Kínai bitcoin bányászok élete a szecsuáni áradások után
Egy speciális riport a Szecsuán tartományban bekövetkezett áradásokról egy olyan rendkívüli történetet is felszínre hozott, amely Kína tízezer kis volumenű bitcoin bányászának világát, ellenállóképességét, tragédiáját és a gyorsan változó gazdasági helyzetét mutatta be.
Eredetileg a Yiben Blockchain (一本区块链) nevű hírforrástól vette át a Jiemian nevű oldal és a riport Li Yang történetét követi, aki egyike a több száz viszonylag kis volumenű bányászfarmot működtető kínai bányászok egyikének.
Szecsuán 5 milliós bányászgép hadserege
A korábbi szecsuáni esőzések és áradások hatására lényegesen esett a bitcoin hashráta miután az áradás elért egy a hegyekben működő bányászfarmot is.
A kínai riport alapján, Szecsuán több mint 5 millió bányászrignek ad otthont és becslések szerint a bitcoin hashráta 70%-a Kínából származik, amelynek több mint 70%-a Szecsuán tartományban van.
A riport először ad betekintést a körülbelül 25 000 fős helyi bányászközösség világába, akik elzártan, a hegyekben működtetik az ASIC bányászfarmjaikat. Li Yang egyike ezeknek a bányászoknak és azért kezdett el bányászni itt, mert nagyon olcsó az áram köszönhetően a több mint 20 vízerőműnek a Lancsang folyón.
Li úgy írja le a néha már disztópikus állapotokat, ahol a madarak csicsergésén és a hardverek zümmögésén kívül nincs más, mint WeChat és online játékok.
“Tudod mitől félek a legjobban? Áramszünet és egyedüllét.”
Magasan álló víz esetén az elektromos áram 0.8 jüan/kWh(33Ft/kWh)-ba kerül az áram, ami harmada a kínai nemzeti átlagnak (van persze olcsóbb is, Moldáviában például 15 forint/kWh-tól indul a tarifa a bányászoknak. Rengetegen állítottak fel itt bányászfarmot közösen a befektetőkkel, akik hozzájárulnak a hardverbeszerzéshez a bevételek bizonyos százalékáért cserébe.
De júniusban nagyot fordult a világ Szecsuán bányászaival, ugyanis óriási esőzés és áradás zúdult a tartományra több tízezer hardvert használhatatlanná téve és több ezer bányászt kvázi földönfutóvá téve.
Az áradások Li-nek 10 millió jüanjába (kb. ~400 millió forintjába) kerültek használhatatlan hardverek és kieső bevétel formájában. A szecsuáni áradások után, Li-re hivatkozva, megjelentek a cloud számítástechnikai cégek, amik olcsón tudtak hardvert vásárolni az infrastruktúrájuk bővítéséhez. Tömegesen jöttek a szecsuáni hegyekbe, hogy hulladék bányászgépeket vegyenek akár már 50 jüanért is (~2000 ft) darabját.
Az elveszett rigek száma meghaladja a 20 000-et, az anyagi veszteség a 100 million jüant (~4 milliárd forint).
Küzdelem a túlélésért a szecsuáni áradások után
A riport szerint ez a típusú bányászati modell már a szecsuáni áradások előtt is az utolsókat rúgta köszönhetően az iparág bányászbálnáinak, a hajszálvékony haszonkulcsoknak és a többlet számítási kapacitásnak, ami szépen lassan erodálta a kisméretű bitcoin bányászok bevételeit. A nagy cégek közben már megkezdték a teríteni a saját automatizált bányász szolgáltatásaikat amivel a kisebb játékosok nem tudnak versenyezni.
Az áradások sokakat arra ösztönöztek, hogy feladják a bányászatot és Szecsuánból Kína észak-nyugati tartományába, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területre költözzenek a jobb működési körülmények reményében.
A jelenséget sokan “a történelem legnagyobb számítási erő migrációjának” nevezik.
Li se látja fényesebben a jövőjét és elmondása szerint az összes kisméretű bányásznak fenntartott helyet visszavettek és ő is készen áll, hogy visszafizesse a befektetői pénzét és egyszer és mindenkorra feladja a bitcoin bányászatot. Saját szavaival:
“Lehetetlen folytatni. Minden egyes hónapban a gondnok [a bánya üzemeltetője, mint Li] fizet 500 jüant a bánya tulajdonosának és közben a bánya tulajdonosa gondoskodik az áramszámlákról.”
A riport végkövetkeztetése, hogy a bitcoin bányászat egyre jobban centralizáltabb és nagyvállalat uralta. Még korai lenne temetni Szecsuán 25 000 fős bányász hadseregét, de úgy tűnik, Li-hez hasonló szereplőknek már nincs keresnivalója az ökoszisztémában.
