Amerikában a republikánusok vesznek több kriptót, Magyarországon vajon melyik tábor?
A kriptovaluták adoptációja politikai irányultságúnak tűnik – és jelentős megosztottság jellemzi a férfi-női viszonylatban is. Az adatok szerint a republikánusok az elmúlt években nagyobb lelkesedéssel vették át a kriptovalutákat, mint a demokraták, ami egybeesett Donald Trump elnök második ciklusával, valamint a kriptoszektor széleskörű támogatásával – és részvételével.
A Pew Research Center június 8-án közzétett közvélemény-kutatása szerint a republikánusok körülbelül 22%-a mondta, hogy befektetett, kereskedett vagy használt kriptovalutát. Ezzel szemben a demokraták 17%-ának volt csupán köze a kriptovalutákhoz. A Pew január végén 8512 amerikai felnőttet kérdezett meg a témában.
„A kriptovalutáknak mindig is volt egyfajta libertárius vonása, és korai alkalmazói általában igazodtak ehhez az etoszhoz – a központosított hatalommal és a kormányzati megoldásokkal szembeni szkepticizmushoz.” – mondta Colin McLaren, a Solana Policy Institute, egy a kriptoipart támogató nonprofit szervezet kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. „Ez az ideológiai DNS természetesebben illeszkedik a jobboldal ösztöneihez, így nem meglepő, hogy a republikánusok általi tulajdonlás növekszik, ahogy a technológia elterjed.” – magyarázta McLaren.
A Pew felmérése szerint a közelmúltban alakult ki ez a pártok közötti megosztottság a befektetők kriptohasználatában
A Pew adatai szerint 2026 előtt a demokraták és a demokrata beállítottságú függetlenek ugyanolyan valószínűséggel mondták, hogy kriptovalutát tartanak, mint a republikánusok és a republikánus beállítottságú függetlenek. Míg azonban a republikánusok körében a használat 2021 óta hat százalékponttal nőtt, a demokraták körében nem változott.
Amerikai kriptohasználat felmérés
„Hatalmas szakadék van a pártok között.” – emelte ki Eli Yokley, a Morning Consult amerikai politikai elemző. Ez a szakadék 2023 közepén kezdett kirajzolódni, és „a 2024-es választások környékén igazán nyílt ketté.” – magyarázta Yokley a Morning Consult adataira hivatkozva. Ennek a változásnak az egyik valószínű oka: Trump és a kormányzatának kriptovaluták támogatása és elfogadása, mondta Yokley.
„Annak ellenére, hogy a kriptoszektor pártatlannak vallotta magát, prioritásai – a dereguláció és a decentralizáció – mindig a vállalatbarát politikák felé hajlottak, amelyek többnyire, bár nem kizárólag, a republikánusokhoz kapcsolódnak.” – magyarázta Rick Claypool, a Public Citizen, egy fogyasztóvédelmi nonprofit szervezet elemzési igazgatója.
A nemek közötti szakadék sokkal nagyobb, mint a politikai eltérés
A szakértők szerint azonban nem a politika az egyetlen mozgatórugó.
A demográfiai adatok, mint az életkor és a nem, szintén fontos tényezők, amelyek a politika mellett befolyásolják a kriptovaluták elterjedésének változásait.
Például a kriptokereskedők körülbelül 74%-a férfi, emelte ki Yokley.
„A nők óvatosabb hozzáállása a spekulatív befektetésekhez nagyrészt magyarázza ezt: a kriptokereskedők lényegesen nagyobb fogyasztói bizalommal és kockázattűréssel rendelkeznek, mint az általános népesség, és ez a torzítás túlnyomórészt férfias.” – mondta Yokley.
Különösen a fiatal férfiak a kripto hatalmas elfogadói más befektetőkkel szemben – ez a tendencia összhangban van más területekkel is, például a sportfogadással, ahol hasonló eltérések vannak az elterjedésben.
A 45 év alatti férfiak nagyjából kétszer annyi kriptovalutával kereskedtek 2022 és 2026 között, mint a 45 év alatti nők. A fiatal befektetők széles körben hajlamosabbak voltak spekulatív befektetések felé fordulni, mint például a mémcoinok, a tőkeáttételes tőzsdén kereskedett alapok, a kriptovaluták, a sportfogadási platformok és az előrejelzési piacok, egy olyan trendben, amelyet egyes szakértők „pénzügyi nihilizmusnak” neveztek.
„Azt hiszem, a fő tanulság az, hogy a nemek közötti különbség sokkal nagyobb, mint a politika.” – magyarázta Yokley.
Magyarországon mi lehet a pártállás?
Itthon egyelőre nincs olyan megbízható, nyilvános kutatás, amely közvetlenül összevetné a TISZA és a Fidesz szavazóinak kriptovaluta-használatát, ezért erre csak valószínűségi alapon lehet válaszolni. Az érvek talán azt mutatják, hogy a TISZA szavazótáborában valamivel magasabb lehet a kriptoadoptáció, mint a Fideszében, de ez nem jelenti azt, hogy a különbség feltétlenül nagy lenne. A kriptovaluták használata Magyarországon elsősorban a fiatalabb, digitálisan aktívabb és pénzügyileg kockázatvállalóbb csoportokban jellemzőbb. Egy korábbi MNB felmérés szerint a kriptotulajdonlás különösen a 18–29 éves korosztályban volt átlag feletti.
A TISZA-tábor magasabb kriptoadoptációja mellett szól a fiatalabb korösszetétel. A TISZA támogatói között általában nagyobb arányban találhatók fiatalabb választók, miközben a kriptovaluták használata is jellemzően a fiatalabb korcsoportokban elterjedtebb. Emellett a kampány alatt egyértelmű volt az erősebb digitális jelenlét a TISZA részéről. A mozgalom politikai felemelkedése nagyrészt online csatornákon és közösségi médián keresztül történt, ami átfedhet a kriptoközösségek digitális kultúrájával.
A fiatalabb generációkra jellemző a nagyobb nyitottság az új technológiákra. A kriptohasználók általában korai technológiai befogadók (early adopters), és feltételezhető, hogy ez a szemlélet gyakrabban jelenik meg a rendszerkritikusabb, változást kereső választói csoportokban. Egy másik fontos érv lehet a városi és magasabb végzettségű szavazók aránya, ugyanis a kriptohasználat nemzetközi és hazai minták alapján is gyakoribb a nagyvárosi, magasabb iskolai végzettségű rétegekben, amelyek a TISZA bázisában felülreprezentáltak lehetnek.