Megérkezett a Storj legújabb decentralizált felhője

Október 30-án a Storj Labs végre kiadta az alfa verzióját várva várt új, harmadik verziós platformjának: ezen a fejlesztők és a vállalatok tesztelhetik a decentralizált felhő alapú tárolási megoldásaikat. A csapat még egy korszerűsített fehér könyvet is kiadott, amiben az összes, a felhőben tárolt decentralizált és elosztott rendszerről való kutatásaikat taglalják.

Csak hogy egy kicsit átnézzük újra, miről is beszélünk: a Storj-hoz hasonló decentralizált felhő alapú tárolási megoldások azok, amik lehetővé teszik azt, hogy a felhasználók az adataikat peer-to-peer hálózatokon tárolják ahelyett, hogy óriásvállalatok szervereit használnák. Kicsit olyan mint az adattárolás AirBnB-je: azok a felhasználók, akiknek van extra helyük, kiadhatják azt más felhasználóknak.

De mik is itt az előnyök?

  • “Bizalom nélküli” biztonság: egyedül a felhasználó rendelkezik az adatait elzáró biztonsági kulccsal, az, aki a tárhelyet biztosítja, nem férhet hozzá.
  • Villámgyors hálózatok: a centralizált felhőkkel ellentétben, ahol a letöltés az adatközponton múlik, itt a letöltési sebesség is megosztott. Magyarul minél több a felhasználó, annál gyorsabb a hálózat.
  • Nyílt piac a tárhelyeknek: a decentralizált tárhelyek versenyre kelhetnek az olyan óriásvállalatokkal, mint a Google, az Amazon vagy a Microsoft, akiknek muszáj lesz csökkenteni az árakat, ha meg akarják tartani a klienseket.

Mit is kínál a Storj új fejlesztése?

A nyilvános alfa lehetővé teszi a fejlesztőknek és vállalatoknak, hogy saját decentralizált felhő alapú adattárolási appokat fejlesszenek, szimplán úgy, hogy letöltik és futtatják a V3 teszthálózatát a saját hardverükön.

A Storj egyértelműen piacvezetővé szeretne válni a decentralizált felhő alapú tárolásban, és már most olyan kliensekkel dolgoznak, mint a Couchbase, MongoDB, FileZilla, InfluxData, Kafka és Blocknify.

Egy igazán nagy előnye még a Storjnak az, hogy könnyűvé teszi a már valamilyen más felhőben tárolt adat átvitelét a decentralizált felhőkbe. Példa erre az, hogy a Storj V3 már Amazon 3 kompatibilis, így a Storj néhány perc alatt, minimális új kód megírásával integrálható a rendszerbe.

Kiket céloznak az új fejlesztésekkel?

Shawn Wilkinson, a Storj társalapítója és CSO-ja egy Bitcoin Magazine-nak adott cikkben ezt mondta:

“Bármely applikáció vagy vállalat, amik nagy mennyiségű adatot generálnak tökéletes kliens számunkra, hiszen mi az elosztott hálózatunk miatt nagyon költséghatékony módszerrel dolgozunk. De ezenkívül szinte bárkinek remek megoldás lehet, akinek szüksége van felhő alapú tárhelyekre alacsony költségekkel.”

Az új fehér könyv pedig azt részletezi, hogy a csapat miket tanult a V2 hálózatból: milyen korlátozásokat kellett megoldaniuk, mi is a Storj kapcsolata a blokklánc technológiával és persze a jövőre mutató céljaik sem maradhattak ki.

Egy fontos újítás a méretezhetőség kiterjesztése, hiszen a V2 csak 100 petabyte-nyi adatig volt skálázható, míg a V3 már exabyte-okra is képes.

Fontos még az is, hogy a Storj hálózata különböző részelemekre van szétosztva, így a fejlesztők képesek arra, hogy úgy hozzanak változtatásokat, hogy az ne befolyásolja az egész rendszert.

Ettől remélik, hogy a jövőben még gyorsabb fejlesztésekre lesznek képesek.

Az adatok feltöltése is változott egy kicsit: a V2-ben még az adatokat titkosították, részekre bontották, lemásolták, majd szétosztották. Most a V3-ban az adatokat szegmensekre osztják, amiket pedig aztán csíkokra bontanak. Ezeket a csíkokat aztán újabb részekbe csoportosítják erasure kódokkal, és úgy töltik fel. Ez a csíkokra való bontás a Storj szerint hasonló streaming és buffering-re képes, mintha egy YouTube videót néznénk, akár még 4K felbontásnál is.

Ezek az erasure kódok azok, amik lehetővé teszik azt, hogy az adat egy részéből az összes adatot visszaállítsuk, ugyanis ezeket a kódokat használják például a műholdaknál is, amikor azt feltételezik, hogy nem minden adat fog elérni a végcéljához.

Ezzel a Storj egyébként elkülöníti magát a többi decentralizált felhő alapú tárhelytől, ugyanis a legtöbben inkább az adatok replikálást alkalmazzák az erasure kódok helyett.

Nem utolsó sorban pedig a Storj még egy új programot indított: 10%-át megosztja minden olyan bevételének, amit Storj partnerek által behozott kliensektől szereznek. Ezzel azt remélik, hogy segíthetnek a nyílt forráskódú vállalatoknak bevételt generálni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.