Tényleg csak egy technológiai fikció lenne pénz?

Pénz. Mindannyian használjuk nap, mint. Állandóan aggódunk, ha nincs belőle elég. Kőkeményen dolgozunk hosszú évekig a fizetésünkért. De létezik-e valójában pénz? Fizikailag természetesen igen, hiszen a bankjegyeket és érméket megfoghatjuk, de ki döntött arról, hogy azok mennyit is érnek? Mi történne akkor, ha valaki egy számítógépen egy laza kattintással kitörölne néhány nullát? A számítógép adatbázisában lévő pénz is annyit ér, mint a kézzel fogható? Bár a kérdések elég furának tűnhetnek, azért feltéve őket, már nem igazán tudjuk rájuk a választ. Most felkutatjuk a pénz rövid történetét, hogy hogyan is jutottunk el a fizikai bartertől a bitcoinig. A pénz nem hazugság, hanem egy technológiára épülő eszköz, mely évezredek óta folyamatosan változik.

Te hol tartod a pénzed? Egy egyszerű folyószámlán, aranyban, különböző részvényekben esetleg? Mindegy, hogy hol találtad meg a számára biztonságos helyet, egy biztos, a pénzed valójában csak számok egy számítógépes adatbázisban. De azok a bitek és byte-ok annyit érnek, mint a matrac alá rejtett pénz? Hogyan válhatott egyáltalán a csillogó, kézzel fogható arany néhány algoritmussá?

A technológia szerepe felbecsülhetetlen

Minden mögött a technológia áll. De milyen technológiáról is beszélhetünk, ami több száz vagy éppen ezer évvel ezelőtt létezett? Először is az írás megjelenése, mely nagyban hozzásegítette az emberiséget a standardizált mértékegységek kialakulásához. Ezzel nagyjából egy időben megjelent a könyvelés, melyhez még papír sem állt rendelkezésre, mindössze kőtáblák. Amikor már a cserekereskedelem hatalmas méreteket öltött, szükség volt egy közvetítő eszköz bevezetésére, így alakult ki a fizikai értelemben vett pénz. Először papír híján a fémpénz, azaz az érmék kerültek forgalomba, amit az adott állam látott el saját azonosító jelével, így biztosítva annak eredetiségét. Sorra jöttek ki az egyre kevesebb aranytartalommal rendelkező aranyérmék, de egy bizonyos idő után ezek a hordozása és tárolása is nehézkessé vált. Valami könnyebb és kényelmesebb megoldás kellett. Ekkor találták ki, hogy az aranykészletet papíron kellene nyilvántartani. Ebből a szempontból kiemelkedő Kína szerepe, hiszen már a 12. században papíron jegyezték fel az arany mennyiségét, ami igazolásként szolgált annak meglétére.

Az 1800-as években aztán drasztikus előrelépés történt a pénz fejlődésében, hiszen megjelent a távíró. Ezzel a mai pénzutalásnak egy, még kezdetleges formája terjedt el, hiszen az 1851-es alapítású Western Union egyik irodájából a másikba már tudott pénzt utalni úgy, hogy a pénzt fizikailag nem mozgatták a két iroda között.

Az 1960-as években pedig beköszöntött a bankkártyák korszaka. Akkor még minden fizetés alkalmával telefonon ellenőrizték a kártyán lévő keretet, majd a bank egy dolgozója hitelesítette azt. Iszonyú hosszadalmas procedúra volt minden alkalommal, ezért ismét változásra volt szükség. Ekkor jelent meg a mágnescsíkkal ellátott bankkártya, majd a számítógép. Ezzel minden fizetési és utalási tranzakció gyorsabb lett. Gondoljunk csak bele, hogy 2018-ban 380 billió tranzakciót indítottak a világon. Ezt hogyan lehetne végrehajtani számítógépek nélkül?

A számítógép központi szerepe

A számítógépes szerverek megjelenésével, a pénz kezelése sokkal gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb lett, hiszen a másodperc töredéke alatt indíthatunk utalást vagy fizethetünk bárhol és bármikor. Ezek után pedig mi más is jöhetett, mint a bitcoin, ami állítólag a jövő pénze.

Ahelyett, hogy egy ember, intézet vagy állam tartana a kezében több milliárd vagy billió dollárt, egy képzeletbeli, fizikailag nem megérinthető főkönyvben van a pénz „tárolva”. Míg a hagyományos pénz esetében az egyik legfontosabb fogalom a bizalom, hiszen bízni kell a bankban, a kormányban, addig a kriptovalutákat használhatják a bizalmatlanok is. A kriptovalutákkal gyorsan és biztonságosan fizethetsz, közvetítő személy vagy intézet nélkül.

A rendszer tranzakciói közvetlenül a felhasználók digitális tárcái között zajlanak és a blokkláncban hitelesítődnek. A tranzakciókat digitálisan írják alá egyedi privát kulcsokkal, ami azt bizonyítja, hogy az a tulajdonos tárcájától származik. Harmadik fél nem nyúlhat bele, nem módosíthat semmit.

Milyen jövőben bízhatunk?

De mi lesz a jövőben a hagyományos fiat pénzekkel, ha egyre többen a kriptovalutákra térnek át? Ezt még nem tudni pontosan, de az államoknak már most gondolnia kell azokra az időkre, amikor már senkinek sem kellenek a valutái, hiszen folyamatosan veszítenek az értékükből. Már 40 állam bocsátott ki vagy dolgozik digitális valuta kibocsátásán. Az Egyesült Államok Központi Bankját épp a napokban figyelmeztették, hogy ideje lenne nekik is digitális dolláron törni a fejüket, míg nem késő. Mivel az emberek már egyre bizalmatlanabbak, a bankokat szidják éjjel-nappal a hosszadalmas tranzakciók és a drága szolgáltatásuk miatt, egyre több kriptovaluta tulajdonos lesz a világon és egyre több kripto-tranzakció.

A pénzügyi világ szakemberei tisztában vannak azzal, hogy a digitális valuta a jövő fizetőeszköze, ahol már nincs szükség költséges bankjegy illetve érme gyártására. Most már csak az átlagembernek kell nyitnia az innováció felé, úgy ahogyan tíz, száz vagy éppen ezer évvel ezelőtt tette, hiszen anélkül a technológia nem tartana ott, ahol ma tart.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.