A Pogátsa-inverz egy újabb példája, hogy a közgazdászoknak fogalma sincs a bitcoinról
Az elmúlt 15 évben a bitcoin számtalan alkalommal bizonyította, hogy képes újat nyújtani és felülírni a pénzügyi világ régi szabályait. Ennek ellenére világszerte akadnak közgazdászok és pénzügyi szakértők, akik a mai napig szerencsejátéknak vagy egyszerűen lufinak tartják a kriptopénzt. Előbb-utóbb igazuk lesz a szkeptikus szakértőknek, vagy szimplán nem ismerik fel, és tévesen ítélik meg a 21. század egyik legnagyobb találmányát?
- Kritikák itt, kritikák ott – a bitcoin töretlenül halad előre
- Patkányméreg, átverés, szerencsejáték
- Fogadj az inverzre!
- A Jim Cramer- és a Pogátsa-inverz
- Tudatlanság és a megértés hiánya
- Spekulatív eszköz vagy valódi érték?
- A decentralizált technológia előnyei
- Illegális tevékenységek melegágya?
- Akkor most kinek van igaza?
Kritikák itt, kritikák ott – a bitcoin töretlenül halad előre
Az elmúlt évtized során a bitcoin egyre nagyobb teret nyert. Letarolta a pénzügyi világot, sokkolta a hagyományos pénzügyek híveit, és gazdaggá tett egy főként fiatalokból álló, új technológiák iránt nyitott vállalkozói csoportot. Az első kriptovaluta számtalanszor bizonyította hasznosságát és potenciálját, ennek ellenére kritikusok széles tömege bírálta évről évre. A forradalmi technológiát a kritika nem hatotta meg: az árfolyama robbanásszerűen emelkedett, 2010 körüli 1 dollárról 2017-re 10 ezer dollárra, 2021 bikapiacán 64 ezer dollárra, a mostani ciklusban pedig felállította a legújabb rekordot 122 ezer dolláron – és még ki tudja, hol lesz a vége. Az árfolyam jelenleg
BTC Price
.
Bitcoin árfolyamgrafikon 2014 és 2025 között, amelyen markánsan elkülönül a 2024 előtti nagy árfolyamkilengésekkel tarkított szakasz és a 2024 utáni, intézményi befolyás alatt álló, stabilabb piaci szakasz.
Bár a pénzügyi világ és befolyásos szereplői többnyire felismerték a bitcoinban rejlő potenciált, és az ellenállás helyett inkább a BTC bika „meglovaglását” tűzték ki célul, továbbra is világszerte – köztük hazánkban is – akadnak olyan kitartó szkeptikusok, akik alapvetően kérdőjelezik meg a kriptovaluták létezését, hasznosságát és értelmét. Mire alapozzák állításaikat, és miért ilyen magabiztosak? A legfontosabb kérdés: vajon tévednek?
Patkányméreg, átverés, szerencsejáték
A kritikusok között van Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, aki szerint az egész kripto téma egy nagy átverés. Hasonló véleményen van a világ egyik leggazdagabb embere, a híres befektető Warren Buffett is, aki „patkányméreg a négyzeten”-nek nevezte a BTC-t. A magyar közgazdász, Pogátsa Zoltán pedig többször szerencsejátéknak titulálta a világ legnagyobb piaci értékű kriptovalutáját.
Hazánkban több ellenző is akad. Egy másik elismert közgazdász, Zsiday Viktor, korábban számos alkalommal titulálta értelmetlennek a bitcoint. Szerinte az hasonló az aranyhoz, amelynek értékét csupán a belé vetett – ám szerinte értelmetlen – hit táplálja, így az egész a „bigger fool” elméletre épül. Emellett megkérdőjelezte a 21 milliós kínálat előnyét is, történelmi párhuzamot vonva az arany által okozott gazdasági kilengésekkel és recesszióval.
A vita elég intenzív, mivel legalább ilyen merész kijelentések vannak a másik oldalon is. Peter Thiel válaszul Buffettet „szociopata nagypapának” nevezte, és egy listát is összeállított „A bitcoin legnagyobb ellenségei” címmel. A kriptók nagy támogatója Elon Musk is, aki folyamatos tweetjeivel mozgatja a piacot. Bár erős kijelentései között szerepel a „dogecoin a jövő”, egy posztban ő maga is a mémcoinok kerülését javasolta, és inkább a bitcoinra és az ethereumra esküszik.
Fogadj az inverzre!
A kritikákat és negatív jelzőket párhuzamba állítva a bitcoin terjedésével és árfolyamával érdekes ellentét rajzolódik ki. A Bitcoin hívei meg nem értéssel vádolják az ellenzőket, az ellenzők pedig legjobb tudásukra esküdve vonják kérdőre a bitcoinereket. Ez a szinte párhuzamos valóságot idéző ellentét a közgazdaságtanban is megfigyelhető.
A Jim Cramer- és a Pogátsa-inverz
A kiélezett viták egyik ékes példája Jim Cramer befektető és üzletember, aki néha tragikusan téves piaci előrejelzéseiről vált ismertté. Kritikusai ezért megalkották a Jim Cramer-inverzt, amelynek célja, hogy az üzletember lépéseinek ellenkezőjét jelezze. Az ötletre még inverz ETF-et is létrehoztak, ez azonban a vártnál lényegesen rosszabbul teljesített, így 10 hónap kereskedés után 2024-ben megszüntették. A példa mégis szórakoztató és jól rávilágít egyes elemzők téves megítélésére.
Az ebben rejlő potenciált ismerte fel a Tibi atyát megalkotó Tóth Máté is, mikor előállt a Pogátsa-inverz ötletével. Posztjában egy olyan kereskedési bot létrehozását javasolja, ami mindig akkor vesz bitcoint, amikor egy szkeptikus – adott esetben Pogátsa Zoltán – a BTC haláláról és haszontalanságáról beszél. Igy létrejöhetne egy magyar specifikus Cramer-inverz, ami, ha az elmúlt években létezett volna, busás nyereségre tehettünk volna szert– ami a Cramer ellenzőknek éppenséggel nem sikerült.
Pogátsa Zoltán negatív hangvételű megnyilvánulásai és a bitcoin árfolyamának szembenállása. Tóth Máté emellett elismeri a közgazdász munkásságát és szakértelmét – ahogy a cikk írója is-, ugyanakkor felhívja a figyelmet a hozzá nem értésből adódó tévedésre, és az ebből eredő kellemetlen következményekre.
Tudatlanság és a hozzáértés hiánya
A fenti kijelentések legnagyobb problémája, hogy többnyire tudatlanságból, illetve a Bitcoin, a blokkláncok és a kriptovaluták megértésének hiányából fakadnak. Ez vezet a kriptovaluták, a mémcoinok és a BTC teljes összemosásához, a valódi hasznosság elvitatásához, a pénzügyi rendszertől való eltérések felismerésének hiányához és a spekulatív jelleg általánosításához.
„A kriptók sarával dobálják a bitcoint.”
– fogalmazták meg találóan a HUSZONEGY Bitcoin podcastban.
Pogátsa Zoltán is gyakran elköveti ezt a hibát: következetesen összemossa a kriptovalutákat és a bitcoint. Emiatt a mögöttes érték nélküli spekulatív eszközökre igaz állításokat egy az egyben ráhúzza a bitcoinra, holott az alapvetően különbözik a többitől. Emellett rendszeresen felmerül a valódi érték és hasznosság hiánya, a túlzott energiaigény, illetve gyakran tekintik az illegális tevékenységek melegágyának is a kriptovalutákat.
Spekulatív eszköz vagy valódi érték?
Az egyre nagyobb kriptopiacon valóban számos spekulatív, mögöttes érték nélküli eszköz található – gondolhatunk Trump mémcoinjára vagy a dogecoinra. A Bitcoin azonban nem tartozik ebbe a kategóriába: egy megismételhetetlen hálózattal, bányászokkal, csomópontokkal és blokklánccal rendelkezik, ami a fizikai világban is megtestesül. A bányászatot ösztönző Proof-of-Work rendszer sokak szerint stabilabb és biztonságosabb, mint a Proof-of-Stake.
A bitcoin olyan eszköz és blokklánc, amelyet nem manipulálhat központi kibocsátó. Működése átlátható, készlete 21 milliónál véget ér, így nem lehet belőle többet nyomtatni, még akkor sem, ha egy korlátlan hatalmú diktátor parancsba adná. Bárki számára hozzáférhető és birtokolható; a bányászat is bárki számára nyitott, bár a nehézségi szint emelkedése miatt egyre költségesebb a kisebb szereplők számára. Ami pedig az arannyal történelmileg járó nehézségeket illeti, a problémát általában nem maga a nemesfém mennyisége, sokkal inkább a rossz bankrendszeri struktúrák és elhibázott döntések idézték elő.
Kapcsólódó: A Bitcoin lehet az egyetlen időtálló kriptovaluta?
A decentralizált technológia előnyei
A decentralizáltság egyszerre védi a magánszférát és biztosít átláthatóságot, megszüntetve a Cantillon-hatást. A modern pénzügyi intézmények és államok ezzel szemben gyakran önkényesen avatkoznak a rendszerbe. Természetesen léteznek nagy birtokosok, mint Satoshi tárcája vagy a nagy bányászok, de ők sem képesek tartósan befolyásolni a Bitcoin fundamentumait.
Az államtól való függetlenség sokak számára önmagában hatalmas értéket képvisel, amit semmi sem testesít meg jobban, mint a bitcoin. Az elmúlt évszázadok állami túlterjeszkedése, pénznyomtatása és inflációja után a decentralizált pénzügyi eszköz biztonságot jelenthet az egyén számára.
Érdekelhet: Hogyan tároljuk a bitcoint?
Illegális tevékenységek melegágya
Ez is gyakori vád, amelyet többek között Pogátsa is említ. Az anonimitás valóban kedvezhet a bűnözőknek, de a jelenlegi pénzügyi rendszerben is rengeteg kiskapu létezik az adóelkerülésre és a pénzmosásra. A bitcoin és a kriptovaluták csupán annyiban különböznek, hogy a digitális technológia a kisebb szereplők számára is elérhetővé teszi azokat a módszereket, amelyek korábban csak a szupergazdagok privilégiumai voltak. Kvázi demokratizálja az adóelkerülést és ügyeskedést.
Akkor most kinek van igaza?
Kritikákra és szkeptikus hangokra szükség van: a fejlődéshez elengedhetetlen a hegeli dialektika. A jogos kritikák segítik a problémák felismerését és megoldását, így hozzájárulnak egy jobb világhoz, jobb pénzügyi rendszerhez és kriptoökoszisztémához. Azonban a meg nem értésből fakadó téves, gyakran cinikus hangok nem viszik előre a világot – sőt, kifejezetten hátráltathatják a fejlődést.
Az elmúlt másfél évtized lépéseit látva kijelenthető, hogy minden a bitcoin maxikat igazolja. Az ellenzők tábora továbbra is kitartóan szajkózza ugyan azokat a gyakran téves és megalapozatlan vádakat, miközben a BTC a lakosság és az intézményi befektetők körében soha nem látott népszerűségnek örvend. A technológiában rejlő potenciál egyre több iparágban kerül kiaknázásra, a bitcoint pedig egyenesen az évezredes értékmegőrző, az arany digitális változatának titulálják.