Oroszország megtalálta a módját, hogyan kerülje ki az európai szankciókat végérvényesen
Már bő három éve tart a háború Oroszország és Ukrajna között, ami alapjaiban rengette meg mind az európai, mind az orosz gazdaságot. Bár az agresszor elleni fellépés valamelyest jogosnak mondható, az ilyen látszatintézkedések és szankciók első sorban az innováció előretöréséhez vezettek a világ legnagyobb országában – így kerülhettek előtérbe többek között a kriptovaluták is.
A Chainalysis legfrissebb jelentése szerint a Moszkva vezette digitális ökoszisztéma mára a kontinens legnagyobb forgalmát bonyolítja le, több mint 376 milliárd dollárnyi kriptovaluta-beáramlást generálva a vizsgált hónapban.
Intézményi áttörés és a DeFi felemelkedése Oroszországban
A Chainalysis 2025-ös kutatása a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti kriptovaluta-beáramlást vizsgálja egyes országokban. Ahogyan a jelentés kiderül, a kontinens legnagyobb forgalmát a vizsgált periódusban Oroszország bonyolította le: a 376,3 milliárd befolyó tőke közel 50%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi eredménynek, egyesek szerint ez a felemelkedés pedig nemcsak a gazdasági alkalmazkodás jele, hanem egy új kriptovaluta-központ születését is jelentheti.
A jelentés szerint Oroszország kriptoaktivitásának legnagyobb hajtóereje az intézményi szektor lett. A 10 millió dollárt meghaladó tranzakciók volumene 86%-kal nőtt egyetlen év alatt. Miközben Nyugat-Európa inkább óvatos maradt a digitális eszközök terén, az orosz vállalatok és banki partnereik egyre szélesebb körben használják a blokklánc-alapú pénzügyi megoldásokat, különösen a decentralizált pénzügyek (DeFi) területén. 2025 elején a DeFi-használat nyolcszorosára nőtt, ami jól mutatja az áttörést a hagyományos pénzügyi infrastruktúrával szemben.
A növekedés egyik motorja a rubelhez kötött A7A5 stablecoin, amelyet Kirgizisztánban bocsátottak ki. Az érmét a hivatalos orosz rubelhez viszonyítva 1:1 arányban fedezik bankbetétek, és mára 500 millió dolláros piaci értéket ért el – ezzel a világ legnagyobb, nem amerikai dollárhoz kötött stabil kriptoeszköze lett. A7A5 elsősorban külkereskedelmi fizetésekben használatos, így lehetőséget teremt az orosz cégeknek a pénzügyi elszigeteltség részleges feloldására.
Gazdasági realitás a szankciók után
Az Európai Unió és az Egyesült Államok több mint három éve lép fel keményen az orosz gazdaság ellen, most pedig a legfrissebb szabályozások már az A7A5-re és a hozzátartozó intézményesített rendszerre is kiterjednek. A pénzmosás és a szankciók kijátszásának gyanúja miatt az EU 2025 őszén újabb büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba, amelyek kiterjednek a rubel-alapú stabilcoinokra és a velük együttműködő bankokra is. A projektet az amerikai és brit hatóságok szintén figyelik, mivel több érintett – köztük a Promszvjazbank és az üzletember Ilan Shor – már szerepel a nemzetközi tiltólistákon.
Ennek ellenére Oroszország döntéshozói a kriptovalutákban látják a szankciós rendszer megkerülésének egyik kulcsát. A 2024-ben elfogadott törvény például lehetővé teszi a digitális fizetéseket külkereskedelmi ügyletekben – vagyis a belső tiltás mellett az ország de facto legális csatornát nyitott a nemzetközi kriptokereskedelem felé.
Kriptovaluták, mint lehetséges menekülőút
A gazdasági nyomás, a rubel értékének ingadozása és a nemzetközi pénzpiacokról való kiszorulás együttesen a digitális pénzügyek felé terelte Oroszországot. Bár a hivatalos álláspont a lakossági kriptózást továbbra is korlátozza, az állam tényszerűen ösztönzi a külkereskedelmi felhasználást. Az eredmény egy olyan kettős rendszer, ahol belföldön szigorú szabályok, külpolitikai szinten viszont nyitottság uralkodik. Mint egy banki forrás fogalmazott:
„A kriptovaluták mára az orosz külgazdaság új nyelvei lettek.”
Ez is remekül mutatja, hogy az EU fellépése leginkább csak önigazolásként válhat be, effektív hozadéka nincsen, hiszen az innováció előretör. Míg az Egyesült Államok fellépése méretéből és gazdasági erejéből adódóan helytáló, addig Európa nem engedheti meg magának azt, hogy ilyen helyzetbe hozza saját magát.