az olaj árfolyamát. Egy elhúzódó, pesszimista szcenárióban azonban hónapokig előfordulhatnak szórványos támadások és szankciók, amelyek ismét eltolhatják a gazdaság normalizálódását.


