Orbán Viktor ismét utalt az EU-s kilépésre: hozhat megoldást a bitcoin?
Az utóbbi években a jelenlegi kormánypárt és annak vezetője is többször hangoztatta, hogy elégedetlen az Európai Unió jelenlegi alakulásával, és ha nem történnek érdemi változások, akár Magyarország és az EU története véget is érhet. Bár ez a retorika politikailag jól jövedelmező, valós társadalmi, gazdasági, technológiai és kulturális következményekkel járna hazánk számára.
Egy ilyen szétválás és az azzal járó adminisztratív költségek és szankciók viszont más iparágak és eszközosztályok előtérbe kerüléséhez vezethetne – ahogyan az történt például Oroszországban is a háborút követően. Nézzük, milyen hatással lenne az EU-s kilépés például a bitcoin és más kriptovaluták magyarországi térnyerésére.
Ezért dobálózik Orbán Viktor az EU-s kilépés lehetőségével
Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, hosszú évek óta élesen bírálja az Európai Unió működését, a napokban azonban konkrétan kijelentette, hogy nem tervezi az euró bevezetését, mivel a Fidesz nem tervezi Magyarországot az EU-hoz láncolni. A magyar politikus által a „hanyatlás szimbólumának” nevezett EU a közös költségvetési és politikai együttműködés hiányát mutatja, működése pedig megreformálhatatlan mélységekbe süllyedt.
Az euró bevezetése az én terítékemen biztosan nem lesz.
– jelentette ki a kormányfő
Bár éles kritikának tűnik, Orbán gyakran használja ezt a fenyegetést belpolitikai eszközként, hogy növelje politikai mozgásterét, különösen az EU-s támogatásokkal és a jogállamisági vitákkal kapcsolatos tárgyalások során. A kilépés lehetősége azonnal mobilizálja a nemzeti érzelmeket, ami a jelenlegi kormánypárt alkupozícióját erősítheti.
Ezt veszítheti és nyerheti Magyarország
Az EU-ból történő kilépés komoly gazdasági veszteségeket jelentene Magyarország számára, hiszen az uniós források, piacok és jogi keretek elvesztése a magyar export 76%-át érintené, emellett az európai befektetői környezetből is kiszorulhatna az ország. A magyar gazdaság egyértelmű vesztese lenne a strukturális alapok felfüggesztésének; ahogy az utóbbi időben tapasztalt magyar EU-pénzek befagyasztása is fájóan érintette az országot, egy kilépés végzetes elvágás lenne. Az adminisztratív terhek óriási mértékben nőnének: új kereskedelmi, vám- és szabályozási rendszert kellene kiépíteni, ami időigényes és drága folyamat.
A pozitívumok között megjelenhetne egy rugalmasabb, helyben szabályozható kriptovaluta-piac, amely alternatívát jelenthet akár az EU által használt pénzügyi rendszerekkel szemben. Az Európai Unió közös jogi környezete (például a MiCA – Markets in Crypto Assets) szigorú megfelelési kötelezettségeket, jelentős adminisztratív és tőketartási előírásokat támaszt a kriptoeszköz szolgáltatókkal szemben. Egy EU-n kívülre kerülő Magyarország lazább helyi szabályozással könnyebben vonzhatna kriptovaluta startupokat, fintech cégeket és innovatív blokklánc-projekteket, kevésbé szigorú jelentési és engedélyezési renddel.
A MiCA által megkövetelt szigorú tőke- és likviditási előírások között a Tether tartalékainak 60 százalékát uniós kereskedelmi bankoknál kellene tartania. Ez akkora financiális terhet róna, amely még egy ilyen nagy szereplő számára is gazdaságilag kérdéses lenne.
– Agne Linge, WeFi növekedési vezető
A kriptovaluta-adaptáció elősegítése
Amennyiben a kilépés megvalósulna, Magyarország szabadabb kezet kapna minden gazdaságot érintő szabályozásban, beleértve a kriptovaluták szabályozását is. A MiCA által támasztott szigorú szabályok – amelyek jelenleg a szolgáltatók engedélyezésétől a jelentési kötelezettségekig számos adminisztratív akadályt gördítenek az új piacra lépők elé – egyértelműen ellehetetlenítik, vagy legalábbis próbálják ellehetetleníteni a piaci alapon működő stabilcoinokat, mint például a Paxos vagy a Circle. Ugyanakkor ez a szabályozás abszolút támogatást ad a kripto-szcénában gyakran kritizált CBDC-knek (központi banki digitális valutáknak), amelyek mögött Európában a vezető pénzintézetek állnak.
Ez a dereguláció azonban jelentős kockázatokat is rejt: bár Magyarországon mindössze a lakosság nagyjából 3-5%-a foglalkozik aktívan digitális eszközökkel, nőhetnek a csalások, a pénzmosási próbálkozások és az illegális tranzakciók. Mivel a felügyeleti eszközök gyengülnek és az átláthatóság csökken, illetve a nemzetközi együttműködés hiánya miatt a magyar kriptovaluta-szektor könnyedén offshore vagy „vadkapitalista” piaccá válhat, ahol a befektetővédelem, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi stabilitás is háttérbe szorulna.
Ennek ellenére, ha Magyarország önállóan szabályozná pénzügyi rendszerét, reális lehetőség lenne, hogy a kormány gazdaságstabilizációs céllal diverzifikált, akár bitcoint is tartalmazó tartalékot alakítson ki, ahogyan azt Salvador is teszi. Ehhez azonban előbb a túlzó, nemrégiben bevezetett szabályozásokból kellene visszavenni. Ha az ország beállna a digitális eszközök mögé, akkor akár regionális intézményi központtá is válhatna, miközben a kormány diverzifikálja tartalékait, és a lakosság is az anyagi lehetőségekhez mérten elkezdi a kriptovaluták felhalmozását.
A nagy kérdés azonban az marad, hogy képes-e az ország megtalálni az egyensúlyt a globális pénzügyi nyitás és a társadalmi stabilitás között, vagy inkább a túlzott „bitcoinizáció” feszültségei dominálnak majd? Ezt a jövő kriptoszabályozása, oktatáspolitikája és stratégiai kormányzati döntései fogják meghatározni.