Putyin rászáll a kriptóra: elkobozhatók a kriptovaluták Oroszországban
Az orosz vezetés új szakaszba lépett a kriptoeszközök szabályozásában. Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvénymódosítást, amely kifejezetten felhatalmazza a bíróságokat digitális eszközök lefoglalására büntetőeljárások során. A döntés egy szélesebb körű törekvés része, amely a laza keretek között működő orosz kriptopiac szigorúbb ellenőrzését célozza.
A kriptoeszközök jogi státusza
Az új szabályozás módosítja az orosz Büntető Törvénykönyvet, és a kriptovalutákat nem kézzelfogható vagyoni értékként ismeri el. Ez azt jelenti, hogy a digitális eszközök hivatalosan is lefoglalhatók, hasonlóan más vagyontárgyakhoz. A hatóságok eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, ám többnyire korábbi bírósági döntésekre támaszkodva jártak el például a bitcoin vagy az ethereum esetében. Az új törvény ezt a gyakorlatot emeli törvényi szintre, egyértelműbb jogi alapot teremtve.
A rendelkezés kitér arra is, hogy a hatóságok együttműködhetnek külföldi kriptotőzsdékkel, ami megkönnyítheti a nemzetközi ügyekben történő vagyonbefagyasztást és adatcserét.
Részletesebb eljárási szabályok
A lefoglalási kérelemben a nyomozó hatóságoknak pontosan meg kell jelölniük az érintett token típusát, mennyiségét és a kapcsolódó tárcacímeket.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a végrehajtók az így megszerzett digitális eszközöket állami ellenőrzés alatt álló tárcákba utalják. Ez egységesebb eljárást vetít előre, ugyanakkor technikai és biztonsági kérdéseket is felvet a kulcskezelés és a hozzáférések terén.
További szigorítások és felkészültségi kihívások
Az orosz törvényhozás további kriptoeszközökre vonatkozó szabályokon dolgozik. A tervek szerint a kereskedőknek hazai vagy Oroszországban fizikai jelenléttel rendelkező platformokat kellene használniuk, és változhat a bányászok adózása és ellenőrzése is. Felmerült az is, hogy korlátozhatják a lakosság hozzáférését a külföldi tőzsdékhez, miközben a kormány napi 650 millió dollárra (több mint 200 milliárd forintra) becsüli az orosz állampolgárok kriptokereskedelmét.
A jogrendszer alkalmazkodása azonban nem zökkenőmentes. Olga Tisen, az Orosz Állami Igazságügyi Egyetem rektora szerint a kriptóval kapcsolatos bűncselekmények egyre komolyabb kihívást jelentenek. Mint fogalmazott:
„Jelenleg Oroszországban gyakorlatilag nincsenek rendszerszintű programok, amelyek felkészítenék a jogászokat arra, hogy polgári és büntetőügyekben digitális eszközökkel és kriptovalutákkal dolgozzanak.”
Az egyetem ezért elindította az ország első, kifejezetten kriptojogra fókuszáló mesterképzését.
A háttérben geopolitikai tényezők is megjelennek: a blokklánc-elemzéssel foglalkozó Chainalysis januári jelentése szerint Oroszország, Észak-Korea és Irán együttesen mintegy 100 milliárd dollár értékben hajtott végre szankciókat megkerülő tranzakciókat.