Kína erőlteti a digitális pénzét: nem népszerű, de a totális kontrollhoz kelleni fog
Kína központi bankja december 29-én, hétfőn bejelentette, hogy jelentős módosítást hajt végre digitális jüanjának keretrendszerén. A digitális jüan eddig kizárólag tranzakciós célra volt használható, nem járt utána semmiféle kamat. Viszont 2026. január 1-jétől a kereskedelmi bankok kamatot fognak fizetni a digitális jüan tartalékokra, ami jelentős változást jelent a tíz éve folyó állami projektben. A kereskedelmi bankok, amelyek digitális jüan tárcákat üzemeltetnek, mostantól kamatot fizetnek a tárcákban tartott összegek után, így gyakorlatilag a digitalis jüan olyan státuszt kap, mint egy hagyományos bankbetét. A cél a kínai központi banki digitális valuta (CBDC) elterjedésének elősegítése, ami nem igazán járt nagy sikerrel az elmúlt években.
Gőzerővel tolja előre digitális állami valutáját a kínai kormány
Lu Lei, a Kínai Népi Bank alelnöke a Financial News néven futó, állami újságban jelentette be a kamatfizetési változást, amitől azt várják, hogy megugrik majd az évtizedes kísérleti program népszerűsége. Az e-CNY-t avagy digitalis jüant egyértelműen a világ egyik legfejlettebb CBDC-jeként tartják számon. Bár volt mindenféle kampány az elfogadás növelésére, az elmúlt években nem sikerült ebben előrelépnie a kínai államhatalomnak.
Az új rendszer bevezetésével a bankok nem csak kamatot fizetnek a hitelesített digitális jüan pénztárcákra, hanem a digitális jüan egyenlegek ugyanolyan szintű védelmet élveznek, mint a hagyományos betétek Kína betétbiztosítási rendszerében. Az új szabályozás nagyobb rugalmasságot biztosít a bankok számára is a digitális jüan egyenlegek kezelésében, amelyeket szélesebb eszköz–forrás műveleteik részeként kezelhetnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy könnyebben be tudják illeszteni ezeket az összegeket a saját mérlegükbe, például hitelezés vagy likviditásmenedzsment során.
A nem banki fizetési intézmények (mobilfizetési szolgáltatók például) esetében a kínai jegybank a digitális jüan tartalékokat nem kezeli másként, mint a meglévő ügyfél-tartalék követelményeket, azaz a digitális jüan tartalékokat 100%-ban le kell fedniük, ugyanúgy, mint az ügyfélpénzek esetében. Azaz ezek a cégek nem használhatják fel az ügyfelek digitális jüan egyenlegeit hitelezésre vagy befektetésre. Lu szerint 2025 novemberének végéig Kína 3,48 milliárd digitális jüan tranzakciót dolgozott fel, amelyek összértéke 16,7 billió jüan (2,38 billió dollár) volt.
Kína megpróbálja tehát minden erővel felgyorsítani digitális jüanjának terjedését az országban. Nincs könnyű dolga az államhatalomnak, mert a WeChat Pay vagy Alipay fizetési platformjai olyan szinten beépültek már a mindennapokba, hogy teljesen leuralták a készpénzmentes tranzakciók piacát. A totális kontrollt segítő központi banki digitális valuta vonatkozásában nemrég pedig elindult egy kísérleti program tervezése is, amelyben megpróbálják a digitális jüan fizetéseket kiterjeszteni olyan országokba is, mint Szingapúr, Thaiföld, Hongkong, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia. A kontroll vonatkozásában érezhető a szándék, tekintve, hogy a kriptók kereskedelme és bányászata továbbra is tiltott Kínában, miközben az állami projektek minden korábbinál nagyobb támogatással haladnak előre.