Az európai ország, amelyet nem túlzás a kriptoszektor bölcsőjének nevezni
Európában Svájc az egyik legbarátságosabb ország volt a kriptovalutákkal szemben még akkor is, amikor a Bitcoint sokan illegális tranzakciókhoz használt eszköznek tekintették és a helyzet azóta sem változott. A Zugban létrejött Crypto Valley-ben és Luganóban, Svájc Monte Carlójában a digitális eszközöket igazi korai hívők népszerűsítik.
A Hollandia vagy Bhután méretéhez hasonló mérettel bíró, Németország, Ausztria, Liechtenstein, Franciaország és Olaszország határai közé ékelődve Svájcnak papíron kevés lehetősége volt arra, hogy ellenálljon a történelem fordulatainak és hódítóinak. Kivéve nehezen átjárható alpesi hegyvonulatait és azt a kitartást, amely arra ösztönözte polgárait, hogy 1847-ben, a liberális progresszívek és a katolikus konzervatívok közötti polgárháború után szövetségi államot hozzanak létre. A háborúban a kapituláció után, a harcoló feleket feltétel nélkül leszerelték és szabadon engedték, miközben a liberális kantonok győzedelmeskedtek a szövetségi állam létrehozásával és egy stratégiai központi kormány megalapításával, amelynek célja az volt, hogy megszüntesse a kantonok közötti vámhatárokat, és képes legyen szembeszállni más európai nemzetekkel.
Viszonylag minimális károkkal tehát Svájc egységes nemzetté vált, miközben megmaradt 26 kantonja is. 1949-ben, miután világossá vált, hogy az alkotmányba írt szükséghelyzeti záradékot túl gyakran alkalmazza a kormány, hiszen lehetővé tette, hogy szükség esetén megkerülje a népszavazásokat, a svájci lakosság népszavazással megszavazta a közvetlen politikai részvétel jogát. Svájcban így a polgárok évente akár négy szavazási fordulón is részt vehetnek, átlagosan több mint egy tucat kérdésben, míg az alkotmány módosítására irányuló egyéni kezdeményezéseket akkor vizsgálják meg, ha legalább 100000 aláírást összegyűjtenek a kezdeményezők. Egy törvényt népszavazással is meg lehet támadni, ha az ellenzői 50000 aláírást gyűjtenek. Így mondhatni, hogy Svájc a közvetlen demokrácia egyik mintapéldánya. Ugyanakkor ez a modell bizonyos fokú konzervativizmust is magában hordoz.
Egy olyan országban, ahol a lakosság 80%-a elégedett az életével, a konzervativizmus elkerülhetetlenül érvényesül. Valószínűleg pont a fentiek miatt vonzották az országot a Bitcoin belső tulajdonságai. Végső soron Satoshi Nakamoto találmánya egy részvételi rendszer, ahol mindenki áttekintheti a tranzakciókat, és szükség esetén részt vehet a döntéshozatalban – átláthatóan és konszenzus alapján. Egyesek szerint Svájc a tökéletlenségeivel együtt egy kicsit olyan, mint a példája annak, ahogyan a blokklánc felépítene egy kormányt vagy egy országot.
Svájc a kriptoszektor egyik bölcsője
Kevesen tudják, de az ország rengeteg nagy kriptós projekt és vállalkozás elindításában vett részt. Például az Ethereum is Svájcból indult. Vitalik Buterin itt élt, az irodája még mindig Zugban van. Ugyanígy a Tezos is itt hozta létre alapítványának központját 2017-ben, a 232 millió dolláros tokenértékesítés előtt, ahogy a Cosmos Network és a Cardano is. Az egyik legújabb szereplő a Solana Foundation. Nem túlzás azt állítani, hogy 2017 és 2019 között Svájc volt az egész iparág epicentruma. Bár ma már nagyon sok város verseng azért, hogy ő legyen a világ kriptofővárosa, a svájci Crypto Valley továbbra is komoly versenyző. Ezt a helyi üzletekben is érezni lehet.
De szinte minden villamosmegállóban lehet Bitcoint vásárolni egy digitális kioszknál. A gyakorlatban utalványokat lehet vásárolni, amelyek jogot adnak arra, hogy a vásárolt Bitcoinokat egy személyes tárcába kiutalja a vásárló. Ehhez elég egy egyszerű svájci telefonszám. Svájcban az erőszakos bűncselekmények aránya (8,5% 2024-ben) alacsonyabb, mint Svédországé (9,4%), Németországé (10,7%) és Hollandiáé (16,7%), ami arra utal, hogy a Bitcoinhoz való hozzáférés bizonyosan nem korrelál a bűnözéssel, bármennyire is állítják az ellenzők. A Luganóban rendszeresen megrendezésre kerülő Plan B konferenciája során mindig összegyűlik Svájcban a kriptoszektor színe-java, de a város és a konferencia résztvevői nem csak pár napra akarják létrehozni a Bitcoin lábnyomát.
A legutóbbi konferencia alatt ingyenesen osztottak terminálokat vállalkozásoknak, hogy a helyi kereskedők könnyen elfogadhassák a Bitcoint, az USDT-t és az LVGA-t (egy kifejezetten Luganóra tervezett kriptovalutát). Viszont érdemes megemlíteni, hogy még mindig kisebb a lakossági elfogadás, vannak üzletek, amelyek évente néhány tranzakciót bonyolítanak csak. Összességében a kriptovalutával való fizetés még nem része a mindennapi rutinnak, de valószínűleg ez inkább idő és edukáció kérdése.