Oroszország legalizálná a kriptók fizetőeszközként való használatát

A Kommerszant helyi hírportál jelentése szerint az orosz pénzügyminisztérium elkészült a kriptofizetésekkel foglalkozó törvényjavaslatával. A dokumentumot a helyi hírportál szerezte meg, és két különböző forrás is megerősítette.

Az orosz jegybank és a pénzügyminisztérium egyetért abban, hogy a kriptovalutákat nem szabad törvényes fizetőeszközként engedélyezni. Abban viszont már nem értenek egyet, hogy eszközként legalizálni vagy teljesen betiltani kellene-e őket.

A pénteki törvényjavaslat végre tisztázhatja a polgárok és az orosz kriptobefektetők számára a digitális eszközök és a digitális bányászat körüli helyzetet. Az “On Digital Current” (A digitális áramlás) nevezetű dokumentum az orosz szabályozás eddig feltáratlan aspektusaival foglalkozik a születőben lévő eszközosztály tekintetében.

E szempontok között szerepel a digitális valuta besorolása, a kibocsátásának és legális forgalmának jogi keretei Oroszországban, a hitelesítés, a kereskedés és még sok más. Ahogyan a Kommerszant megjegyezte, az orosz jogalanyoknak engedélyt kell majd kapniuk a kriptovalutákkal való kereskedéshez. Ehhez szigorú azonosítási folyamatnak kell megfelelniük. A helyi média megjegyezte:

”A törvényjavaslat szerint a digitális valuta elfogadható olyan fizetőeszközként, amely nem az Orosz Föderáció pénzegysége, valamint befektetésként, miközben nem lehet vele kapcsolatban kötelezett személy”.

Ez utóbbi szempont értelmezése Szergej Mendelejev, az InDeFi Smart Bank vezérigazgatója szerint kérdéseket vet fel. A Tether honlapján például az áll, hogy nincs kötelezettje, de az orosz jogalkalmazók szerint a kötelezett a Tether LTD.

A működési engedély feltételei

A kriptoplatformoknak rendelkezniük kell egy minimális tőkével ahhoz, hogy szolgáltatásaikat Oroszországban kínálhassák. Ez az összeg a tőzsdeüzemeltetők esetében körülbelül 40 000 dollárban, a digitális kereskedési platformok esetében pedig több mint 100 000 dollárban van meghatározva. Az első “saját nevében és saját költségén, az árak nyilvános közzétételével” vásárol és ad el digitális valutát, a második pedig szervezett kereskedelmet folytat.

Ezeknek a szervezeteknek ”szigorú” folyamatot kell jóváhagyniuk ahhoz, hogy megfeleljenek az orosz szabályozásoknak. Például különálló egységek létrehozását, éves jelentéseket, belső ellenőrzést és auditokat, valamint a pénzmosás elleni (AML) és egyéb speciális szervezetekre vonatkozó teljes körű regisztrációkat.

Ebben az értelemben, ha egy kriptotőzsde Oroszországban akarná kínálni a szolgáltatásait, akkor végig kell vinnie ezt a folyamatot, és engedélyt kell szereznie egy, az orosz kormány által kijelölt “felhatalmazott szervtől”. Emellett a tőzsdéknek szigorúan ellenőrizniük kell majd a felhasználóik adatait.

A kriptofizetési törvény akadályai

A fentiek nehézkesek lehetnek a kisvállalkozások számára, és az oroszországi kriptó befektetők magánéletére nézve. A felhasználóktól kapott adatokat ugyanis őrizni, emellett naponta frissíteni kell.

Ahogy a törvényjavaslat tisztázta, a Kommerszant szerint csak orosz szervezetek pályázhatnak szolgáltatásaik nyújtására. Ahhoz, hogy a külföldi tőzsdék működési engedélyt kaphassanak, létre kellene hozniuk egy gazdasági társaságot Oroszországban.

Ugyanakkor az orosz állampolgároknak megengedett a kriptovalutákkal való kereskedés a nemzetközi tőzsdéken. Úgy tűnik, az orosz szabályozó hatóságok úgy vélik, hogy az ügyfélismereti (KYC) politikájuk elegendő ahhoz, hogy a helyi hatóságok rendelkezésére bocsássák adataikat.

Andrey Tugarint, a GMT Legal ügyvezető partnere megjegyezte: ”Lehetetlen lesz digitális valutákat eladni vagy vásárolni az azonosítás sikeressége nélkül. Az üzemeltető csak bankokon keresztül, bankszámla használatával lesz képes fiat valutát befizetni és kivenni”.

Ez a törvényjavaslat az ország kriptofelhasználói számára ugyan jó irányba tett lépésnek tűnik, ugyanakkor aggodalmakat váltott ki az orosz szervezetekből. Egyesek úgy vélik, hogy a dokumentum nem foglalkozik kulcsfontosságú témákkal.

Mendelejev szerint a Pénzügyminisztérium “megengedő” tervezete nem különbözik a Központi Bank “tiltó” tervezetétől. “Senki sem fog megfelelni a benne foglalt megfogalmazásnak. Az emberek vagy a feketepiacra, vagy a DEX-re (decentralizált tőzsdék – Kommersant), vagy a nyugati tőzsdékre kerülnek majd”.