Semleges-e a Wikipédia? Attól függ, mit nevezel semlegesnek

Wikipédia társalapító, Larry Sanger már jó ideje mondogatja, hogy a Wikipédia elvesztette korábbi elfogulatlan álláspontját. Most egyre több kritika éri az oldalt amiatt, hogy számos, megosztó kérdéskörben kifejezetten részrehajló álláspontot képvisel. De mit is jelent pontosan a Wikipédia semlegessége?

Részrehajló a Wikipédia

A Wikipédiát érő kritikák nem ma kezdődtek, és nem is fognak egyhamar befejeződni. Az egyértelmű, hogy a beszélgetés az internet enciklopédiának semlegességéről alapvető fontosságú, hiszen máig milliók fordulnak az oldalhoz azzal a feltételezéssel, hogy ott elfogulatlan és objektíven igaz állításokat olvasnak – azonban az oldalt érő kritikákat olvasva, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy pontosan mit is értünk semleges, nem részrehajló információ alatt.

Larry Sanger írt nemrégiben egy posztot, melyben saját Wikipédia kritikáját foglalta össze. Ő főképp azt kifogásolta, hogy a Wikipédia néhány, jelenleg is hevesen zajló társadalmi vitában (legyen szó politikai, kulturális vagy akár tudományos kérdésekről is) az oldal részrehajlóan (főként baloldali-liberális felfogással) ír.

Az ő általa hozott példákon ez tényleg látszik is. Barack Obama Wikipédia szócikke például alig beszél elnöksége alatt történt botrányairól, és Hillary Clinton email ügyéről sem esik sok szó. Ezzel szemben Donald Trump szócikke hemzseg ezektől. Sanger össze is számolta ezt, ezen eredménye alapján látszik, hogy Trump esetében több szó esik botrányairól, mint elnökségének bármely más eseményéről összességében.

De nem csak politikai példákat hoz a cikkében: van szó abortuszról, a drogok liberalizációról (vagy éppen legalizációjáról; ugyebár a terminus sem mindegy), illetve az LMBTQ+ szülők örökbefogadásának kérdéséről is. A fő kérdése pedig ez: semleges-e a Wikipédia akkor is, ha nem ad ugyanakkora teret a pro és kontra érveknek, azaz bizonyos értelemben részrehajlást mutat az egyik oldal iránt?

Semleges-e a Wikipedia? Attól függ, mit nevezel semlegesnek

Ő nem találja semlegesnek, ez biztos. Azonban az ő érvelésében is van néhány hiányosság – még akkor is, ha egyébként sok fontos érvet hoz fel a cikkében.

Mi az a semlegesség?

Bennem egy másik kérdés merült fel a cikkét olvasva, mégpedig ez: az lenne szerinte tehát az elfogulatlanság, hogy ha minden téma, kérdés vagy ügy mellett és ellen ugyanannyi érvet hoznánk fel? Vagy inkább az, ha objektíven leírjuk a dolgokat – azaz, hogy ha több dolog szól valami ellen, akkor több dolgot írunk arról, ha pedig kevesebb, akkor kevesebbet; nem fújuk fel mesterségesen az „egyenlőség” nevében azt az oldalt tehát, amelynek érvei kicsit döcögősre és gyengécskére sikerültek. A két oldal ugyanis nagyon kevés vitában tud egyenlő mennyiségű és minőségű érveket felhozni, akármilyen témáról is legyen szó.

A kérdések közül ugyanis, amiket ő felvetett, néhány nem annyira megosztó, mint ahogy ő beállítja őket. Mert kérhetjük például az ellenvéleményeket a meleg szülők örökbefogadásának ügyével kapcsolatban, de mi van akkor, ha sokkal több ok szól mellette, mint ellene? Akkor találjunk ki érveket csak azért, hogy neutrálisak legyünk? Vagy, ne adj Isten, hozzuk be a lehető legradikálisabb, leghomofóbb értekezéseket, csak azért, hogy biztosan mindenki hallathassa a hangját?

Vagy esetleg fogadjuk el azt, hogy néhány kérdéskörben az ún. „ellenvélemény” nem csak vélemény – hanem egy másik ember jogait korlátozó narratíva. Ráadásul egy veszélyes narratíva is, legyen szó akár az abortuszról, akár az LMBTQ+ jogokról – melyeket kifejezetten nem kéne egy ekkora publikum számára reklámozni. Mert lehet, hogy néhányan azt gondolják, hogy „van jogom azt gondolni, amit én akarok, és szerintem ez rossz”, addig ez a mondat a másik oldalról sajnos nem így néz ki: a másik oldalon ez az ember alapvető jogaitól való megfosztását jelenti, és sok esetben az életének ellehetetlenítését.

Természetesen a Wikipédiának is minden esetben a semlegességre kell törekednie – ez adott, ezzel egyetértünk Sangerrel is. Azonban vannak határok, amiket szerintem nem kell átlépnünk, még akkor sem, ha ezzel „nem adunk teret bizonyos eszméknek” és nem maradunk „semlegesek”. Vagy talán mondjuk az is baj, ha a Wikipédia elítéli a náci ideológiákat vagy a terrorizmust? Vagy erről is objektíven kellene akkor vélekedni, és gyűjtögetni néhány érvet támogatásként?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük