Oroszországban is célkeresztbe került a digitális szabadság
Az utóbbi években világszerte egyre élesebben ütközik a digitális szabadság és az állami ellenőrzés. Oroszországban a titkosított üzenetküldés korlátozása lassíthatja a kriptovaluták elterjedését, míg az Európai Unióban egy vitatott jogszabálytervezet a privát beszélgetéseket tenné átláthatóvá a hatóságok számára. A közös nevező ugyanaz: az államok egyre szorosabban fognák a digitális kommunikáció gyeplőjét, komoly aggályokat keltve a magánélet sérthetetlenségéről.
Oroszország a kriptovaluta-adaptáció útjába állna
Az orosz kormány az utóbbi időszakban korlátozni kezdte a biztonságos, titkosított hívásokat a legnépszerűbb platformokon, például a WhatsAppon és a Telegramon. A hivatalos indok a terrorizmus és a csalások visszaszorítása, valójában azonban az intézkedések a lakosságot a MAX nevű állami üzenetküldő felület felé terelik. Több mint 100 millió orosz felhasználó számára így a privát és anonim kommunikáció lehetősége beszűkül, ami különösen érzékenyen érinti a kriptovaluták használóit.
A digitális pénzek elfogadásának egyik alapfeltétele a magánélet tiszteletben tartása és az anonimitás. Ha az állam képes belenézni az üzenetekbe, azzal a kriptoügyletek is könnyen nyomon követhetővé válnak. Ez elriasztja a hétköznapi felhasználókat és a vállalkozásokat, amelyek eddig a kriptót tekintették menekülőútnak az infláció, a szankciók vagy a gazdasági bizonytalanság elől. Várhatóan emiatt a fintech szektor alternatívát keres: decentralizált alkalmazások, zero-knowledge proof alapú megoldások, valamint privát kommunikációs eszközök adhatnak új kiutat a vállalkozásoknak.
Érkezik az európai chatkontroll
Az Európai Unióban ugyancsak parázs vita folyik: a híresen megosztó „chatkontroll” törvénytervezet alapján minden üzenetküldőt köteleznének a privát beszélgetések automatikus szkennelésére, hogy kiszűrjék az illegális tartalmakat és a bűnözői tevékenységet. A dán elnökség alatt a javaslat felgyorsult, és akár már 2025 októberében életbe léphet, ha sikerül többséget szerezni. Bár az Európai Parlament enyhébb változatot sürget – miszerint csak gyanúsítottak üzeneteit vizsgálnák –, a lakosság és adatvédelmi szervezetek tömegei szerint ez még mindig az alapvető jogok csorbítását jelentené.
A törvény támogatói – köztük Olaszország, Spanyolország és Magyarország – a biztonság növekedésében látják a jövőt, míg más országok, például Belgium, Ausztria vagy Észtország, súlyos adatvédelmi és demokratikus kockázatokra figyelmeztetnek. Ahogy az Európai Tanács jogi szolgálata is rámutatott:
„A potenciálisan minden felhasználó kommunikációjához való hozzáférés alapvető problémái változatlanok maradnak.”
Szabadság, technológia és a határok feszegetése
Akár Moszkváról, akár Brüsszelről legyen szó, a központi hatalmak egyre inkább olyan rendszerek bevezetésére készülnek, amelyek a digitális szabadság rovására növelnék ellenőrzésüket. Az orosz tiltások kényszerűen új innovációk felé terelik a fintech cégeket, az EU chatkontrollja pedig alapjaiban kérdőjelezi meg a titkosított kommunikáció értelmét. A közös nevező: a decentralizált technológiák, a kriptovaluták és a titkosító algoritmusok iránti igény erősödése.
A következő hónapok döntő fontosságúak lehetnek: ha az EU elfogadja a szabályozást, az a kontinens történetének legnagyobb ellenőrzési rendszere lesz, amely valószínűleg felerősíti a digitális menekülőutak – kriptó, blokklánc, decentralizált hálózatok – iránti keresletet. Egy biztos: a digitális korszakban a szabadság határai már nem csupán társadalmi, hanem technológiai fronton is újraíródnak.