Roman Abramovics és egy volt kabinetminiszter is befektetett a Telegram kriptovalutájába

  • 8
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Egy korábban nyilvánosságra nem hozott bírósági dokumentum szerint egy orosz oligarcha, egy volt kabinetminiszter és a német Wirecard fintech vállalat vezérigazgatója is befektetett a Telegram 1,7 milliárd dollárt gyűjtő kriptovaluta projektjébe.

A dokumentum szerint az iparmágnás Roman Abramovics és Mikhail Abyzov volt nyílt kormányügyekért felelős miniszter offshore alapokon keresztül vásárolt gram tokeneket (a Telegram kriptovalutájának a neve). Ezzel ismét a Telegram üzenetküldő alkalmazás került a figyelem középpontjába, mely ellen az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdebizottsága (SEC) többször beperelt. A Telegram ugyanis a vádak szerint megsértette az amerikai értékpapír törvényeket, mivel nem regisztrálta 2018. évi tokeneladási akcióját.

A neveket az oregoni egyetemi tanár, Stephen McKeon által készített szakértői jelentés melléklete tartalmazza, aki a Telegram Open Network (TON) blokklánc projektről írt elemzést. A SEC a jelentést idén januárban nyújtotta be a new yorki kerületi amerikai bírósághoz. 2018-ban a tokenértékesítés első, majd második fordulójában a Telegram 850 – 850 millió dollárt gyűjtött össze. A vásárlók nevét nagyrészt titokban tartották és megtiltották a befektetőknek, hogy nyilvánosan beszéljenek a részvételükről.

Abramovics nem csak a fociban érdekelt

A befektetők listáján szerepel egy Norma Investments Limited nevű, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett cég is, amelyet Abramovics, a híres orosz oligarcha és a Chelsea fociklub tulajdonosa irányít. A dokumentum szerint a Telegram tokenértékesítésének második fordulójában a vállalat 10 millió dollárt fektetett TON-ba.

Abramovich és a Telegram kapcsolatáról már egy ideje pletykáltak a híroldalak. Maga a milliárdos azonban soha nem erősítette meg azt, hogy TON-ba fektetett volna.

Abramovics főként a Chelsea angol futballcsapat miatt vált ismertté a nyugati világban. Nem ő azonban az egyetlen gazdag orosz, aki fantáziát látott a Telegram ICO-jában. Az orosz székhelyű Larnabel Ventures 15 millió dollárt fektetett a TON-ba a második fordulóban. A vállalat a Gutserijev családhoz tartozik, melynek feje Mihail Gutserijev. Gutserijev a Safmar olajtársaság alapítója. Fia, Said Gutserijev, aki szintén milliárdos, jelenleg ő a Larnabel Ventures vezetője. Az ifjabb Gutserijev azonban már nem csak az olajiparban mozog magabiztosan, hiszen 2019-ben a currency.com-ba, Fehéroroszország első kriptotőzsdéjébe is befektetett. Tavaly az orosz média többször foglalkozott a Gutserijev családdal, hiszen vizsgálat indult ellenük olajcsempészet miatt.

A Telegram listáján egy másik figyelemre méltó név is szerepel. Ez nem más, mint a Batios Holdings Limited, ahol Abyzov volt miniszter igazgatóként dolgozik, állítja a SEC. A Batios-hoz fűződő kapcsolata csak azután került nyilvánosságra, hogy az orosz bűnüldözés 2018-ban Abyzov-ot sikkasztással vádolta. Abyzov, aki régen a kormányszolgáltatások digitalizálásáért volt felelős, 2019 márciusa óta van börtönben. Kormányhivatali pozíciójából még 2018 májusában távozott.

Fintech főnök

A dokumentumban feltűnt egy harmadik ismert név is, Jan Marsalek, aki Wirecard német fizetési szolgáltatás vezérigazgatója. A dokumentum szerint 7 millió dollárt fektetett TON tokenbe.

Tavaly a Wirecard a TON Labs-al, a TON befektetők tech-startupjával társult, amely 2019 márciusa óta segít a Telegramnak a blokklánc tesztelési feladatokban. A Wirecard és a TON Labs abban állapodtak meg, hogy „kidolgoznak egy közös digitális pénzügyi szolgáltatási, fizetési és banki platformot”, jelentette be még tavaly áprilisban a Wirecard.

Korábban két orosz milliomos vallotta be, hogy TON-ba fektettek. A Qiwi e-fizetési társaság alapítója, Szergej Szolonin és David Yakobashvili, a Wimm-Bill-Dann üdítőital társaság társalapítója, amelyet 2010-ben a PepsiCo vásárolt fel. Szolonin akkor azt mondta, hogy 17 millió dollárt adott a Telegramnak, míg Yakobashvili 10 millió dollárt. A McKeon jelentésében szereplő információk szerint azonban Yakobashvili ennek az összegnek az ötszörösét adhatta, nagyjából 50 millió dollárt. Ezzel ő lehet az egyik legnagyobb befektetője a még ki sem adott TON tokennek.

A hálózat elindítását 2019. októberére tervezték, de egy héttel előtte a SEC beperelte a Telegramot. A jogi hercehurca miatt az indulás elmaradt. Legutóbb február 19-én ültek össze a felek a bírósági tárgyaláson. A bíró akkor megígérte, hogy még április 30. előtt az ügyben döntés születik. A bírósági csata ellenére a Telegram tovább dolgozott a TON tokenen. Tavaly novemberben kiadott egy kriptotárcát, idén februárban pedig közzétette a TON konszenzus protokollját tartalmazó műszaki dokumentumot is.

Árnyék-gyülekezőhely Facebook csoport alternatív pénzügyekben gondolkodóknak.😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.