Veszélyezteti a kriptobányászatot az AI energiaigénye?
2025 végére a mesterséges intelligencia már több áramot fog fogyasztani, mint a Bitcoin-bányászat.
A mesterséges intelligencia (AI) az adatközpontok energiafogyasztásának akár 20%-át is kiteszi, a The Guardian jelentése szerint pedig ez az arány az év végére akár 50% is lehet. Bár az algoritmusokat folyamatosan optimalizálják és a berendezések hatékonysága is nő, az AI-szektor energiaigénye exponenciálisan növekszik.
Ugyanez történt 2017 és 2021 között, amikor a kriptovaluták ténylegesen beléptek a köztudatba, és egyre többen kezdtek el Bitcoint
BTC Price
bányászni, ami a villamosenergia-igény megugrásához vezetett.
Az AI-ipar ugyanazt a logikát követi, mint a kriptobányászat: minél több energiát igényel a modell, annál hatékonyabb. Az olyan vállalatok, mint az OpenAI, a Google és a Meta folyamatosan növelik a mesterséges neurális hálózatok paramétereit, amelyek jelentős energiaforrásokat fogyasztanak. A GPT-4 betanítása például több tucatszor annyi energiát igényelt, mint a GPT-3.
Ahhoz pedig, hogy a vállalatok tartani tudják a lépést az AI fejlődésével, egyre több adatközpontot kell építeni – különösen az Egyesült Államokban, ahol a világ adatközpontjainak mintegy 40%-a koncentrálódik. A gyártók új gáztüzelésű erőműveket, sőt moduláris atomreaktorokat is terveznek az energiaigény kielégítésére. Ezek a megoldások azonban megterhelik a hálózatot és a fenntarthatósággal is szembe mennek, mivel az energiatermelés egy része továbbra is sok szén-dioxidot termel.
Több hasonlóság van az AI és a kriptobányászat között, mint hinnénk
A magas energiafogyasztás miatt több hasonlóságot is találunk a mesterséges intelligencia és a kriptobányászat között. Egyrészt az AI hatalmas számítási teljesítményt igényel, akárcsak a bányászat. Emellett az olcsó energiával rendelkező régiókban való koncentráció azt mutatja, hogy az AI adatközpontok – akárcsak a bányászfarmok – például Texasban, Kanadában és Skandináviában épülnek, ezeken a helyeken ugyanis megfizethető az áram. Továbbá mind az AI, mind pedig a bányászat leterheli az elektromos hálózatot. Sőt a növekvő kereslet akár túl is terhelheti azt, ahogyan az például Kazahsztánban is történt.
A mesterséges intelligencia és a kriptobányászat közötti másik hasonlóság, hogy nagyon nehéz megbecsülni a valós energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás mértékét. Bár az olyan nagyvállalatok, mint a Google és az Nvidia, közzétesznek jelentéseket a szén-dioxid-kibocsátásról, azt nem adják meg ezekben, hogy a mesterséges intelligencia ebből mennyi kibocsátást okozott. Köztudott például, hogy a Google szén-dioxid-kibocsátása 13%-kal nőtt az elmúlt években, de hogy ebből mennyi köszönhető az AI-modelleknek, az egyelőre rejtély.
Hasonló problémák vannak a kriptoiparban is: a bányászati poolok ritkán közölnek pontos fogyasztási adatokat, és a becslések jelentősen eltérnek – csak a Bitcoin esetében 70 és 150 TWh között mozognak évente.
Új kihívásokkal nézhetnek szembe a bányászok az AI óriási energiaigénye miatt
És hogy hogyan hathat az energiáért folyó verseny a kriptobányászatra? Az AI és a Bitcoin-bányászat magas energiaigénye az áramárak emelkedéséhez vezethet, ami a bányászat alacsonyabb jövedelmezőségét eredményezi. Ráadásul ha a mesterséges intelligencia átveszi a kapacitás oroszlánrészét, a kisebb bányászoknak jó eséllyel be kell zárniuk, vagy új régiókba kell költözniük. Néhány adatközpont az Egyesült Államokban már most is kiszorítja a bányászfarmokat a mesterséges intelligencia magasabb árrése miatt.
Vagyis az AI elterjedése megnehezítheti a bányászok dolgát, azonban a szakértők szerint attól nem kell félni, hogy annyira visszaszorulna a kriptobányászat, hogy az a teljes szektorra negatív hatással lenne.
Ha a tendencia folytatódik, 2025 végére az AI-ipar energiafogyasztásban meghaladja majd a Bitcoin-bányászatot, ami új kihívásokat jelent az energiahálózatok és a környezet számára.
És bár ez a kriptopiac számára keményebb versenyt jelent az erőforrásokért és a bányászokra nehezedő nyomást is növeli, ha a Bitcoin megőrzi a digitális arany státuszát, akkor az ára kevésbé függhet az energiafogyasztástól. Egy dolog azonban biztos: a csúcstechnológiai iparágak számára az olcsó energia korszaka hamarosan véget ér.