Ragadós lehet Salvador példája: Guatemala és Honduras lehet a következő
Miután Salvador a múlt héten hivatalos fizetőeszközzé tette a bitcoint, úgy tűnik a szomszédos országok is bátrabban nyitnak a központi bankoktól független magánpénzek felé. Különösen Honduras és Guatemala az, ami lehetőséget lát a kriptovalutákban.
Digitális pénzt tesztelne Guatemala és Honduras
Wilfredo Cerrato, a hondurasi jegybank elnöke a napokban jelentette be, hogy amint alkalom nyílik rá, elfogadnák legális fizetőeszközként a kriptovalutákat, de csak miután már bevezettek egy digitális jegybankpénzt (CBDC). Az elnök egy regionális gazdasági fórumon jelentette be még augusztus végén, hogy egy tesztprojekt keretében már vizsgálják egy CBDC jegybankpénz bevezetésének lehetőségét.
Hasonlóképp kalkulál Guatemala központi bankja is, ahonnan Jose Alfredo Blanco alelnök találta kijelenteni, hogy egy digitális pénz bevezetésének eshetőségét fontolgatják, aminek a neve iQuetzal lenne.
Szakértők véleménye szerint Közép-Amerika központi banki vezetői fokozott figyelemmel követik a salvadori eseményeket, különösen arra kíváncsiak, hogy valóban képes lesz-e egy digitális magánpénz és a rá épült pénzügyi infrastruktúra csökkenteni a hazautalások jelentős többletköltségeit.
Például csak a Hondurasban maradt hozzátartozóknak az Egyesült Államokból hazaküldött pénz értéke 2020-ban elérte az 5.7 milliárd dollárt, ami a kis ország bruttó éves jövedelmének közel a 20%. Nayib Bukele salvadori elnök szerint a bitcoin bevezetése csak náluk mintegy 400 millió dollárnyi extra költségtől kíméli meg a külföldön élő salvadori állampolgárokat hazautaláskor.
Az első bitcoin ATM Hondurasban
Egy újabb a régióhoz kapcsolódó kis hír, hogy Honduras fővárosában elindult az ország első bitcoin pénzautomatája. A csak “la bitcoinera” néven emlegetett automatával bitcoint és ethert lehet vásárolni a nemzeti fizetőeszköz átváltásával. A BTM-et egy helyi vállalat telepítette Tegucigalpa fővárosban.
Az ilyesfajta kísérlet megmutatja, hogy az országban, valamint a szomszédos Guatemalában, Costa Ricában és Panamában (ahol már körülbelül 20 BTM működik), de néhány más latin-amerikai országban, például Venezuelában, Kolumbiában és Argentínában is egyre népszerűbb a kriptovaluták használata a helyi lakosság körében.
A legfrissebb 2021-es globális kriptográfiai adaptációs index alapján, amit egyébként Vietnam vezet, a régióból Venezuela a hetedik helyen áll, míg Argentína és Kolumbia a tizedik és a tizenegyedik pozíciót foglalja el.
A gazdaságilag fejletlen országok profitálhatnak a legtöbbet a digitális valuták bevezetéséből
Eddig úgy tűnik, hogy az elmaradott vagy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő országok körében magas az érdeklődés a digitális valuták iránt. A magyarázat erre talán abban rejlik, hogy a kriptovalutákkal leküzdhetővé válik a magas infláció problémája, vagy a magas banki költségek, illetve a bankszámlanyitás nehézsége.
De hasonlóképp válhatnak eszközzé a digitális valuták az egyes illiberálisnak tartott államok kezében, például Kubában, Észak-Koreában vagy Iránban a kirótt kemény nemzetközi embargók megkerülésére. Ugyanígy számításba jöhetnek az USA dollárhegemónia elleni eszközként is.
A kriptovaluták bevezetésének legfontosabb előnyei a disztermediáció és a központi bankok monetáris politikájától való függetlenség. Például néhány szubszaharai afrikai államban továbbra is a francia központi bank által ellenőrzött CFA frank szigorú szabályait kell követniük, ami magas díjakkal és a kisebb volt gyarmati országok kihasználásával jár. A szubszaharai régióban ennek következtében ugrásszerűen elkezdett növekedni a kriptovaluták használata.
Ghána, Nigéria és Kenya (Kenya és Nigéria az 5. és 6. helyen áll a globális kriptográfiai adaptációs rangsorban) azok közé az országok közé tartoznak, amelyek valószínűleg az első afrikai országok lesznek, ahol törvényes fizetőeszközként alternatívaként digitális fizetőeszközt vezetnek be. A helyi valuták leértékelődése (a kenyai shilling például 6.3%-ot vesztett értékéből a dollárral szemben az év eleje óta) minden bizonnyal szintén fontos tényező, amely arra késztetheti a kormányokat, hogy törvényes fizetőeszközként kriptovalutát vezessenek be.
Az se mindegy, hogy a világkereskedelem amerikai dolláron alapul, ami az Egyesült Államok központi bankjának, kormányának és lakosságának (ami a világ lakosságának mindössze 4.2%-a) érdekeit képviseli, nem pedig a világ 7.8 milliárd főnyi lakosáét.
