Tíz éven belül marsi mintákat hoznak vissza a Földre
A világ két nagy űrkutató központja a Lockheed Martin-nal közösen marsi minták begyűjtését és Földre való visszajuttatását tűzte ki célul.
Az előőrs
A vörös bolygón már most is több Mars-járó tevékenykedik. Ezeknek a szerkezeteknek hála már most is rengeteg új adat jutott a tudósok birtokába a Marsról, ám ez még csak a kezdet. A NASA, az ESA és a Lockheed Martin évek óta futó közös projektje lassan, de biztosan halad a megvalósítás felé. A legújabb Mars-misszió célja az, hogy eljuttassanak egy hordozó egységet a vörös bolygóra, ami a helyi kőzet minták begyűjtése után visszajuttatja majd azokat a Földre.
A projekt előőrse, a Perseverance nevű Mars-járó, most is szorgalmasan dolgozik. Az általa becsomagolt mintákat gyűjtik majd be a misszió során.
A kép forrása: Tudományos mémek
A legnagyobb Mars-misszió
Korábban még senki sem próbált meg mintákat visszahozni a szomszédos bolygóról. A feladat nehézségét mutatja, hogy több kiemelkedő szereplő állt össze a siker érdekében.
A projekt keretében először is egy hordozó rakéta segítségével pályára állítanak majd egy leszálló egységet a Mars körül. A leszálló egységet (Mars Ascent Vehicle, MAV) az amerikai fegyvergyártó óriás, a Lockheed Martin tervezte és építette meg. A cég számára korántsem volt ismeretlen a terep, hiszen már több Mars-misszióban is részt vett.
Rázós retúr
A leszálló egység sikeres landolása után jön azonban még csak a java: a minták begyűjtése és a raktérben való biztonságos elhelyezése után azokat vissza is kell majd juttatni valahogy a Földre. Ehhez egy bonyolult, többlépcsős folyamatra lesz szükség. Az első lépésben a MAV rugók segítségével “ugrik” majd fel és a kellő magasságban beindított rakétákkal indul el a bolygókörüli pálya felé. A pályára felérve útjára bocsátja majd a mintatároló egységet, vagy más néven a Keringő Mintát (Orbiting Sample, OS). Az OS egy előre kiszámolt bolygóközi pályán mozogva közelíti majd meg a Földet, ahol az ESA földkörüli fogadó egysége (Earth Return Orbiter) várja. A fogadó egység az OS rádiójeleit, az előre meghatározott pályaadatokat, és a saját optikai rendszerét használja majd az OS begyűjtéséhez.
Vigyázat, fertőző?
A csomag megérkezésével azonban újabb bonyodalmak adódnak majd. Mivel nem tudni, hogy a marsi környezet fertőző-e, ezért az ESA fogadó egysége egy újabb zárható konténerbe csomagolja majd be a a mintatároló egységet. Ezáltal biztosítható, hogy a marsi csomag véletlenül se juttasson be valamilyen ismeretlen fertőzést a Földre. A Mars-misszió dupla csomagolású értékes rakománya csak ezek után megkezdheti majd meg útját a bolygónk felé.
Az első csomag
A jelenlegi tervek szerint a MAV kilövésére 2028-ban kerül majd sor, míg az ESA földkörüli fogadó egysége már 2027-ben földkörüli pályára áll majd. Az első marsi csomag érkezésére viszont 2033-ig még sajnos várunk kell majd.
